[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A Covid-19 betegséggel és a megelőzésére alkalmazható védőoltásokkal kapcsolatos bizalmatlanságnak több oka van. A tudomány alapvető törvényszerűsége, hogy az álláspontok a legújabb ismereteknek megfelelően változnak. A Covid-19 esetén szinte naponta íródtak át a korábbi ismeretek, amit a nagyközönség úgy is értelmezhetett, hogy a kutatók, orvosok össze-vissza beszélnek. Tény, hogy átgondoltabb kommunikációval, kevésbé kategorikus kijelentésekkel sok kárt meg lehetett volna előzni.
A másik komoly probléma az, hogy a szakemberek kommunikációja nem mindig érthető a laikusok számára. Pedig ha valaki a médiában nyilvánul meg, törekednie kellene arra, hogy érthetően, a szakkifejezések minimális használatával magyarázza el mondandóját, mert az érthetetlen információk csak bizalmatlanságot szülnek.
Ugyanakkor az sem jó, ha a teljes lakosságot érintő döntések, ajánlások nincsenek megfelelően indokolva, elmagyarázva. A kinyilatkoztatásszerű, tudományos tényekkel alá nem támasztott, a bizonytalanságokra ki nem térő ajánlások szintén nem építik a bizalmat.
Ilyen szempontból példaszerű az a (nem hivatalos) szakmai vélemény, amit a harmadik Covid-oltás ügyében készített néhány elismert szakember. Már az is fokozza a szöveg megbízhatóságát hogy tudjuk, kik és milyen tudományos cikkek alapján készítették. Az alábbiakban ezt a dokumentumot mutatjuk be, értelmezzük röviden, közérthetően.
Kinek kell a harmadik oltás?
A harmadik oltás beadása két esetben merülhet fel. Harmadik oltás beadása indokolt, ha az alapimmunizálás (első két oltás) nem bizonyult megfelelőnek, azaz az oltás már a beadása után sem hozott létre megfelelő védettséget. Ez a Sinopharm oltásnál merül fel, amelyről újabb vizsgálatok kiderítették, hogy 60 év alatt megfelelő védettséget ad: az 50 év alattiak 90%-ánál megfelelő volt az antitestszint, de a 60 évesek körében 25%-ot, a 80 évesek körében pedig már az 50%-ot elérő neutralizáló antitest-hiányt mértek. A vírus ellen ugyan nemcsak az antitestek védenek, hanem az immunrendszer más összetevői is, ezek között azonban összefüggés van: akinél kevés az antitest, annál valószínűleg az egyéb védőtényezők (sejtes immunitás) is kevésbé hatásosak.
Amikor Magyarországon elkezdték tömegesen alkalmazni ezt az oltást, ez még nem volt ismert, és akkor elsődleges fontosságúnak tartották az idősek minél szélesebb körű beoltását. Az újabb tények ismeretében azonban a Sinopharmmal oltott 60 év fölöttiek esetén a megfelelő védettség eléréséhez indokolt lehet egy harmadik, nem Sinopharm vakcinával végzett oltás. Szintén indokolt az oltás, akik bármilyen vakcina beadása után nem rendelkeznek megfelelő védettséggel (ha erre fény derül egy megbízható laborban elvégzett antitestvizsgálat során). Prioritás azok oltása, akiknél az állapotuk miatt nagy a kockázata annak, hogy a két oltás nem vált ki kellő védettséget (pl. szervátültettek).
Megfontolandó a harmadik oltás beadása akkor is, ha az alapimmunizálás megfelelő volt ugyan, de később az oltás adta védelem erősen csökken. A védettség időbeni csökkenése mérhető az antitestszintek meghatározásával, és ilyen adatok az mRNS vakcinák esetén érhető el. Ezek szerint a hatásosság legkevesebb 6 hónapig megtartott a Pfizer és a Moderna oltások esetében.
Az alapimmunizálás hatásossága csökkenhet az újabb vírusvariánsok megjelenésével is. Ezzel kapcsolatban azonban nagyon kevés az adat (bár ami van, az pozitív), így pusztán erre alapozva a harmadik oltás általános ajánlása (jelenleg) nem megalapozott. A fokozott kockázati csoportok (foglalkozásuk, életkoruk vagy egyéb betegségeik alapján) oltását célszerű előnyben részesíteni.
Milyen legyen a harmadik oltás?
Bár ez egy fontos kérdés, alig van tudományosan elfogadható bizonyíték a válaszadáshoz. Empirikus adat kizárólag a Pfizer és az AstraZeneca (AZ) vakcinák kombinációira érhető el. Ezek szerint a AZ/Pfizer kombináció jobb, mint az AZ/AZ (ugyanakkor a Pfizer/Pfizer ugyanannyira jó, mint a Pfizer/AZ). Lényeges, hogy ezek a bizonyítékok két oltás beadására vonatkoznak, három oltással kapcsolatban egyetlen vakcinát sem vizsgáltak kiterjedten egészséges embereken. Ez nem azt jelenti, hogy a harmadik oltás biztonságossága megkérdőjelezhető (semmilyen szakmai érv nem szól emellett), mindössze azt, hogy nem tudhatjuk, melyik kombináció mennyire ad védettséget.
Ami tudományos tények alapján az oltások kombinálásáról kijelenthető, az mindössze annyi, hogy az adenovírus-vektoros védőoltásokban részesülteknek ugyanolyan adenovírust használó védőoltást nem célszerű (mivel a “már ismert” adenovírus ellen elkezd védekezni a szervezet, és előfordulhat, hogy még az előtt semlegesíti, hogy az oltás kifejtené hatását). Továbbá az is kijelenthető, hogy most, hogy a vakcinákból már nincs szűkösség, megfontolandó a Sinopharm vakcina felhasználásának teljes kerülése 60 év feletti korban alapimmunizálás céljára.
A szakmai véleményben található egy összefoglaló táblázat is az oltások kombinálásával kapcsolatban. A szerzők egyik fontos üzenete, hogy teljes transzparencia mellett szükséges a harmadik oltás kérdésének folyamatos vizsgálata az újabb tudományos bizonyítékok alapján. Várható, hogy a jövőben lesznek vizsgálati adatok a harmadik oltásokkal kapcsolatban, amelyek árnyalhatják a jelenlegi ajánlásokat. Ha a nemzetközi gyakorlatot nézzük, a harmadik oltás alkalmazása nem általános – igaz, nagyon sok országban még az alapimmunizálás elvégzéséhez szükséges számú vakcina sem ál rendelkezésre.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
