fbpx
10 C
Szeged
szombat, december 5, 2020

Mennyi koszt kell megenni?

Tudtad?

A koffein és a termékenység

A koffein és a termékenység A koffein a legnagyobb mennyiségben fogyasztott alkaloid a világon. Van, aki kávé, van, aki tea formájában fogyasztja, de hatalmas mennyiség...

Fokozza-e a 2-es típusú cukorbetegségre való genetikai hajlam a daganatok előfordulását?

Fokozza-e a 2-es típusú cukorbetegségre való genetikai hajlam a daganatok előfordulását? Köztudott, hogy a cukorbetegség rendkívül káros hatással van a keringési rendszer működésére. Az viszont...

Gyógynövények kisgyermekkorban

https://pirulakalauz.hu/wp-content/uploads/2020/09/Képkivágás.jpg Bár a gyógynövények a közvélekedés szerint a szintetikus gyógyszereknél kevesebb mellékhatással rendelkeznek, számos közismert gyógynövény csak megkötésekkel, életkori korlátokat is figyelembe véve alkalmazható kisgyermekkorban....

Egyszerű, kényelmes, de biztonságos is? – a gyomorsavcsökkentés veszélyei

Egyszerű, kényelmes, de biztonságos is? – a gyomorsavcsökkentés veszélyei A gyomorsavtúltengés kellemetlen tünetei sok ember életét keserítik meg. Szerencsére a fő tünet, a gyomorégés enyhítésére...
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész- és orvostanhallgatókat oktat, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

Mennyi koszt kell megenni?

Egyesek szerint az egészséges élet egyik titka, hogy rendszeresen együnk koszt, mondjuk évente egy kilót. Természetesen a mennyiségre semmilyen tudományos ajánlás nincs, és nehogy bárkinek eszébe jusson koszt enni! A “koszevés” propagálása megalapozatlan és veszélyes is lehet, az ugyanakkor tény, hogy az immunrendszer működése szempontjából nem feltétlenül káros (sőt), ha a környezetben előforduló anyagok egy részével kapcsolatba kerül. Ha teljesen steril környezetben nőnénk fel, és csak felnőttkorunkban kerülnénk kapcsolatba a környezetünkben előforduló kórokozókkal, “kosszal”, az nagyon komoly kihívást jelentene az immunrendszernek. A védekezőendszerünk “éréséhez” ugyanis szükséges, hogy találkozzon olyan anyagokkal, mikróbákkal, amelyekkel szemben védelmi képességet alakíthat ki.

Az úgynevezett eltűnő mikrobiom elmélet szerint a modern életmód, a megváltozott életkörülmények, az egyre “sterilebb” környezet és az antibiotikumok használata oda vezet, hogy az emberi szervezetben (bélrendszerben) és a bőrön élő baktériumközösségek átalakulnak: eltűnnek olyan törzsek, amelyek az evolúció során velünk “együttélésre” rendezkedtek be. És ez nemcsak a baktériumoknak lehet rossz hír, hanem nekünk is. Bár napjainkban intenzíven kutatják a bélben és a bőrön élő baktériumok szerepét az egészség fenntartásában, valószínűleg sok fontos felfedezés várható még e téren. Ma már világos, hogy a bélflóra nemcsak az emésztési folyamatokban játszik szerepet, de hogy valójában milyen szerepe van olyan betegségek kialakulásában, mint az allergiás kórképek, még felderítésre vár.

Egy nemrég közölt kutatásban azt tanulmányozták, milyen hatással van óvodás gyerekekre, ha játszóidejük egy részét imitált erdei környezetben töltik. Az óvodák udvarára erdei talajt szállítottak, gyepet telepítettek, és a gyerekek ebben a környezetben játszhattak és maguk is részt vehettek a növények ültetésében.

A gyerekeket 4 héten át naponta 90 percet töltöttek az udvaron, eredményeiket olyan óvodásokéval hasonlították össze, akik hagyományos óvodába jártak. A vizsgálat végén az “erdei” környezetben játszó gyerekek bőrén és bélrendszerében a baktériumközösségek diverzitása megnőtt (többféle baktérium telepedett meg). Ami ennél is lényegesebb: a gyerekek vérében bizonyos gyulladáscsökentő és gyulladáskeltő citokinek aránya előbbiek javára változott (az IL-10:IL-17A arány javult). A bőrön tenyésző baktériumközösségben nőtt a gamma-proteobaktériumok, a bélrendszerben pedig egyes probiotikus törzsek aránya, ezzel párhuzamosan a gyulladáscsökkentő hatással összefüggésbe hozható TGF-β1 szintje emelkedett.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

Legfrissebb cikkek

Ne ébreszd fel az alvó babát!

Az alvás legalább olyan fontos tevékenység az állatok és az emberek számára is, mint a táplálkozás vagy a lélegzés. Az emberek életük közel egyharmadát...

PirulaKalauz Podcast – vendégünk dr. Bella Zsolt fül-orr gégész

A PirulaKalauz Podcast vendége dr. Bella Zsolt fül-orr-gégegyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, a Szegedi Tudományegyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikájának munkatársa, aki PhD fokozattal rendelkező, habilitált egyetemi adjunktus,...

11 tévhit a cukorbetegségről

Az 1-es típusú cukorbetegség egy olyan autoimmun folyamat eredménye, amely során az immunrendszer a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit támadja meg. A legtöbb sejtnek inzulinra van...

Hogyan előzhetőek meg a pikkelysömör szövődményei?

A pikkelysömör (pszoriázis) bőrtünetekkel járó autoimmun betegség, amelyet száraz, ezüstfehér, hámló bőrelváltozások jellemeznek. A betegségre jellemző a nyugalmi állapotok és a fellángolások váltakozása. A...

Szedjen-e a COVID-os beteg aszpirint?

November elején az aszpirin bekerült a COVID-19 miatt kórházi ellátásra szoruló betegek terápiáját kutató legnagyobb klinikai vizsgálat, a RECOVERY által tanulmányozott gyógyszerek közé. Az...

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.