[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A 2-es típusú cukorbetegek száma jelentősen megemelkedett az elmúlt évtizedekben, és mára az egyik leggyakoribb népbetegséggé vált. Nem vitatható, hogy a túlzott szénhidrát-, pontosabban a finomított szénhidrátfogyasztásnak is köze lehet a dologhoz, de vajon tényleg csak ez áll a betegség kialakulásának hátterében? A kérdésre egy tavaly megjelent, megfigyeléses vizsgálatokat elemző kutatás kereste a választ.
Köztudott, hogy a szénhidrátokat a növények állítják elő. Jogos feltételezés lehet tehát akár az is, hogy a 2-es típusú cukorbetegség nagyobb arányban fordul elő a főként növényeket, illetve növényi eredetű élelmiszereket fogyasztó népesség körében. A fent említett kutatásban olyan vizsgálatok eredményeit gyűjtötték és hasonlították össze szigorú statisztikai módszerekkel, melyekben a 2-es típusú cukorbetegség előfordulását hasonlították össze a főként növényi eredetű táplálékot fogyasztó emberek és a nem ilyen életmódot élő népesség esetében. A bevont emberek különböző étrendet követtek, a főként növényi alapú táplálkozást követő csoport esetén voltak tejet és tejtermékeket, tojást és halat is fogyasztók. A beválogatott vizsgálatok összesen több, mint háromszázezer(!) ember adatait vetették össze Európából, Észak-Amerikából és Ázsiából.
Az eredmények érdekesen alakultak, ugyanis jelentősen kisebb volt az esélyük a főként növényi alapú étrendet fogyasztóknak arra, hogy náluk 2-es típusú cukorbetegséget diagnosztizáljanak. Ez a különbség egyenesen arányos volt azzal, hogy ki mennyire ragaszkodott a csak növényi ételek fogyasztásához, vagyis minél kevesebb állati eredetű táplálékot fogyasztottak a résztvevők, annál kisebb esélyük volt a megbetegedésre. (Ebben az esetben ez azt jelentette, hogy a legelhivatottabbak is fogyasztottak átlagosan napi 1-3 adag tejet, tojást, halat, vagy szárnyasok húsát a bevont vizsgálatok tanúsága szerint).
Ismeretes, hogy a kifejezetten egészségtelen finomított szénhidrátok is szerepelhetnek a főként növényi táplálkozáson alapuló étrendben. A kutatás ezért arra is kitért, hogy összefüggést találjon az egészséges növényi-alapú táplálkozás, vagyis a főként gyümölcs, zöldség, teljes értékű gabonák, hüvelyesek és olajos magvak fogyasztása és a cukorbetegség kialakulásának kockázata között. Nem meglepően megállapították, hogy a főként teljes értékű növényi ételeket fogyasztók rizikója a betegség kialakulására tovább csökkent a nem ilyen életmódot követő növényi étrenden élőkhöz képest.
A jelenség hátterében a kutatást végzők szerint főként az állhat, hogy a nem feldolgozott, teljes értékű növényi ételek gazdag forrásai a rostoknak, vitaminoknak, ásványi anyagoknak, antioxidánsoknak, fenolos anyagoknak és telítetlen zsírsavaknak. Ezek a vegyületek mind jótékony hatással vannak a sejtek inzulinérzékenységére, a vérnyomásra, hosszú távon képesek gátolni a nemkívánatos súlygyarapodást, csökkentik a szervezetben a gyulladásos markerek jelenlétét, melyek mind hatással bírhatnak a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására. Emellett ezekben az étrendekben, még ha nem is kerülik teljesen el az állati eredetű táplálékokat (beleértve időnként a húst is), mindenképpen kiiktatják a vörös és feldolgozott hústermékek fogyasztását, melyekről szintén ismeretes, hogy főként a magas (hem) vas- és koleszterintartalmuk miatt fokozhatják a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Továbbá, az állati eredetű táplálékokból származó kolin és l-karnitin a bélflórával érintkezve egy olyan vegyületté alakul át (trimetilamin-N-oxid), aminek emelkedett jelenléte fokozta a várandósság alatti cukorbetegség kialakulásának kockázatát néhány korábbi vizsgálatban.
Az is előfordulhat, hogy a növényi-alapú táplálkozás és a 2-es típusú cukorbetegség rizikója között kimutatott összefüggés pusztán a normális testsúly fenntartásának, nem pedig az étrendi összetevőknek köszönhető. Ugyanakkor kisebb klinikai vizsgálatok tanúsága szerint a cukorháztartás szabályozásában bekövetkező pozitív változások a növényi alapú étrend esetén a testsúlytól, annak csökkenésétől függetlenül is bekövetkeztek.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
Fotó: Ella Olsson, Pexels
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
