[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Ha gyógyszer-mellékhatásról van szó, legtöbben valamilyen kellemetlen tünetre gondolnak. Ugyanakkor van a mellékhatásoknak egy olyan típusa, ami nem a beteg, sokkal inkább a környezete számára érzékelhető. A szorongásoldók, antidepresszánsok esetén nem meglepő, ha változik a beteg hangulata, de vannak olyan gyógyszerek, amelyeknél a pszichés (mellék)hatás némileg meglepő lehet.
MRI (mágneses magrezonancia) vizsgálatok során írták le azt a jelenséget, hogy mások fájdalmának látványa ugyanazt az agyterületet aktiválja, mint amit maga a fájdalomérzés. Ebből adódott a kérdés: vajon a fájdalomcsillapító szedésével csökkenthető-e a mások fájdalmával kapcsolatos empátia?
Ezt a kérdést amerikai kutatók az USÁ-ban leggyakrabban használt fájdalomcsillapító hatóanyag, a paracetamol alkalmazásával vizsgálták meg egészséges önkénteseken. Az egyik vizsgálatban azt találták, hogy a paracetamolkezelésben részesülők jóval kisebb részvétet éreztek mások fájdalmával kapcsolatban, mint akik nem kaptak kezelést. Ez a vizsgálat randomizált, placebokontrollos elrendezésű volt (azaz a résztvevők egy része paracetamolt kapott, mások hatóanyagot nem tartalmazó tablettát, és a két csoportot véletlenszerűen alkották meg). Ebben a kutatásban pár tucat egészséges önkéntes vet részt. Egy nagyobb szabású, 1000 résztvevővel végzett vizsgálatban azt tanulmányozták, a pozitív empátia esetén is érvényesül-e ez a hatás – azaz csökkenti-e a fájdalomcsillapító a mások öröme esetén kialakuló együttérzést. Nos, az eredmény hasonló volt: a paracetamol jelentősen csökkentette az empátia mértékét.
Mindez több, mint egy érdekes megfigyelés, különösen azért, mert a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók ma más sokak által szinte napi rendszerességgel szedett gyógyszerek. Az USÁ-ban a felnőttek évente átlagosan 298 paracetamoltablettát szednek be, és egy átlagos héten negyedük vesz be legalább egyszer paracetamolt tartalmazó gyógyszert. Európában nem ez a hatóanyag az egyeduralkodó, de az ibuprofent és a rokon vegyületeket tartalmazó fájdalomcsillapítók népszerűsége töretlenül nő. Kérdés, azokra is jellemző-e a paracetamolnál megfigyelt hatás.
Az empátiacsökkentő hatás társadalmi szinten is következményekkel járhat. A pszichoszociális “fájdalomcsillapítás” csökkentheti a toleranciaküszöböt, ami a társadalmi szintű agresszió fokozódásához vezethet.
Forrás:
Mischkowski D és mtsai: A Social Analgesic? Acetaminophen (Paracetamol) Reduces Positive Empathy
Gorvett Z: The medications that change who we are
Mischkowski D és mtsai: From painkiller to empathy killer: acetaminophen (paracetamol) reduces empathy for pain
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
