fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. szeptember 20., hétfő

Mennyi koszt kell megenni?

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész- és orvostanhallgatókat oktat, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

Mennyi koszt kell megenni?

Egyesek szerint az egészséges élet egyik titka, hogy rendszeresen együnk koszt, mondjuk évente egy kilót. Természetesen a mennyiségre semmilyen tudományos ajánlás nincs, és nehogy bárkinek eszébe jusson koszt enni! A “koszevés” propagálása megalapozatlan és veszélyes is lehet, az ugyanakkor tény, hogy az immunrendszer működése szempontjából nem feltétlenül káros (sőt), ha a környezetben előforduló anyagok egy részével kapcsolatba kerül. Ha teljesen steril környezetben nőnénk fel, és csak felnőttkorunkban kerülnénk kapcsolatba a környezetünkben előforduló kórokozókkal, “kosszal”, az nagyon komoly kihívást jelentene az immunrendszernek. A védekezőendszerünk “éréséhez” ugyanis szükséges, hogy találkozzon olyan anyagokkal, mikróbákkal, amelyekkel szemben védelmi képességet alakíthat ki.

Az úgynevezett eltűnő mikrobiom elmélet szerint a modern életmód, a megváltozott életkörülmények, az egyre “sterilebb” környezet és az antibiotikumok használata oda vezet, hogy az emberi szervezetben (bélrendszerben) és a bőrön élő baktériumközösségek átalakulnak: eltűnnek olyan törzsek, amelyek az evolúció során velünk “együttélésre” rendezkedtek be. És ez nemcsak a baktériumoknak lehet rossz hír, hanem nekünk is. Bár napjainkban intenzíven kutatják a bélben és a bőrön élő baktériumok szerepét az egészség fenntartásában, valószínűleg sok fontos felfedezés várható még e téren. Ma már világos, hogy a bélflóra nemcsak az emésztési folyamatokban játszik szerepet, de hogy valójában milyen szerepe van olyan betegségek kialakulásában, mint az allergiás kórképek, még felderítésre vár.

Egy nemrég közölt kutatásban azt tanulmányozták, milyen hatással van óvodás gyerekekre, ha játszóidejük egy részét imitált erdei környezetben töltik. Az óvodák udvarára erdei talajt szállítottak, gyepet telepítettek, és a gyerekek ebben a környezetben játszhattak és maguk is részt vehettek a növények ültetésében.

A gyerekeket 4 héten át naponta 90 percet töltöttek az udvaron, eredményeiket olyan óvodásokéval hasonlították össze, akik hagyományos óvodába jártak. A vizsgálat végén az “erdei” környezetben játszó gyerekek bőrén és bélrendszerében a baktériumközösségek diverzitása megnőtt (többféle baktérium telepedett meg). Ami ennél is lényegesebb: a gyerekek vérében bizonyos gyulladáscsökentő és gyulladáskeltő citokinek aránya előbbiek javára változott (az IL-10:IL-17A arány javult). A bőrön tenyésző baktériumközösségben nőtt a gamma-proteobaktériumok, a bélrendszerben pedig egyes probiotikus törzsek aránya, ezzel párhuzamosan a gyulladáscsökkentő hatással összefüggésbe hozható TGF-β1 szintje emelkedett.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.