Napjainkban a Föld lakosságának több mint 80%-a van kitéve éjszakai fényszennyezésnek, viszont az ebből eredő problémákra és azoknak az élő szervezetre, így az emberre is kifejtett negatív hatásaira csupán csak néhány éve fordítanak figyelmet.
A legtöbb élőlény, így az emlősök élettani folyamataira is jellemző egy 24 órás ún. cirkadián ritmus, amelyet egyrészt egy saját „belső időmérő” rendszer vezérel, de amelyre egyúttal számos külső tényező is hat. Az egyik legfontosabb külső stimulus az fény. Az éjszakai mesterséges fényforrásoknak való kitettség befolyásolhatja a tobozmirigy éjszakai melatoninszekrécióját, ezáltal közvetlenül hat a cirkadián ritmusra. Számos állatkísérletben kimutatták, hogy az éjszakai fényszennyezés felborítja a rovarok, madarak és az emlősök cirkadián ritmusát, amely korai egyedpusztuláshoz, hosszú távon pedig a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet. A mesterséges éjszakai fény az anyagcsere-folyamatokra is hatással van. Mindez rámutat arra, hogy az állatvilág védelme nem merülhet ki a szilveszteri tűzijátékok elleni tiltakozásban – nehezen összemérhető, de például a lakóházak fölösleges éjszakai „díszkivilágításából” fakadó károk legalább ilyen súlyosak.
Az éjszakai műszakban dolgozók nagyobb mértékben vannak kitéve az éjszakai mesterséges fénynek, így náluk nagyobb a kockázata a cirkadián ritmusban bekövetkező zavar megjelenésének. Az elmúlt évtizedekben nagyban megváltoztak a lefekvési és az alvási szokások. A városi életmódot követők általában sokkal tovább maradnak fent, így sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve a mesterséges fényforrásoknak és az ő esetükben ezért egyre jobban felborul az alvás-ébrenlét ritmus. Egyre a több bizonyíték arra, hogy összefüggés van az éjszakai fénynek való kitettség és a diabétesz kialakulása között.
Egy közel százezer személy bevonásával Kínában elvégzett széleskörű vizsgálat során azt találták, hogy a városi fényszennyezés zavart okozhat a szervezet vércukorszint-szabályozásában és növelheti a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát. A leginkább fényszennyezett régiókban volt a legmagasabb a diabétesz kialakulásának a kockázata. A fényszennyezés összefüggésbe volt hozható megemelkedett vércukorszinttel, inzulinrezisztenciával és a diabétesz kialakulásának kockázatával.
Azoknál, akik a leginkább fényszennyezett helyeken élnek,
- a cukorbetegség kockázata 28%-kal,
- a magas éhomi vércukorszint rizikója 38%-kal,
- az étkezés utáni magas vércukorszint kockázata pedig 40%-kal volt magasabb azokhoz képest, akiknél minimális volt a fényszennyezés.
A cikk itt még nem ért véget!
Erről olvashatsz még:
- milyen mértékben veszélyezteti az európaiakat a fényszennyezés
- mit lehet tenni a kockázatcsökkentés érdekében
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el.
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
A cikket lektorálta: dr. Csupor Dezső
