A gyógyteák a modern gyógyszerek korában is őrzik népszerűségüket. Emésztési panaszok, megfázással kapcsolatos tünetek enyhítésére máig sokan nagyon gyakran gyógyteákat alkalmaznak, s vannak olyan javallatok (pl. tejelválasztás fokozása), amelyekben a teáknak nincs igazi konkurense a gyógyszerek körében. Cikkünkben a gyógyászati javallattal forgalomban lévő gyógyteakeverékekről nyújtunk áttekintést.
Már az őskorban is…
A gyógyteák történetének kezdetéről nem sokat tudunk, de feltételezhető, hogy már az ősember is készített hideg vagy meleg vizes kivonatot növényi részekből. Az idők során felismerték egyes növények gyógyhatását, és arra is rájöttek, hogy a „hatóanyagok” általában jobb hatásfokkal vonhatóak ki meleg vagy forró, mint hideg vízzel. Ma már tudjuk, hogy a forrázás azzal az előnnyel is járt, hogy a teakészítés során elpusztult a növényi alapanyagon és a vízben lévő kórokozók jelentős része.
A napjainkban forgalomban lévő gyógyteák összetétele, felhasználása jórészt a tapasztalaton, tradíción alapul. Míg a modern gyógynövénykészítmények között sorra jelennek meg az olyan termékek, amelyeket az elmúlt évtizedek kutatási eredményei nyomán fejlesztettek ki, a gyógyteák összetételében, alkalmazásában nagyon kevés változás történt az elmúlt száz évben. Ez részben előnyös is: a teáink nagy része évszázadokon át kipróbált és biztonságosnak bizonyult növényekből készült.
A legjelentősebb változás egyes gyógytea-alapanyagok eltűnésében és az adagolás változásában fedezhető fel. Ma már nem alkalmaznak teaként olyan növényeket, amelyek már kis mennyiségben is mérgezőek lehetnek, így például az évszázadokon át fogyasztott – és sok ember halálát okozó – gyűszűvirág (Digitalis sp.) tea már csak a történeti munkák lapjain található meg, a modern könyvek még az érdekességek között sem említik meg. Számos növényről derült ki az elmúlt évtizedekben, hogy hosszú távon károsítják a szervezetet, vagy olyan más nemkívánatos hatásuk van, amelyet a hosszas tradicionális felhasználás dacára sem ismertek fel. Ezek közé tartozik a fekete nadálytő (Symphytum officinale), amely levelének teáját mozgásszervi panaszok enyhítésére fogyasztották. A nadálytő alkaloidjainak –belsőleges alkalmazás esetén fellépő – májkárosító hatása ma már közismert, ezért termékeit csak külsőleg, ép bőrön alkalmazzák. (Így, mivel az alkaloidok nem szívódnak fel veszélyes mértékben, biztonságos a használata.)
A jelenleg forgalomban lévő gyógyteák általában olyan növényeken alapulnak, amelyek túladagolva sem jelentenek komoly veszélyt a szervezetre. Túlzott fogyasztásból eredő károsodások természetesen előfordulhatnak, de az adagolási utasítást betartva ezek előfordulása kizárható. A teák adagjának meghatározása részben a hagyományos felhasználás során nyert tapasztalaton, részben pedig a modern kutatások során nyert ismereteken alapul. A jelentős élettani hatással nem rendelkező gyógynövények (pl. hársfavirág) esetén az adagolás tágabb, a markánsabb hatású növények (pl. szennalevél) dozírozása szűkebb határok között mozog, mind a napi adagot, mind az alkalmazás időtartamát illetőleg.
Mi a népszerűség oka?
Bár hazánkban is jelentős mértékű a gyógyteafogyasztás, egyes nyugat-európai országokban (főként Németországban) nagyobb hagyománya a gyógyteaivásnak. Az élvezeti teák fogyasztásának viszont Japánban és más ázsiai államokban van a legnagyobb kultusza. Míg ők elsősorban a teacserje (Camellia sinensis) forrázatát isszák, Európában a teacserjén kívül más növények is jelentős teaalapanyagul szolgálnak. Az Ázsiából származó teacserje levelének felhasználása Magyarországon mintegy 150 éve kezdett elterjedni, de a különbözőképpen feldolgozott teafajták fogyasztása csak az elmúlt néhány évtizedben vált igazán divatossá. Korábban hazánkban a több gyógynövény keverékét tartalmazó „herbateák” fogyasztása sokkal elterjedtebb volt, nem csak a betegek, de az egészségesek körében is. A teák komponensei között megtalálható kellemes ízű növényi drogok (pl. hársfavirágzat, bodzavirágzat) miatt ugyanis az italok fogyasztása nem csak gyógyászati, hanem élvezeti célt is szolgált. Bár ma már Magyarországon is jóval nagyobb az élvezeti céllal fogyasztott zöld, fekete, vörös és gyümölcsteák forgalma, mint a gyógyteáké, az utóbbi készítmények sem vesztenek népszerűségükből. Jelenleg több tucat teakeverék van forgalomban gyógytermékként, ezen kívül jelentős számú gyógynövény-monotea (azaz egyetlen összetevőt tartalmazó, zacskózott vagy filterezett tea) is megtalálható a patikák és drogériák polcain.
A gyógyteák töretlen népszerűsége több okra vezethető vissza. Bár egyre modernebb és hatásosabb szintetikus gyógyszerek állnak a terápia szolgálatában, vannak olyan felhasználási területek (torokfájás, csecsemők hasfájása, tejelválasztás fokozása), amelyeken a gyógyteák hegemóniáját a legkorszerűbb készítmények sem veszélyeztetik. A teák széles körű elfogadottságához a tapasztalati úton nyert tudás és a tudományos eredmények is hozzájárulnak: míg a lakosság elsősorban áthagyományozott teafogyasztási szokásokat követ, a szakemberek számára a tapasztalaton túl a tudományos bizonyítékok is fontosak – és számos gyógynövény esetén modern vizsgálatok is alátámasztják a teaivás hasznosságát. A gyógyteák népszerűségének fontos tényezője, hogy ízük általában kellemes, fogyasztásuk pozitív érzetet kelt, így a beteg könnyebben elfogadja a kezelést.
Mik azok a gyógyteák?
De mik is pontosan a gyógyteák? Ennek meghatározása nem is annyira könnyű. A betegek minden olyan teát gyógyteának tekintenek, amelyet valamely panaszuk enyhítésére elfogyasztanak, beleértve a gyógynövényekből készülő forró italokat és a teacserje levelének forrázatát (legyen az, fehér, zöld, oolong vagy fekete teából elkészítve). Ha jogi oldalról közelítünk, akkor a gyógyteáknak két nagy csoportja van: azok a teakeverékek, amelyek gyógytermékként vannak forgalomban, és azok az egykomponensű teák (monoteák), amelyek egy rendelet alapján nemcsak patikákban, hanem drogériákban, élelmiszerboltokban is elérhetőek.
Jogilag szabályozott monoteák
A közvetlen lakossági fogyasztásra szánt hagyományos gyógynövény-drogok körét szabályozó jogszabály 97 növényi anyagot, és azok kiszerelési adagjait tartalmazza. Ezek nagy része gyógyteakészítésre alkalmazható (kivétel a borókafakátrány és a máriatövistermés). A rendelet ugyanakkor nem szabályozza, hogy milyen célra lehet ajánlani a teákat, de az adagolást, az elkészítést sem, és nincs olyan törvény vagy rendelet, amely a listán nem található teák szabad forgalmazását szabályozná vagy tiltaná. Ezeknek a teáknak a hatósági minőségellenőrzése nem megoldott (nem kötelező), így a felhasználás célján, módján kívül a minőséget tekintve is a gyártókra kell hagyatkozni.
A jogszabály nemcsak ilyen szempontból túlhaladott. Találhatóak rajta olyan növények, amelyek korlátozás nélkül alkalmazva veszélyesek lehetnek (fehér ürömfű, angyalgyökér, kálmos gyökértörzs, vörös kínafakéreg, kutyabengekéreg, ratanhiagyökér, szennalevél, anyalevél, fehér fagyöngy). Bizonyos növényeket (pl. cserszömörcelevél) csak bőr vagy nyálkahártyák kezelésre lenne célszerű használni – mivel a jogszabály erről nem szól, semmi garancia nincs arra, hogy ez a figyelmeztetés felkerül a csomagolásra. A szabadon forgalmazható teák listáján megtalálható az orbáncfű is, amely ugyan kiváló gyógynövény, de széles körű gyógyszer-kölcsönhatásai miatt teaként való fogyasztása nem javasolt. És vannak olyan ma már elavultnak tekintett növények is, amelyek hatásosságát sem a tudományos adatok, sem pedig a széles körű tapasztalat nem támasztja alá (ilyen pl. a csarabfű). Ezekről a gyógyteákról (adagolásukról, felhasználásuk céljáról) egy következő cikkben nyújtunk bővebb áttekintést.
Gyógytermék gyógyteák
A gyógytermék (hosszabb nevükön: gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény) gyógyteákat egy több mint 30 éve született rendelet előírásai alapján a gyógyszerengedélyező hatóság jóváhagyása után kerülhettek piacra. Ezek jellemzően több összetevőt tartalmazó teakeverékek, amelyeknek van jóváhagyott gyógyhatása, s amelyek gyártása, forgalmazása hatósági kontroll mellett történik. A gyógyteák adagolását, gyógyhatásait általában nagy múltra visszatekintő népi gyógyászati alkalmazás tapasztalatai alapján határozták meg.
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) listája szerint 58 gyógyhatású teakeverék van forgalomban, ezek összetételről, alkalmazásáról részletes információk érhetőek el az OGYÉI honlapján. A legtöbb készítmény a „tápcsatorna és anyagcsere” főcsoportba sorolható. A választékban jelentős számban találhatóak még szív-érrendszerre, idegrendszerre és légzőrendszerre ható teák is.
Az OGYÉI által engedélyezett gyógyteák gyógyjavallat szerint csoportosítva:
Tápcsatorna és anyagcsere
– Gyomorsavval kapcsolatos betegségek kezelésére szolgáló szerek
Herbária Mecsek Gyomor teakeverék (filteres, tasakolt)
– Emésztés javítása
Herbária Emésztést elősegítő teakeverék (filteres, tasakolt)
Naturland Emésztést elősegítő teakeverék (filteres)
Naturland Étvágyjavító filteres teakeverék
Herbária Szélhajtó teakeverék (filteres)
Mecsek Epehajtó teakeverék (filteres, tasakolt)
Naturland Görcsoldó és puffadásgátló teakeverék (filteres)
– Hashajtók
Herbária Hashajtó teakeverék (filteres, tasakolt)
– Hasmenésgátlók
Tafedim tea (filteres)
– Fogyasztószerek
Herbária Elhízás elleni teakeverék (filteres, tasakolt)
Pannonhalmi Fogyókúrát kiegészítő teakeverék (filteres)
Herbária Salaktalanító teakeverék (tasakolt)
Mecsek Tisztító teakeverék
Pannonhalmi Salaktalanító teakeverék (filteres)
Naturland Salaktalanító teakeverék (filteres)
– Májvédelem
Mecsek Máj teakeverék (filteres, tasakolt)
Naturland Májvédő és detoxikáló teakeverék (filteres)
Pannonhalmi Májvédő teakeverék (filteres)
– Cukorbetegség
Diabess teakeverék (tasakolt)
Herbária Cukordiétát kiegészítő teakeverék (filteres)
Herbária Mecsek Diétás teakeverék (tasakolt)
Mecsek Diabet teakeverék
Szív-érrendszer
– Szívműködésre ható szerek
Pannonhalmi Szívnyugtató teakeverék (filteres)
Herbária Mecsek Érelmeszesedés elleni teakeverék (filteres, tasakolt)
– Vérkeringést javítók
Herbária Memória teakeverék (filteres)
Húgyúti rendszer
– Vizelethajtók
Naturland Vesevédő teakeverék (filteres)
Herbária Vízhajtó teakeverék (filteres, tasakolt)
Pannonhalmi Vesetisztító teakeverék (filteres)
– Prosztatapanaszok
Herbária Prosztata teakeverék (filteres)
Mecsek Prosztata teakeverék (filteres)
Váz- és izomrendszer
Macskakarom tea (tasakolt)
Inno Rheuma filteres teakeverék
Pannonhalmi Ízületi bántalmak kezelésére ajánlott teakeverék (filteres)
Idegrendszer
Herbária Nyugtató teakeverék (filteres, tasakolt)
Naturland Nyugtató teakeverék (filteres)
Pannonhalmi Vesperas teakeverék (filteres)
Herbária Hangulatjavító teakeverék (filteres)
Légzőrendszer
Herbária Hurutoldó teakeverék (tasakolt)
Herbária Meghűlés tüneteit enyhítő teakeverék (filteres, tasakolt)
Mecsek Köhögés elleni filteres teakeverék gyermekeknek
Naturland Meghűlés tünteteit enyhítő teakeverék (filteres)
Pannonhalmi Laudes teakeverék (filteres)
Egyéb hatások
– Menstruációval, menopauzával kapcsolatos panaszok
Herbária Lady Klimax teakeverék (filteres)
Mecsek Klimax filteres teakeverék
Naturland Menstruációs panaszokat enyhítő teakeverék (filteres)
– Tejelválasztás fokozása
Mecsek Tejszaporító teakeverék (filteres)
Herbária Laktoherb teakeverék (filteres)
Naturland Fitolac teakeverék (filteres)
A következőkben részletesen elemezzük a felsorolt teakeverékeket.
Tápcsatorna és anyagcsere
Az emésztőszervi panaszok kezelése a gyógynövényes gyógyászat (fitoterápia) egyik legnagyobb múltú, az orvosok többsége által is elfogadott és viszonylag jól ismert területe. Az emésztési panaszok gyakran több okra vezethetők vissza, amelyek esetenként nem különíthetők el egymástól. Ugyanakkor ritka az a gyógynövény, amelyik egyetlen támadásponton hat, pl. csak az epe- vagy csak a gyomornedvtermelést befolyásolja, sokkal inkább jellemző a komplex hatás. Erre a területre a kombinációs, több (ráadásul több módon ható) növényt tartalmazó készítmények jellemzőek, amelyek alkalmasnak bizonyulhatnak a több okra visszavezethető, gyakran bizonytalan eredetű tünetek enyhítésére.
A gyomorvédő teakeverékek összetevői között gyulladáscsökkentő hatású növényeket találunk, amelyek hatékonysága a túlzott mennyiségű gyomorsavtermelés ellen ható, gyomornyálkahártyavédő hatású gyógyszerhatóanyagokéhoz képest a markáns tünetek csökkentésére önmagában valószínűleg nem elégséges. Az életmód- és étrendmódosítás (és ha szükséges, a gyógyszeres kezelés) mellett kiegészítő kezelésként ugyanakkor jól használhatóak ezek a teák.
Az emésztést javító teakeverékek összetevői között az emésztési panaszokban bizonyítottan hatásos komponenseken (koriander, citromfű, borsosmenta, édeskömény, kamilla) kívül étvágyjavító (fehér üröm, benedekfű, ezerjófű) összetevők is megtalálhatóak. Ezek a teák puffadás, görcsös hasi panaszok esetén használhatóak eredménnyel. A bennük tallható növények közvetlenül is oldják a görcsöt, ráadásul az emésztőnedvek termelésének fokozása révén az emésztés hatékonyságát is javítják.
A hashajtóként ajánlott teakeverék hatóanyaga a hashajtó hatású antrakinonokat tartalmazó kutyabengekéreg. Mivel az antrakinonok tartós alkalmazása vagy túladagolása nem kívánt hatásokkal járhat, szerencsés, ha a teát csak korlátozott ideig alkalmazzák. A teakeverékek görcsoldó hatású növényi komponenseinek (cickafark, édeskömény) jelenlétére magyarázat az kutyabenge hasi görcsöket okozó hatása – a teakeverékek kiegészítő összetevői ezt a hatást hivatottak ellensúlyozni.
Külön említést érdemel a hasmenésgátlók közé tartozó Tafedim (korábban Afedim) nevű gyógytea, amelyet egy időben az elfogadott javallataival ellentétben súlyos betegségek (pl. rák) kezelésére ajánlottak különböző sajtótermékekben. A tea alapjául szolgáló Euphorbia hirtát Afrika országaiban a lakosság nagyon változatos célokra, köztük a gyomor-bélrendszeri panaszok enyhítésére használja, azonban súlyos betegségeket gyógyító hatása nem igazolt.
A fogyasztói igényeknek megfelelve a hazai gyógytermékpalettán találhatóak fogyasztó, „salaktalanító”, „tisztító” teák. Ezek főleg vizelet- és hashajtó hatású növényeket tartalmaznak. Előbbiek, gyors, átmeneti, utóbbiak hosszabb távú, lassúbb fogyást eredményezhetnek. A hashajtó hatásért felelős összetevők erős hatású hatóanyagokat tartalmaznak, ezeket hosszú távon alkalmazni nem célszerű. A napjainkban divatos méregtelenítés vagy salaktalanítás során a közhiedelem szerint a testben lévő mérgező anyagok különféle módszerekkel eltávolíthatóak, megtisztítva ezzel a szervezetet. Ilyen értelemben vett méregtelenítés természetesen nem létezik, a „salaktalanításnak” élettani/farmakológiai háttere nincsen. A „méregtelenítő eljárások” (köztük az ilyen hatásúnak vélt teák fogyasztása) nem alkalmasak a toxikus anyagok eltávolítására a szervezetből. A hazánkban ilyen célra forgalmazott teák aktív komponensei hashajtó, vizelethajtó, epehajtó hatásúak, használatuktól konkrét gyógyhatás, „méregtelenedés” elérése nem várható. Az emésztési panaszok enyhülésével összefüggő életminőség-javulás persze előnyös, de sem ezt sem pedig a hashajtást és a vizelethajtást nem célszerű összekeverni a „méregtelenítéssel”. A széklet és a vizelet ürítésének fokozása ugyanis nem fokozza célzottan a szervezet számára káros anyagok kiürülését, ilyenkor az előnyös hatású nyomelemek, tápanyagok is fokozottabban ürülnek.
A májvédő hatásúként ajánlott teák közös komponense a máriatövis-termés, amely valóban rendelkezik májvédő hatással, azonban hatóanyagai vízben nem oldódnak, így a belőle készített teától sem várható jelentősebb hatás. A többi összetevő között epehajtó, antioxidáns hatású növények vannak, amelyek ugyan rendelkezhetnek kedvező hatásokkal, ám a belőlük készített teák májvédő hatása elmarad a szilimarint tartalmazó kapszuláktól, tablettáktól (a szilimarin is növényi eredetű: a máriatövis speciális kivonata).
A népi gyógyászatban több növénynek tulajdonítottak jótékony hatást a cukorbetegek gyógyításában. Ezek egy részének vércukorszint-csökkentő hatását állatkísérletekben is bizonyították, de az embereken elvégzett vizsgálatok hiányoznak. A cukorbetegeknek szánt gyógyteák jellemzően a népi gyógyászatban cukorbetegek által használt növényeket (pl. csalánlevél, pitypanggyökér, áfonyalevél, babhüvely, kukoricabajusz) tartalmaznak. Ezek vércukorszint-csökkentő hatását emberen nem vizsgálták, így a teákat csak szoros vércukorellenőrzés mellett célszerű használni. A diabétesszel összefüggésbe hozható teák alkalmazási előiratában egyébként nem cukorbetegség, hanem a „cukorbetegségre való hajlam” van feltüntetve javallatként. Ez a javallat is utal arra, hogy ezek a teák önmagukban nem alkalmasak a cukorbetegség kezelésére, azonban az inzulinrezisztencia tüneteit mutató, a 2. típusú diabétesztől fenyegetett egyének számára (megfelelő étrend, életmód mellett) segíthetnek normál tartományban tartani a vércukorszintet.
Szív- és érrendszer
A szív-érrendszer különböző betegségeinek kezelésében a növényi eredetű szerek hagyományosan jelentős szerepet játszottak és játszanak. A legismertebb példa a gyűszűvirág, amelynek levele az ókortól napjainkig a szívelégtelenség kezelésében alkalmazott szer, igaz, a modern gyógyászatban ezt nem teaként, hanem rendkívül pontosan adagolt módon (tabletta formájában) alkalmazzák. A szívműködést javító gyógyteák egyik fő összetevője a galagonya, amelynek hatásossága enyhe szívelégtelenség esetén igazolt (javítja a szívizom működésének hatékonyságát). A kiegészítő komponensként jelen lévő szúrós gyöngyajakfű ideges eredetű szívpanaszok esetén használatos, míg a citromfű és a macskagyökér nyugtató hatásuk révén közvetve csökkenthetik a szívpanaszokat. A keverékekben jelen lévő fehér fagyöngyöt ma már egyre kevésbé tekintik a modern fitoterápia eszközének: bár rendelkezik vérnyomáscsökkentő hatással, a benne található lektinek kedvezőtlen hatásai miatt gyógyászati jelenősége csökken. A szívműködésre ható gyógyteák összetétele és egyes indikációi (érelmeszesedés elleni hatás) inkább a tradíciókat tükrözik, mint a jelenkori fitoterápiás álláspontot – az összetevők egyike sem hat bizonyítottan az érelmeszesedés ellen.
A Herbária Memória teakeverék fő indikációja a koncentrálóképesség javítása, de emellett idős kori emlékezetkihagyással, zavartsággal, feledékenységgel társuló agyi keringési zavarokban is javasolják. Fő komponense, a páfrányfenyő bizonyítottan alkalmas a kognitív teljesítmény fokozására, a demencia tüneteinek enyhítésére. A páfrányfenyő hatóanyagainak oldékonyságára tekintettel a modern terápiában jellemzően aceton-víz elegyével készített, standardizált kivonatát alkalmazzák, azaz a tea (mint vizes kivonat) nem a legalkalmasabb módszere a kezelésnek. A hatásosságot fokozza az adaptogén (fizikai és szellemi teljesítményt fokozó) ginzenggyökér és az élénkítő hatású, koffeintartalmú matélevél.
Húgyúti rendszer
A gyógyteák között több vizelethajtó teakeverék található. A vizelethajtó növények zöme csak a víz kiválasztását fokozza, az ionokét nem, azaz sókat alacsony koncentrációban tartalmazó (hipoozmoláris) vizeletelválasztást idéznek elő. Ez eltér a vizelethajtó gyógyszerek hatásmechanizmusától, amelyek az ionok ürítését is befolyásolják. Az ionok közt kulcsjelentősége van a nátriumnak: a ntrium ürítésének fokozása a kulcsa a vérnyomás csökkentésének. Éppen ezért a vizelethajtó teakeverékek (sajnos) nem alkalmasak a vérnyomás tartós csökkentésére. A hazánkban forgalmazott, hatóanyagként vizelethajtó drogokat (nyírfalevél, tarackbúza gyökértörzs, lestyángyökér, csalánlevél, aranyvessző, mezei zsurló, boróka tobozbogyó) tartalmazó teák elsősorban húgyúti fertőzések kiegészítő terápiájára használhatóak. A fokozott vizeletürítés ugyanis elősegíti a kórokozók eltávolítását, így hozzájárulhat a gyorsabb gyógyuláshoz. Az összetevők között megtalálható a húgyúti fertőtlenítő hatású medveszőlőlevél is.
A jóindulatú prosztatamegnagyobbodásra javasolt teák összetevői között megtalálható vizelethajtó összetevők a vizeletpangás mérséklése miatt lehetnek hasznosak. A fő hatás, azaz a prosztatamegnagyobbodásból adódó tünetek mérséklésére alkalmazott összetevők esetén egyes termékeknél az aluldozírozottság (csalángyökér) és az aktív összetevők rossz vízoldékonysága (szabalpálmatermés) vethet fel szakmai kérdéseket. Prosztatapanaszok kezelésre számos, bizonyított hatású gyógynövény alapú termék van forgalomban, ezek azonban nem a teák között keresendők (kapszulák, tabletták, amelyek hatóanyaga a szabalpálmatermés, tökmag, csalángyökér, afrikai szilvafakéreg).
Váz- és izomrendszer
A különböző eredetű ízületi fájdalmak terápiája nagyon gyakran tüneti kezelés, mely elsősorban a fájdalom enyhítését célozza. Ennek alapvető szerei a szteroid és nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a növényi szerek szerepe másodlagos. Elmaradhatatlanok azonban a helyi vérkeringést fokozó, növényi kivonatot tartalmazó kenőcsök, amelyek hasznos résztvevői a kezelésnek. A teáknak ehhez képest másodlagos jelentősége van. A forgalomban lévő gyógyteák számos, a népi orvoslásban alkalmazott komponenst tartalmaznak, ezek közül a macskakaromkéreg és a szaliciláttartalmú drogok (fűzfakéreg, réti legyezőfű) felhasználását támasztja alá a legtöbb modern vizsgálati adat. Utóbbiak hatásának módja megegyezik az oly gyakran használt gyulladáscsökkentő gyógyszerekével, igaz, a hatáserősségük elmarad a szintetikus gyógyszerekétől.
Központi idegrendszer
Bár a szorongásos kórképek, az álmatlanság és a depresszió kezelésére számos modern hatóanyag rendelkezésre áll, a terápiában máig helye van a növényi termékeknek. A szintetikus gyógyszerek esetén a hozzászokás, az abbahagyás után jelentkező elvonási tünetek, ill. antidepresszánsok esetén a fellépő mellékhatások is problémát jelentenek. A felsorolt okok miatt a betegek egy része (az enyhébb tünetekben szenvedők) számára előnyösebb lehet a növényi termékek alkalmazása.
A gyógyteák komponensei között ismerten nyugtató szorongásoldó hatású (citromfű, macskagyökér, levendula, komló) találhatóak meg. Ezek a gyógyteák eredményesen és biztonságosan alkalmazhatóak enyhe szorongás, alvászavar kezelésére.
A Herbária Hangulatjavító teakeverék az összetevői között orbáncfű is található. Az orbáncfű ugyan bizonyítottan hatásos antidepresszáns, de mivel a teában az optimálisnál kisebb mennyiségben van jelen, a gyógyhatás elérése bizonytalan (ez depresszió esetén komoly következményekkel járhat), ugyanakkor az orbáncfűre jellemző számos gyógyszerkölcsönhatás kialakulására esély van. Az orbáncfűnek a modern gyógyászatban elsősorban standardizált kivonatként (tabletta, kapszula formájában) van helye az antidepresszáns gyógyszerek között.
Légzőrendszer
A megfázásos betegségek és szövődményeik kezelésében alkalmazott szintetikus és növényi eredetű szerek között alapvető terápiás különbség van. Míg a szintetikus gyógyszerek sokszor a kiváltó ok megszüntetését célozzák, a növényi alapú készítményeknek jellemzően a tüneti kezelésben van szerepe. E cél elérésére számos növényi készítmény, köztük néhány tea is rendelkezésre áll.
A teák egy része a köhögés csillapítását célozza. A szintetikus szerekkel ellentétben, ahol a köhögéscsillapító és köptető hatóanyagokat elkülönítve alkalmazzák, gyógyteák esetében nincs határvonal a két javallat közt. A teák egyszerre tartalmaznak a száraz köhögést enyhítő, nyálkatartalmú, és a köpet eltávolítását segítő, illóolaj- vagy szaponintartalmú összetevőt. Ugyanakkor a köptető (kakukkfű, édesgyökér) és köhögéscsillapító (zilíz, mályva, kamilla) komponensek aránya alapján a teák egy részét inkább produktív (köpetürítéssel járó), más részüket pedig inkább száraz köhögés esetén tarthatjuk előnyösebbnek. Így a Herbária Hurutoldó teakeverék inkább száraz köhögésre, a Herbária Meghűlés tüneteit enyhítő teakeverék és a Mecsek Köhögés ellen filteres teakeverék inkább köpetürítéssel járó köhögés esetén alkalmazandó (utóbbi célzottan gyermekek számára). Több tea esetén a folyadékpótlás előnyei, a torokfájás mérséklése emelhető ki előnyként, mivel komponenseiknek nem ismert specifikus, a megfázásos tüneteket markánsan mérséklő hatása. A megfázásos tünetekre szánt teákat célszerű mézzel édesíteni, ugyanis annak gyulladáscsökkentő hatása önmagában is képes mérsékelni a torokfájást.
Tejelválasztás
Az anyatejtermelés gyógyszeres fokozása elméletileg elérhető, de a mellékhatások veszélye miatt nem alkalmazott gyakorlat. A gyakorlatban is alkalmazható termékek növényi eredetűek, ezek között több gyógytea is található.
A gyógyteák összetevői közül az édeskömény- és az ánizstermésnek van tejelválasztást serkentő hatása. A termékek egyéb komponensei feltehetőleg ízjavítóként szerepelnek, ugyanis bizonyított tejtermelést fokozó hatásuk nincs. Az összetétel alapján a készítmények csökkentik az anya emésztési zavarait is, a puffadást, gátolják a bélgázok képződését. Javallatuk ennek megfelelő: az anyatejtermelés fokozására és az anya esetleges emésztési zavarainak enyhítésére is szolgálnak. Ezeknek a termékeknek az ad különös jelentőséget, hogy – megfelelő gyógyszer hiányában – a tejelválasztás fokozásának egyedüli lehetősége a növényi készítmények alkalmazása.
Menstruációval, menopauzával kapcsolatos panaszok
A premenstruációs szindróma és a menopauzával járó tünetek a legtöbb nőt érintik, így az ilyen panaszokat enyhítő készítmények iránti igény meglehetősen széles. A növényi szerek közül premenstruációs szindrómában elsősorban a barátcserje alkalmazható, amelynek alkalmazása tudományosan megalapozott (ugyanakkor teaként nem érhető el). A pszichés panaszok a növényi eredetű nyugtatókkal ás antidepresszánsokkal mérsékelhetők. A hazánkban menstruációs panaszok csökkentésére forgalmazott teakeverék (Naturland Menstruációs panaszokat enyhítő teakeverék )döntően a népi gyógyászatban ilyen célra alkalmazott növényeken alapul (cickafark, citromfű). Ezek célzott hatásossága nem igazolt, ugyanakkor enyhíthetik a menstruációhoz kapcsolódó pszichés feszültséget.
A menopauzához társuló tünetek csillapítására a fitoterapeutikumok közül a poloskavész nevű növénynek és a fitoösztrogén-tartalmú drogoknak van a legnagyobb jelentősége – a gyógyteák összetevői között ezeket nem találjuk meg. A hazánkban forgalmazott teák nem a hormonhiány elsődleges következményeit, hanem az életminőséget rontó tünetek egy részét képes mérsékelni. Az összetételben túlnyomó részben emésztőrendszerre ható növények szerepelnek: palástfű, cickafark, édeskömény, orvosi zsálya, citromfű, borsosmenta (ezek egy részét a népi gyógyászatban nőgyógyászati panaszok kezelésére is használják, de ilyen jellegű hatásosságuk nem igazolt). A jellegzetes tünetek közül a szívpanaszokra a galagonya, a nyugtalanságra a levendula és a citromfű, a depresszióra az orbáncfű, a hőhullámokból eredő túlzott izzadás mérséklésére az orvosi zsálya fejthet ki kedvező hatást.
Összegzés
A hazai piacon elérhető gyógyteakeverékek összetételében a gyógyteák sok évszázados alkalmazása során összegyűlt tapasztalati tudás összegződik. Összetevőik között megtalálhatóak bizonyítottan hatásos növényi részek, de több komponens a hagyomány, esetleg az íz vagy az illat javítása céljából része az összetételnek. Bár hatásosságukat modern vizsgálatokban nem igazolták, a teák jelentős része előnyösen, haszonnal alkalmazható – feltéve, hogy alkalmazásukhoz nem fűznek irreális várakozásokat. A gyógyteák általában enyhébb hatásúak, mint az azonos célra használható szintetikus gyógyszerek, igaz, nemkívánatos hatásaik is ritkábbak és enyhébbek.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
