fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. június 19., szerda

Fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő és lázcsillapító – bevehetem egyszerre?

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

Ha lázam van, beveszek egy lázcsillapítót, ha fáj a fejem, egy fájdalomcsillapító gyógyszert, ha pedig az ízületi gyulladás okoz panaszt, akkor egy gyulladáscsökkentőt. És ha egyszerre mindhárom panasz jelentkezik, akkor egyszerre mindhárom szert – vagy mégsem?

Teljesen érthető, hogy a beteg ember éppen aktuális panaszára keres gyógyírt, de még nyomorult állapotunkban is érdemes elolvasni, hogy pontosan mit veszünk be. A leggyakoribb hiba már így is kiszűrhető: elkerülhető, hogy ugyanazt a hatóanyagot egyszerre több, eltérő fantázianevű gyógyszerként vegyük be. A vény nélkül kapható gyógyszerek igen jelentős része a fájdalom, láz, gyulladás csillapítását szolgálja, és sokkal kevesebb hatóanyag létezik, mint ahány különböző termék – ergo nagyon sok, igen eltérő nevű és csomagolású fájdalomcsillapító, láz- és gyulladáscsökentő gyógyszer ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza. Érdemes tehát nemcsak a fantázianevet elolvasni a dobozon, hanem a hatóanyag nevét is: ugyanazt a hatóanyagot egyszerre két (vagy több) gyógyszer részeként elfogyasztva a hatás nem feltétlenül, de a mellékhatás kockázata egész biztosan fokozódik. A gyógyszerek javasolt adagját úgy állapítják meg, hogy az az átlagos beteg számára hatásos legyen, de a mellékhatások rizikója minimális. Ha növeljük a dózist (túladagolunk), a hatásosság nem nagyon fokozódik, a nemkívánatos hatások súlyossága, gyakorisága viszont igen. Mindez elkerülhető, ha nem veszünk be egyszerre több olyan gyógyszert, amelynek ugyanaz a hatóanyaga.

Paracetamol: túladagolva az egyik legveszélyesebb

A túladagolással kapcsolatban leggyakrabban említett példa a paracetamolé: ez a nagyon hatásos, megfelelően adagolva biztonságos fájdalom- és lázcsillapító az USÁ-ban évente több mint 50 000, jellemzően májkárosodással összefüggő gyógyszermérgezés (a betegek fele kórházban köt ki), és mintegy 500 haláleset közvetlen oka. Pedig a túladagolást nem is olyan könnyű elérni: az ajánlott dózis sokszorosa esetén alakul ki a mérgezés. Ilyen adagban a paracetamol májkárosító hatású. Mivel túldozírozva a májban nem tud megfelelően lebomlani, mérgező vegyületté alakul, amely károsítja, elpusztítja a májsejteket. Ugyan van ellenszer a mérgezésre, de paracetamolmérgezésben a betegek sokszor tünetmentesek, vagy csak hányingerre panaszkodnak. Amikor már súlyosabb tünetek jelentkeznek, a beavatkozás elkésett: a májkárosodás akár visszafordíthatatlan is lehet. Ezért kell betartani az előírt adagolást, s ezért nem kell biztos, ami biztos alapon egyszerre több, különbözőnek gondolt gyógyszert bevenni ugyanarra a panaszra.

Fájdalmat, lázt vagy gyulladást csökkent?

Kicsit nehezítettebb a terep, amikor a gyártó szándékosan törekszik arra, hogy két, azonos hatóanyagú termékről azt feltételezzük, különböző gyógyszerekről van szó. Az egyik intenzíven reklámozott (ibuprofént tartalmazó) gyógyszert hatékony láz- és fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő szerként ismerhetjük meg a hirdetésekből, ugyanazon gyár hasonló nevű, azonos hatóanyagot némileg emelt dózisban tartalmazó termékét fejfájáscsillapítóként pozícionálják. Marketing szempontból érthető: így biztosan növelhető a forgalom, hiszen vannak, akik egyszerre mindkettőt megvásárolják – egyiket ilyen, másikat olyan célra. S ha szerencséjük van (vagy pedig elég szemfülesek), nem veszik be egyszerre mindkettőt…

De hogy fordulhat elő, hogy ugyanaz a hatóanyag különböző hatásokat fejt ki két különböző készítményben? Hát úgy, hogy a gyulladáscsökkentő, lázcsillapító és fájdalomcsillapító hatás alapja tulajdonképpen ugyanaz: az ún. ciklooxigenáz enzim gátlása. Ez az enzim segíti elő az arachidonsav átalakulását a szervezetben – ha ez a kémiai folyamat végbemegy, olyan vegyületek (prosztaglandinok) keletkeznek, amelyek fájdalom, láz és gyulladás kialakulását idézik elő. A helyzet ennél kicsit bonyolultabb: a prosztaglandinoknak számos élettani, az egészséges életműködéshez nélkülözhetetlen feladatuk is van, azonban egyensúlyuk felborulása káros folyamatokat indíthat el. Az egyensúly megbomlása esetén a láz, a fájdalom és a gyulladás a legkönnyebben észlelhető tünetek. Ha a felborult egyensúly visszaállítására az említett enzimet gátoljuk ibuprofénnel, akkor részben az alkalmazott dózis, részben pedig a marketingosztály döntésének kérdése, hogy a gyógyszer gyulladáscsökkentő, lázcsillapító vagy fájdalomcsillapító hatását helyezik előtérbe.

Még bonyolultabb a helyzet attól, hogy egy egész sor gyógyszerhatóanyag gátolja a gyulladás/fájdalom/láz kialakulásban szerepet játszó enzimet: Magyarországon több mint 20 különböző molekula van forgalomban sok száz termék részeként. Beteg legyen a talpán, aki képes gyorsan utánanézni, hogy az egészen különböző hatóanyagnevek (acetil-szalicilsavtól az ibuprofénen, paracetamolon keresztül a nimezulidig) ugyanolyan jellegű hatást fejtenek-e ki – különösen, ha a marketingüzenetek ennek ellenkezőjét sugallják. Pedig ez lényeges kérdés: ha különböző panaszokra különböző nevű és hatóanyagú, de ugyanolyan módon ható gyógyszereket veszünk be egyszerre, akkor számíthatunk arra, hogy a mellékhatások rizikója növekszik. Ennek elkerülésére legegyszerűbb talán (kicsit leegyszerűsítve) abból kiindulni, hogy az összes vény nélkül kapható láz-, fájdalom és gyulladáscsökkentő nagyjából azonos módon hat, ezért ezeket ne vegyük be egyszerre, kivéve, ha egy egészségügyi szakember megfelelő megfontolás alapján ezt javasolja.

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!