Ezer dologra oda kell figyelnünk ahhoz, hogy egészségesen éljünk, de legalább a légvétel megy magától – gondolhatnánk naivan. A légzés automatikus működés, egyesek szerint mégis érdemes nagyobb tudatossággal végezni ezt is.
Kontrollált légzés
A légzőgyakorlatok változata számos: Vivation-légzéstechnika, transzformációs légzéstechnika, holotrop légzés, clarity-légzés, újjászületés-légzésterápia stb. Ezeken kívül ismert még a körkörös légzés, négyszögletes légzés („doboz technika”) és a Buteyko légzéstechnika. A szabályos légzéstechnikák közé tartozik az ún. 4-7-8 módszer, amelynek lényege a négy másodpercig történő belégzés, hét másodpercig történő visszatartás, majd nyolc másodpercig történő kilégzés. Hiteles bizonyítékok (megfelelő számú összehasonlító vizsgálat) híján nincs elfogadott konszenzus azzal kapcsolatban, hogy a „normál” légzéshez képest bármelyik technika előnyösebb lenne; sokféle légzéstechnika hasznát elsősorban az ezeket gyakorlók beszámolói és a szájhagyomány támasztja alá.
A kontrollált légzéstechnikáknak előnyös hatást tulajdonítanak a módszerek művelői: csökkenthetik a fáradságot, a szorongást, javíthatják az alvászavart, az asztma tüneteit mind gyerekeknél, mind pedig felnőtteknél, csökkenthetik a vérnyomást, illetve a migrén tüneteit. Egyes kutatások szerint bizonyos légzőgyakorlatok rendelkezhetnek pozitív hatásokkal, így például egy vizsgálat szerint a pranayama légzés csökkenti a szorongás és javítja a szellemi teljesítményt, a Buteyko-légzés pedig javítja asztmás betegek állapotát. A speciális légzéstechnikák terápiás jelentőségének megítéléséhez mindenesetre még sok-sok vizsgálat elvégzése szükséges.
Az orron át történő légzés előnyei
Az orron át történő légzés előnyeivel kapcsolatban egyetértés van: ha így veszünk levegőt, akkor az orr szűrőfunkciójának köszönhetően a tüdőbe jutó levegő kevesebb port és allergént tartalmaz, és az orrlégzés a belégzett levegő felmelegítését is segíti. Ezzel ellentétben szájon át történő légzés során ezek az előnyök nem érvényesülnek, ráadásul a szájnyálkahártya is kiszárad. Ez rossz leheletet, a fertőzéshajlam, valamint a fogínygyulladás kockázatának növekedését eredményezheti.
Bizonyítottan előnyös légzéstechnikák
Az American Lung Association ajánlása szerint az „orron be, szájon ki” légzés egyik speciális típusa, az ajakfékkel történő kilégzés jótékony hatással lehet a krónikus obstruktív légúti betegségben vagy asztmában szenvedők számára. Ugyanez szerepel a Tüdőgyógyászati Szakmai Kollégium és a Rehabilitációs Szakmai Kollégium 2002-ben kiadott ajánlásában. Ennél a légzéstechnikánál az orron át néhány másodperc alatt történő belégzést csücsörített ajakkal végzett, lassú, 4-6 másodperces kilégzés követi. A csücsörítés azért lényeges, mert ilyenkor a lágyszájpad megemelkedik, és nincs orron át történő kilégzés. Ez a légzéstechnika csökkenti a fulladást, javíthatja a fizikai aktivitást és igazoltan javítja a gázcserét a tüdőben.
Az előredőlve végzett légzés szintén javíthatja az asztmás és krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők állapotát. Ha ülő vagy álló helyzetben, legalább 20 fokkal előredőlve lélegzünk, javul a rekeszizom mechanikája, ezáltal nagyobb erőt képes kifejteni, és hatékonyabb lesz a légzés. További előnnyel jár, ha mindezt karba font kézzel végezzük, mivel néhány belégzési segédizom munkája hatékonyabb lesz.
Előnyös-e, ha sportolás során orron át vesszük a levegőt?
Fizikai aktivitás során fokozott a levegővétel, ami növelheti az orron át történő kilégzés során az ellenállást, s emiatt ösztönösen szájon át történő légzésre válthatunk át. Annak eldöntésére, hogy fizikai aktivitás, sportolás során az orron vagy a szájon át történő levegővétel az előnyösebb, a klinikai vizsgálatok eredményei nem adnak egyértelmű választ.
A cikk itt még nem ért véget!
Erről olvashatsz még:
Milyen előnyeit mutatták ki az orron át légzésnek sportolóknál?
Rontja vagy javítja a teljesítményt a szájon át légzés sportolás során?
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el.
PirulaKalauz Klubtag lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
A cikket lektorálta: dr. Csupor-Löffler Boglárka
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2017-ben végeztem orvosi biológusként. Már hallgatóként a figyelmem a növények kémiája és hatóanyagaik vizsgálata fele irányult. Jelenleg doktorandusz hallgatóként a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében folytatok gyógynövényekkel kapcsolatos kutatómunkát, ahol elsősorban ezek hatóanyagainak az izolációja és a vegyületek hatásainak a vizsgálata a fő feladatom. A kutatómunkában mindig is az új ismereteknek a megszerzése, az ismeretlen felfedezése az, amit motivált. Fontosnak tartom azt, hogy az emberek megfelelően legyenek tájékoztatva a legújabb tudományos eredményekről, naprakész és hiteles információkhoz jussanak hozzá gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban – hiszen ez is alapja annak, hogy akár betegségek megelőzésével, akár egészségünk megőrzésével kapcsolatban helyes döntéseket tudjunk hozni.