[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Jó-e rák ellen a pecsétviaszgomba?

A távol-keleti tradicionális gyógyászatban már évezredek óta alkalmaznak gyógygombákat (pl. Lentinus edodes – shiitake gomba, Trametes versicolor – lepketapló, Cordyceps sinensis – hernyógomba) a legkülönfélébb betegségek kezelésére. Ebbe a körbe tartozik a hazánkban is honos, főként lombhullató fák kérgén élő pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum, reishi gomba). Ezek a gombák olyan, biológiailag aktív poliszacharid-fehérje összetevőket tartalmaznak, melyek egyre inkább felkeltik a tudományos világ érdeklődését. Itthon kevesen tudják, hogy például Japánban gyógygombákból kinyert hatóanyagok (Krestin, lentinán) gyógyszerként vannak engedélyezve bizonyos daganattípusok és a HIV-fertőzés kiegészítő kezelésére. Tekintettel arra, hogy a pecsétviaszgomba állatkísérletekben ígéretes daganatellenes és immunmoduláns aktivitást mutatott, jogosan merülhet fel a kérdés: a humán vizsgálatok alátámasztják-e a gomba rákos betegekben való alkalmazhatóságát?

Az eddigi klinikai adatok meglehetősen hiányosak ebben a témakörben. Egyes vizsgálatokban azt találták, hogy a tumorok jobban reagáltak azon kemoterápiás vagy sugárkezelésekre, melyek alatt a betegek pecsétviaszgombát is kaptak. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy a gomba önmagában adva egyik tanulmányban sem csökkentette a daganatok méretét. A vizsgálati alanyok fehérvérsejtjei közül a T-limfociták számában és százalékos előfordulásában javulást tapasztaltak az orvosok, de a gomba szedésekor a természetes ölősejtek aktivitása nem növekedett számottevően. Ez azért is fontos, mert az ölősejtek aktivitása egyfajta indikátora annak, hogy a szervezet mennyire képes védekezni a daganatos sejtek inváziója ellen. Ettől függetlenül a fehérvérsejtszám növekedése bizonyos mértékig ellensúlyozhatja a kemoterápiás szerek csontvelőkárosító hatását, hiszen ekkor kevesebb fehérvérsejt képződik, és a legyengült immunrendszer mellett könnyebben kialakulhatnak másodlagos fertőzések. Az onkológiai kezelés pecsétviaszgombával kombinálva a betegek saját bevallása szerint jobb életminőséget eredményezett, ám ez távolról sem jelenti azt, hogy a gomba segítségével megnőtt a túlélési idő! Azt még senki sem vizsgálta behatóbban, hogy a pecsétviaszgomba emeli-e – és ha igen, mennyire – a daganatos betegek túlélési arányát és idejét, pedig ezek bizonyítanák legjobban egy adott szer vagy kezelés hatékonyságát. A gomba mellékhatásai enyhék, csak pár esetben jegyeztek fel émelygést vagy alvászavart.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]