Egyre több bizonyíték támasztja alá a szaglórendszer, a központi idegrendszer és a kognitív (szellemi) teljesítmény közötti kapcsolatot. A szaglás elvesztése és bizonyos központi idegrendszeri betegségek, köztük a depresszió, a skizofrénia, az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór közötti összefüggéssel számos kutatás foglalkozik. E kórképekben a szaglási zavarok esetenként megelőzik a betegség tüneteit, és előrejelző tényezőnek tekinthetők.
A szagok érzékelése befolyásolja az agyműködést, így modulálva az agyi funkciókat, beleértve a memóriát és az érzelmeket is. A szaglóreceptorok stimulálása az ún. CGRP-fehérjék aktiválásával szinaptikus jeleket indít el, amelyeket a szaglógumó továbbít az agyba. Érdekes módon mindez közvetlen kapcsolatban van az emlékezetben és az érzelmekben részt vevő agyi régiókkal. Meglepő módon a szaglórendszer és az agy közötti „kommunikáció” hatással lehet az immunrendszerre is. Ha állatkísérletben a szaglógumót eltávolítják, az jelentős immunrendszeri változásokat eredményez. A szaglás képességének elvesztése drasztikusan csökkenti az idegen antigénnel történő immunizációra adott immunválaszt. S hogy mindez még bonyolultabb legyen: egyre több bizonyíték utal arra, hogy az immunrendszer szerepet játszik a tanulásban, a memóriában, és a viselkedési folyamatokban.
Egy állatkísérletben megfigyelték, hogy bizonyos szaganyagok fokozzák az immunrendszer működését, mások pedig elnyomják. A karvon (ami a konyhakömény illóolajának fő komponense) egereken immunszupresszív hatású – de a memóriát is rontotta. A mentol viszont javította az antigénekre adott immunválaszt. Logikusnak tűnhet, hogy a memóriára is jótékony hatással van.
Egy újabb állatkísérletben a mentol immunstimuláló tulajdonságain kívül egerek kognitív képességére gyakorolt kedvező hatását is igazolták. Mentol adagolásával csökkenteni lehetett IL-1 citokin mennyiséget az agyban, s ezzel párhuzamosan javult az egerek kognitív teljesítménye is. Hasonló hatást lehetett elérni egy olyan vegyülettel, ami az IL-1 kapcsolódását gátolta a receptorához, ami arra utal, hogy ez a citokin kulcsszerepet játszik a szaglórendszer, az immunrendszer és a kognitív funkciók közötti kapcsolatban. Mindez új, közvetett bizonyítékot jelent a szagló-, immun- és idegrendszer közötti komplex kölcsönhatásra, ami új terápiás lehetőségeket nyithat a központi idegrendszeri betegségek esetén.
A kísérlet során az Alzheimer-kórra jelemző elváltozásokkal rendelkező állatok háromóránként, 15 percen át mentolillatot éreztek. A hat hónapon át tartó kutatás havi egy kezelést foglalt magába, ami egy héten át tartott. A hatást olyan egerek értékeihez hasonlították, amelyeknek vízpárát permeteztek a légterükbe.
Ezek az eredmények nem „fordíthatóak le” automatikusan humán gyógyászati alkalmazásra, de újra felhívják a figyelmet arra, hogy az aromaterápia messze több kellemes illatok szagolgatásánál és az azzal összefüggő placebóhatásnál. S figyelmeztető jel arra is, hogy egyáltalán nem mindegy, mit szagolgatunk a memória javítására – már ha az állatkísérletek megfigyelései az embernél is érvényesek.
Illusztráció: tengr.ai
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
 belégzése jótékony hatással lehet az immunrendszer működésre és a memóriára egy állatkísérlet szerint.){kind=link}