[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A páfrányfenyő (Ginkgo biloba) napjainkban az ember értelmének egyik kiváló támogatójaként, az agy jótevőjeként vált ismertté. A növény ősei körülbelül 270 millió éve alakultak ki, a ma ismert faj pedig közel 65 millió éves múltra tekint vissza. (Az értelmes ember, a Homo sapiens megjelenése alig több mint 300 ezer évvel ezelőttre tehető.)

A 20-30 méterre is megnövő, kétlaki, lombhullató fa rendkívül ellenálló faj. A Kínában őshonos növény első példánya a Holland Kelet-indiai Társaság révén került Utrechtbe, magként vagy fiatal fa formájában az 1700-as évek közepén, ezt követően Európában díszfaként terjedt el. Valódi gyógyászati értékének felismeréséig különféle részeit (pl. mag, termés) szerteágazó céllal (élelmiszerként, gyomor-bélrendszer erősítése, légúti betegségek tüneteinek enyhítése). A páfrányfenyőlevél agyérrendszerre gyakorolt kedvező hatásait az 1950-es években ismerte fel Wilmar Schwabe, német orvos-botanikus. A gyógyászati célra használható kivonatok fejlesztése a következő évtizedben indult meg, és az első kereskedelmi forgalomban is kapható ginkgókivonat EGb761 néven vált elérhetővé 1974-ben. A legtöbb vizsgálatot ezzel az összetétel szempontjából igen alaposan jellemzett kivonattal végezték, ezért a ginkgó gyógyászati értékét leginkább ezen kivonat alkalmazása révén lehet kihasználni. Ma a ginkgó, bizonyított hatása révén Európa számos országában gyógyszerként is forgalomban van.

De mire is jó a ginkgókivonat és miért az egyik legértékesebb gyógynövény a páfrányfenyő?

A ginkgót Li Si-csen „Alapvető tudnivalók a gyógyszertanról” című művében (1578) is az agy jótevőjeként emlegette. Később pedig sikerült bebizonyítani, hogy ezt a jelzőt nem alaptalanul kapta a növény.

A ginkgó hatóanyagai (flavonoidok, terpenoidok) antioxidáns, véralvadásgátló és vérkeringést fokozó hatásokkal rendelkeznek. Hatásukra javul az agy vérellátottsága, és káros hatásokkal szembeni ellenállóképessége. A kivonat idegsejtvédő (neuroprotektív) hatása annak köszönhető, hogy védi az agysejteket a szöveti oxigén- és cukorhiány esetén fellépő károsodástól.

Napjainkban a ginkgótartalmú gyógyszerek használhatók a különféle okból kialakuló demencia tüneteinek (pl. koncentrációs zavarok, memóriaromlás, depresszív tünetek, fejfájás, szédülés, fülzúgás) enyhítésére. Továbbá a demenciától független fülzúgás, szédülés, valamint a perifériás artériás okkluzív betegség (időszakos sántítás) tüneti kezelésére is.

A demencia tüneteinek enyhítését számos hatás együttesen alakítja ki, amelyek közé tartozik a páfrányfenyő antioxidáns, véralvadásgátló, neuroprotektív hatása. A ginkgókivonat csökkenti és lassítja az Alzheimer-kórban megfigyelhető agyi elváltozások kialakulását. Emellett enyhe szorongásoldó és antidepresszáns hatással is rendelkezik, valamit javítja a rövidtávú memóriát.

A ginkgót memóriajavításra az egészséges emberek is előszeretettel alkalmazzák (például vizsgaidőszakban), a memóriajavító hatást azonban ezidáig csak demenciában szenvedők körében igazolták. Enyhe kognitív zavarral küzdők esetén, valamint neuropszichiátriai tünetekhez társuló enyhe kognitív zavar esetén is javította a betegek memóriáját és kognitív funkcióit.

Bár egy speciális ginkgókivonat eredményesen csökkentette a különféle demenciákban szenvedő betegek állapotának romlását, nem bizonyított, hogy a kivonat alkalmazásával az Alzheimer-kór kialakulása megelőzhető lenne.

Mire figyeljünk, ha ginkgóterméket választunk?

A növény gyógyászatban használt levele számos igen értékes anyagot (flavonoidok, terpenoidok) tartalmaz, amelyek együttesen járulnak hozzá a kedvező hatásokhoz. Vannak azonban olyan anyagok is, amelyek a hatás szempontjából feleslegesek (pl. zsírok, fehérjék, cserzőanyagok), illetve a levélben található ginkgolsavak nem kívánatos hatásokkal (pl. allergizáló, toxikus) rendelkeznek, ezért célszerű olyan terméket választani, amely ezeket az anyagokat nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmazó kivonatból készült. A biztonságosság mellett fontos a hatásosság is. Érdemes megemlíteni, hogy a növényi kivonatokkal végzett vizsgálatok eredményei nem általánosíthatók úgy, mint a tiszta hatóanyagokkal kapott eredmények. Az egy bizonyos eljárással (kivonószer, növényi rész-kivonat arány) készült kivonat hatásai nem feltétlen fognak megegyezni egy, ugyanabból a növényi részből, de más eljárással készült kivonat hatásaival.

A ginkgóval kapcsolatos klinikai vizsgálatok zömét az EGb761 kivonattal végezték, ezért ennek a kivonatnak a hatásai ismertek.

A kivonat hatásossága nem általánosítható a ginkgólevélre, hiszen az azonos hatáshoz az szükséges, hogy a tartalomanyagok azonos mennyiségben legyenek jelen. Míg például a ginkgolsav mennyisége a levélben grammonként kb. 10-20 mg, addig az EGb761 kivonatban kevesebb, mint 0,005 mg. A kivonatban ugyanakkor a hatásért felelős flavonoidokból és terpenoidokból a levélben mért mennyiség sokszorosa található.

Bár a páfrányfenyőt több, különböző termékkategóriába tartozó termékben is megkaphatjuk, előfordulhat ugyanis gyógyteákban, étrend-kiegészítőkben és gyógyszerekben is, a várt hatások elérése és kellő biztonságosság érdekében előnyben részesítendők az alaposan vizsgált EGb761 kivonatot tartalmazó gyógyszerek használata. Megbízható forrásból származó, kellően alacsony ginkgolsavtartalmú kivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők kis kockázatot jelentenek, a ginkgótea, vagy a porított növényi részt tartalmazó készítmények alkalmazása azonban nem javasolt.

Mivel a páfrányfenyő egyes kivonatai véralvadásgátló hatással rendelkeztek, ezért a készítmények óvatossággal alkalmazhatók fokozott vérzési hajlam és véralvadásgátló terápia mellett. Az EGb761 kivonattal végzett vizsgálatok során azonban véralvadást befolyásoló hatást nem figyeltek meg.

Az EGb761 kivonat biztonságosan alkalmazható, jellemző mellékhatások lehetnek a fejfájás, szédülés, enyhe gyomor-bélrendszeri tünetek (hasmenés, hányinger, hányás). Körültekintő alkalmazásra van szükség máj- és vesebetegek esetén, valamint epilepsziásoknál, mivel a páfrányfenyőkivonat fokozhatja a görcskészséget. Terhesség, allergia esetén nem alkalmazható, műtéti beavatkozások előtt a használatot fel kell függeszteni.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

dr. Tóth Barbara

Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.