A gombakávé az utóbbi évek egyik divatos wellness-terméke: olyan őrölt kávé vagy instant italpor, amelyben a kávéhoz (vagy annak kivonatához) „funkcionális” vagy „gyógygombának” nevezett gombákat kevernek. A leggyakoribb összetevők a süngomba (Hericium erinaceus), a pecsétviaszgomba vagy reishi (Ganoderma lucidum), a chaga (Inonotus obliquus), a Cordyceps-fajok, valamint ritkábban a shiitake (Lentinula edodes), maitake, magyarul bokrosgomba (Grifola frondosa), ördögszekér-laskagomba (Pleurotus eryngii) vagy lepketapló (Trametes versicolor). A reklámok megnövekedett fókuszt, energiát, immunerősítést, stressztűrést, hirtelen felpörgést követő visszaesés nélküli, egyenletesebb energiaérzetet, sőt néha fogyást vagy gyulladáscsökkentést ígérnek. Mindemellett egyes termékek alacsonyabb koffeintartalommal rendelkeznek, és állítólag kevésbé terhelik meg a gyomrot. Az íz pedig „továbbra is a kávéra emlékeztet, krémes, lágy élményt nyújt”.
Kávérajongóként már az is zavar, amikor a kávéhoz bármilyen adalékot hozzákevernek (az ilyen italoknak az íze valóban csak emlékeztet a kávéra) – de ez legyen az én bajom. A legfontosabb kérdés nem az íz, s még csak nem is az, hogy a gombák tartalmaznak-e biológiailag érdekes vegyületeket – természetesen tartalmaznak. A valódi kérdés az, hogy ezek a hatóanyagok az ember számára mennyire hasznosak, továbbá, hogy a termékekben ezekből van-e érdemi mennyiség. Végül pedig: az adott termékkel végeztek-e humán vizsgálatokat, amelyek alátámasztják a sok ígért és várt hatást, és hogy jogszerűen állítható-e ezekről mindaz, amit a marketing sugall.
Gombóc Artúr és a gombakávé
Gombóc Artúr szerint 19-féle csokoládé létezik: kerek, szögletes, hosszú, rövid, gömbölyű, lapos, tömör, lyukas, csomagolt, meztelen, egész, megkezdett, édes, keserű, mogyorós, tej-, likőrös, tavalyi és idei csokoládé. Gombakávéból még sokkal többféle van. Az egyikben valódi kávé (őrölt, pörkölt kávébab) van néhány száz milligramm gombaporral, a másikban instant kávé, kakaó, édesítőszer és többféle kivonat, a harmadikban koffeinmentes italpor. A felhasznált gombafajok száma is jelentős. De hogy még tovább bonyolítsuk: nem mindegy, hogy a gomba termőtestét, micéliumát, spóráit vagy ezek valamelyikének kivonatát használják; s ha már kivonat, az sem mindegy, hogy vizes, alkoholos vagy szuperkritikus kivonatról van-e szó, és standardizálták-e valamilyen hatóanyagra (például béta-glükánokra, triterpénekre, hericenonokra, erinacinekre vagy cordycepinre).
A szakmailag megfogalmazható elvárásokhoz képest így néz ki egy tipikus termék összetételének leírása:
100% Arabica kávé, kókusztejpor, MCT olaj, valamint többféle adaptogén gombakivonat, beleértve a cordyceps, süngomba (Hericium erinaceus), chaga (Inonotus obliquus), reishi (Ganoderma lucidum), shiitake (Lentinula edodes) és király trombitagomba (Pleurotus eryngii) kivonatait. Egy adag (6 g) összesen 2000 mg gombakivonatot tartalmaz.
Nesze semmi, fogd meg jól… A „2000 mg gombakivonat” felirat önmagában keveset mond, mert ebből nem derül ki, hogyan készültek az egyes kivonatok, milyen arányban vannak jelen, mennyi a hatóanyagtartalmuk. Ergó, még elméleti alapon sem következtethetünk arra, hogy vajon milyen hatása lehet a gombakávénak. Az igazi persze az lenne, ha a konkrét termékekkel végzett vizsgálatokkal igazolnák a hangzatos állításokat – ilyenek azonban nincsenek…
A legtöbb reklámban a gombakávét úgy kezelik, mintha a gombák és a kávé előnyei egyszerűen összeadódnának. Ez tudományosan természetesen megalapozatlan. Az, hogy egy gombakivonat egy klinikai vizsgálatban mutatott valamilyen hatást, nem jelenti automatikusan azt, hogy egy többkomponensű italpor részeként, napi egy csészében fogyasztva, ugyanezt fogja produkálni. A gombakávékra vonatkozó közvetlen klinikai bizonyíték jóval gyengébb (=nincs), mint az egyes gombafajokkal, kivonatokkal végzett, humán vizsgálatok alapján kialakuló kép. A gombakávékban található gombakivonat mennyisége gyakran annyira alacsony, hogy már elméleti szinten is kizárható, hogy a várt hatások kialakuljanak. Arról nem is beszélve, hogy a kávékészítés során érvényesülő hőhatás egyes, hőérzékeny hatóanyagok mennyiségét töredékére csökkentheti.
A kávé önmagában sem ellenség
A gombakávék marketingje gyakran abból indul ki, hogy a „sima kávé” fogyasztása nemkívánatos hatással jár (nem jár hirtelen felpörgéssel és visszaeséssel, irritálja a gyomrot, amit a gomba majd „megszelídít”). Ez manipulatív csúsztatás, leegyszerűsítés. A kávéfogyasztás kedvező hatásairól jóval több epidemiológiai adat áll rendelkezésre, mint a gombakávékról. Egy nagy áttekintő elemzés szerint a mérsékelt kávéfogyasztás a legtöbb vizsgált mutató szempontjából előnyös hatásokkal járt. A nem kávézókhoz képest alacsonyabb volt az összhalálozás, a szív-érrendszeri eredetű halálozás és a szív-érrendszeri betegségek kockázata, mintegy 20%-kal alacsonyabb volt a daganatkockázat, és kedvező összefüggéseket találtak metabolikus és májbetegségek esetében is.
A kávéfogyasztásnak vannak nemkívánatos hatásai is: a túl sok koffein alvászavart, szorongásos panaszokat, szívdobogásérzést okozhat, a kávé (cserzőanyag- és savtartalma) pedig ronthatja a refluxos panaszokat. Várandósságban indokolt a kávéfogyasztás mérséklése (max. napi 2), mert magasabb kávéfogyasztás mellett nagyobb az alacsony születési súly, a koraszülés és a vetélés kockázata.
A gombakávék marketingjének egyik leggyengébb állítása az, hogy „egészségesebb, mint a kávé”. Lehet, hogy egy adott termékben kevesebb koffein van, mert kevesebb kávét tartalmaz – ez azonban nem gombaspecifikus hatás. Ha valakinek problémát okoz a koffein (pl. mert fokozottan érzékeny rá), megoldás lehet a kevesebb kávé, a koffeinmentes kávé vagy más ital fogyasztása is – ehhez nem feltétlenül kell drága gombakeverék.
Jogszerűtlen állítások
A gombakávé nem gyógyszer. Mindegyik gombakávé élelmiszerként van forgalomban. A 1169/2011/EU rendelet preambuluma szerint „az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó jogszabályoknak tiltaniuk kell az olyan információk használatát, amelyek félrevezethetik a fogyasztókat, elsősorban az élelmiszerek jellemzőit, hatásait vagy tulajdonságait illetően, vagy az élelmiszereknek gyógyhatást tulajdonítanának.” Ugyanezen jogszabály 7. cikke alapján az élelmiszerekről adott tájékoztatás nem lehet megtévesztő, nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot, amellyel az nem rendelkezik – így nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer emberi betegség megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására alkalmas. Mindez nemcsak a címkére, hanem a reklámokra is vonatkozik.
Az élelmiszerekkel kapcsolatban az EU-ban nem gyógyhatásokat, hanem ún. egészségre vonatkozó állításokat lehet megfogalmazni. Ezt a 1924/2006/EK rendelet szabályozza. A rendelet 10. cikke alapján az egészségre vonatkozó állítások használata csak akkor megengedett, ha megfelelnek a rendelet követelményeinek és engedélyezettek. A gyógygombákkal kapcsolatban egyetlen jóváhagyott állítás nincs: mindegyiket elutasították, megalapozatlannak találták. Épp ezért jogszabályellenes gyógyhatásokat tulajdonítani an gombakávéknak,
Ki ne igya?
A legtöbb ember számára egy-egy alkalmi gombakávé valószínűleg nem jelent komoly kockázatot, de rendszeres fogyasztás esetén már érdemes óvatosabbnak lenni. A gombák ugyanis tartalmaznak bioaktív vegyületeket, amelyeknek hatásai (ha megfelelő mennyiségben vannak jelen) nemkívánatos hatásként is jelentkezhetnek. Elővigyázatosságból gyermekeknek, szoptatás és várandósság alatt, máj- és vesebetegség esetén nem javasolt a gombakávék használata. Mivel több gyógygombának lehetnek immunrendszeri hatásai, immunszuppresszív kezelés alatt állóknál, autoimmun betegségekben, daganatellenes kezelés mellett ellenjavallt a gombakávék fogyasztása.
Ítélethirdetés
A gombakávé (ha nem szennyezett veszélyes anyagokkal) egy egészséges ember számára nem jelent kockázatot – de nem is csodaszer. A szakirodalomban nincsenek olyan cikkek, amelyek a gombakávék vélt hatásait támasztanák alá. Egyes reklámokban ezzel szemben gyakran úgy beszélnek róluk, mintha a kávéba kevert gombapor önmagában bizonyítottan javítaná az agyműködést, az immunrendszert, az energiaszintet és az anyagcserét. Aki szereti az ízét és nem vár csodát, az ihatja – ha erősen hisz benne, akár még érezheti is az „energiaszint növekedését”…
És a végére egy extra kérdés: vajon miért pont a kávéval párosították a gyógygombákat? A válasz, marketinges szempontból egyszerű: a fejlett országok felnőtt lakosságának zöme kávézik – ha egy részüket sikerül átszoktatni a gombakávéra, máris van egy nagy és rendszeresen fogyasztó ügyfélkörünk… A kávé más szempontból is ideális kísérő: keserű íze elnyomhatja a hozzáadott gombák nem minden eseteb kellemes aromáját. A gombakávé tehát nem áttörés az egészségvédelemben vagy az élénkítő italok piacán, hanem nagyon ügyesen pozícionált termék: egy meglévő napi szokásra épít rá, és azt ruházza fel új egészségígéretekkel.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
