Számos kutatás alátámasztja, hogy az emberi vastagbélben élő baktériumok, azaz a bélflóra egészsége – megfelelő összetétele, mennyisége – összefüggésben áll több élettani terület működésével. A bélflóra egyensúlyának eltolódása szerepet játszhat egyes kórképek kialakulásában. Az összefüggések felderítése intenzíven zajlik (tehát nem lezárt folyamat), de az eddigi megállapítások azt mutatják, hogy bizonyos betegségek terápiájába érdemes beiktatni a bélflóra helyreállítását célzó probiotikus (jótékony baktériumokkal történő) kezelést. Ilyen kutatások zajlanak többek között az allergiás megbetegedések és az ekcéma, az élelmiszer-intolerancia, a végbélrák megelőzése, a vérnyomás csökkentése, a bélgyulladások (vastagbélgyulladás, irritábilis bél szindróma, Crohn-betegség) kezelése, valamint az ásványi anyagok és a nyomelemek felszívódási zavarainak terápiája területén.
Egy 2020-ban közölt, klinikai vizsgálatokat elemző tanulmány (metaanalízis) arra a kérdésre kereste a választ, hogy a probiotikus kezelés értékelhető hatással bírhat-e az ízületi gyulladás különféle formáira.
A tanulmányban 12 olyan klinikai vizsgálat eredményét vették górcső alá, amelyekben reumás betegeket (reumatoid artritisz) vagy gerincízületi gyulladással küzdőket (spondilartritisz) kezeltek probiotikummal. Az alkalmazott készítmények különböző összetételűek voltak, némelyik egyetlen, mások többféle baktériumtörzset is tartalmaztak, és a kezelési idő is eltérő hosszú volt az egyes vizsgálatokban (egy hét és egy év közötti).
A tanulmány készítői megállapították, hogy a probiotikus terápia a pozitívan hat betegek életminőségére, és ez különösen igaz a tejsavtermelő baktériumokat (pl. laktobacilusokat, sztreptokokkuszokat) tartalmazó készítményekre.
A betegség okozta fájdalmat kismértékben – de egyértelműen – enyhítik, és előnyösen befolyásolják a C-reaktív fehérje (CRP; a gyulladás egyik jelzőmolekulája) vérszintjét. Utóbbi hatás kifejezettebb reumás betegek, mint gerincízületi gyulladással küzdők esetén, és az is megállapítható, hogy a kombinált, laktobacilusokat és bifidobaktériumokat egyaránt tartalmazó készítmények markánsabban csökkentik a gyulladást, mint a tisztán laktobacilus-tartalmú (Lactobacillus casei vagy L. rhamnosus) probiotikumok. A tanulmány szerint mellékhatásokkal gyakorlatilag nem kell számolni a kezelés alatt.
Eddig is ismert volt, hogy a laktobacilusok tejsavtermelése, és a bifidobaktériumok rövid szénláncú zsírsavakat előállító képessége elemi fontosságú az emberi vastagbél-nyálkahártya védekezőkészsége (és ezáltal az immunrendszer működése) szempontjából, de az egyelőre tisztázatlan, hogy a kombinált készítmények jobb hatékonysága további, feltáratlan összefüggéseknek köszönhető, vagy csak egyszerűen arról van szó, a többféle baktérium adagolása szélesebb körben biztosít gyulladáscsökkentő- és immunmoduláns anyagcseretermékeket az emberi szervezet számára.
Felhasznált irodalom:
Lowe J. R. A systematic review of the effects of probiotic administration in inflammatory arthritis
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett diplomát 2004-ben. Tumorellenes növényi vegyületek felderítéséről beszámoló doktori disszertációját 2012-ben védte meg, ezt követően kutatóként dolgozott a Szegedi Tudományegyetemen, ahol gyógyszerészhallgatók oktatásában gyakorlatvezetőként és témavezetőként is részt vett. Jelenleg szakértői munkát végez, valamint a PTE Transzlációs Medicina Intézetének külső munkatársa, a Magyar Fitoterápiás munkacsoport tagja.
