fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. június 19., szerda

Sárkány ellen sárkányfű, látás ellen fecskefű?

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

A foci, a kenyérsütés, a geopolitika, az infláció – hogy csak párat említsek azok közül a témák közül, amelyekhez mindenki ért. Ja és persze a gyógynövények. Ráadásul utóbbihoz különösebb rizikó nélkül hozzá lehet szólni, érteni sem kell hozzá, hiszen a gyógynövényekkel úgysem lehet kárt tenni senkiben!

Azazhogy mégis. És most nem szeretnék elkanyarodni a közismerten mérgező gyógynövények irányába (gyűszűvirágtól a nadálytőig), maradjunk egy olyan növénynél, amelyet alapvetően külsőlegesen alkalmaznak, általában problémamentesen.

A vérehulló fecskefűről (latin nevén Chelidonium majus) van szó, amelynek frissen kifolyó tejnedvét elterjedten alkalmazzák a népi gyógyászatban vírusos eredetű szemölcsök kezelésére. A hatás alapját a fecskefű alkaloidjainak vírusellenes aktivitása adja. A szemölcsellenes hatásban kulcsszerepe van a kelidocisztatin nevű enzimgátló fehérjének. A vírus fertőzőképességéhez szükséges a virális proteináz enzim működése, ennek gátlása antivirális hatás kialakulását eredményezi. A tejnedv nemcsak a szemölcsöt okozó vírus ellen hat. A fecskefű több alkaloidja sejtszaporodást gátló (citosztatikus) aktivitású, ami szintén hozzájárulhat a szemölcsellenes hatáshoz. A citosztatikus vegyületek (elméletileg) a daganatok ellen is hathatnak – a fecskefüvet a népi gyógyászatban rák kezelésére is alkalmazták. Kivonatának sejtosztódást gátló hatását kísérletes körülmények között ki lehetett mutatni.

Ebből kiindulva állított elő 1978-ban egy ukrán kutató, Vaszil Novickij ukrain néven egy félszintetikus alkaloidot tartalmazó készítményt, amelynek daganatellenes hatását laboratóriumi körülmények között igazolták. Az ukrain azonban (mint oly sok, kísérletesen ígéretes daganatellenes szer) még nem ért révbe: daganatos betegségben hatásosságát nem sikerült meggyőzően alátámasztani. A 2010-es években az ukrainnal kapcsolatos publikációk száma megfogyatkozott, ez nem kecsegtet a siker esélyével…

A sejtszaporodás-ellenes hatás szöget üthet az ember fejébe. Nem lesz baj abból, ha túlzásba visszük a kezelést? Nem károsíthatja esetleg a bőrt, nem okozhat elhalást (nekrózist)? Észszerű használat esetén nem: a szemölcskezelés általában pár napig / 1-2 hétig tart, ugyanis ennyi idő alatt az ecsetelt bőrelváltozás megszűnik – már amennyiben valóban vírusfertőzés okozta szemölcsről van szó. Ha pedig nincs javulás, akkor valamilyen más oka van az elváltozásnak, amely házi módszerekkel nem orvosolható.

A vérehulló fecskefű alkalmazásának egyik veszélye az, hogy olyan bőrelváltozásra alkalmazzák, amelynek házi kezelgetése inkább árt, mint használ. Kifejezetten veszélyes például az anyajegyek kenegetése, ami az irritáción kívül haszonnal nem jár. Még rosszabb, ha egy gyanús, bőrgyógyászi vizsgálatot igénylő bőrelváltozás kezelésére alkalmazzák a növényt. A legbiztosabb az, ha a kezelést csak orvosi diagnózis birtokában kezdik meg – hiszen a betegek zöme nem rendelkezik a bőrelváltozások pontos azonosításához szükséges bőrgyógyászati ismeretekkel…

Ezek jutottak eszembe akkor, amikor a facebookon egy, a vérehulló fecskefűvel kapcsolatos posztot olvastam egy olyan oldalon, amelynek tulajdonosa gyógynövényismereti tábort is szervez:

Sokan ismeritek, hallottatok már a szemölcs ellenes hatásáról… de vajon mire jó még?

Erőteljes fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő, így készülhet belőle pattanások ellen arctonik és (főzettel és tinktúrával) hidratálókrém.

Nehezen gyógyuló, gyulladt sebek kezeléséhez, fertőtlenítéséhez (tinktúrából) spray vagy akár (olajos kivonatból) méhviaszos krém.

Bedörzsölőszerként, méhviaszos testvaj-masszázsolaj formájában oldja a keresztcsont, csípőízület feszültségeit.

Gennyes szemfertőzés esetében forrázatát tudjuk használni (kihűtve) borogatószerként.

Általában minden gyógynövényeknek vagy egy fő profilja, egy fő hatása, amiről ismerhetjük és ezen kívül még számos jótékony hatással bír, amik amolyan „mellékhatások”, a szó szószoros értelmében – tehát nem feltétlenül negatív – saját állapotunktól függ, hogy egy adott hatás pozitívan vagy negatívan hat… Tehát először is ismernünk kell magunkat, s aztán a gyógynövény minden hatását. Amit aztán más gyógynövényekkel kiegészítve felerősíthetünk vagy ellensúlyozhatunk….

A szerző több olyan panaszra ajánlja a növényt, amelyre valójában nem alkalmas – jelen tudásunk és az összetétele, farmakológiai tulajdonságai alapján. Az arc, a test tartós kenegetése egyáltalán nem kívánatos a magas alkaloidtartalom és a citosztatikus hatás ismeretében. Még ennél is rosszabb a nehezen gyógyuló, gyulladt sebek kezelése: ha elég „kitartó” a beteg, még azt is elérheti, hogy a seb ahelyett, hogy begyógyulna, még gyulladtabbá váljon. A citosztatikus vegyületek ugyanis nagy dózisban, tartósan alkalmazva a bőr károsodását is előidézhetik.

Ilyen esetet személyesen is láttam: egy ismerősöm a szemölcse eltávolítása után, biztos, ami biztos alapon heteken át folytatta az ecsetelést, ami nemcsak egy gyulladt, nem gyógyuló sebet eredményezett, hanem különböző emésztési tünetek és májfunkcióromlás is kialakult. Bár a fecskefű alkaloidjai a bőrön át nem szívódnak fel, egy nyílt seb tartós ecsetelése során jelentős mennyiség kerülhet a szervezetbe. Ebben az esetben is ez történt, s jelentkeztek olyan mellékhatások, amelyek szájon át való alkalmazás esetén jellemzőek. A kezelés befejezése után nemcsak a seb gyógyult be gyorsan, de a májműködés is helyreállt.

A legmeredekebb javaslat a szemfertőzés kezelése fecskefű-borogatással. A kíbicnek persze semmi nem drága, de mások látásának veszélyeztetése mégiscsak átlép egy határt…

A gyógynövények biztonságos és célszerű alkalmazásához, nemkívánatos hatások esetén az ok-okozati összefüggések felismeréséhez ismerni kell a növény hatóanyagait, hatásait, mellékhatásait. Éppen ezért a szerzővel ellentétben az én véleményem az, hogy aki tanácsot ad gyógynövényekről, az legelőször is a növények hatásait ismerje. Az önismeret mértéke (ehhez képest) jelentéktelen magánügy…

A cikket lektorálta: dr. Csupor-Löffler Boglárka

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!