[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A gyomorégés sokakat érintő panasz. Bár „logikusnak tűnik”, hogy oka a túlzott gyomorsavtermelődés, ez azonban csak részben igaz – jó eséllyel ugyanis fokozott gyomorsavtermelés nélkül is jelentkezhetnek panaszok.
A gyomorégést a nyelőcsőben kialakuló savas környezet okozza. A közvetlen ok a gyomortartalom visszafolyása a nyelőcsőbe, amelynek hátterében a nyelőcső alsó záróizmának nem kellő záródása áll. A gyomortartalom (a gyomorsav miatt) savas kémhatású, ez irritációt, gyulladást, fájdalmat alakít ki a nyelőcső nyálkahártyáján.
A gyomortartalom visszaáramlását szakszóval refluxnak nevezik, a betegséget pedig gastrooesophagealis reflux betegségnek (GORB, vagy az angol elnevezés rövidítéséből GERD).
A GERD tünetei (a gyomorégésen kívül):
- savas felböfögés
- nyelési fájdalom
- nagyfokú nyáladzás
- hányinger, hányás.
Mivel a záróizom működésének „javítására” nincsenek igazán hatékony gyógyszerek, a GERD-dal társuló panaszok enyhítésében fontos szerepe van a gyomorsav mennyiségének csökkentésének. Ez megoldható gyógyszeres kezeléssel (a savat semlegesítő anyagokkal vagy a savtermelődést gátló szerekkel), de a helyes életmód és étrend még ennél is fontosabb.
A gyomorégés többnyire mérséklődik, ha betartjuk a következő tanácsokat (ennek hiányában a gyógyszeres kezelés sem igazán hatékony):
- kerülendőek a fűszeres ételek, a zöldségek közül a paradicsom, zöldpaprika, karfiol, káposzta
- kerülendőek a savas gyümölcsök, így a citrusfélék (narancs, citrom), almafélék (alma, körte)
- kerülendőek a zsíros és savanyú ételek
- kerülendő az alkohol- és a szénsavas üdítők, savas gyümölcslevek fogyasztása
- kerülendő a csokoládé, a kávé és az erős tea fogyasztása
- kerülendőek a mentoltartalmú ételek (pl. mentatea, de rágógumi is)
- célszerű gyakran, kisebb mennyiségű ételt fogyasztani
- túlsúly esetén célszerű törekedni a fogyásra
- kerülendő a késő esti vacsora
- az ágy fejének megemelése (kb. 10-15 cm-rel) csökkenti a gyomorsav visszafolyásának esélyét éjszaka.
A fenti javaslatok oka, hogy a felsorolt ételek
- a gyomorsavtermelés fokozásával (pl. alkohol),
- savas kémhatásuk révén (pl. citrusfélék), vagy
- a nyelőcső záróizmának ellazításával (pl. mentol) fokozzák a panaszokat.
Mindezek – és a józan paraszti ész segítségül hívása – után meglepő, hogy sokan épp a citromlében látják a gyomorégés csökkentésének módját. A “kutyaharapást szőrével” elmélet, úgy tűnik, a gyomorégés kapcsán is felbukkan.
Ha földhözragadt módon közelítünk, a citromlé nem tűnik kézenfekvőnek gyomorégés ellen, hiszen kémhatása kifejezetten savas (pH=2-3), nem sokkal magasabb a gyomornedvénél (pH= 1-1,5). Mégis, számos helyen olvashatunk arról, hogy a citromlé kiváló eszköz a gyomorégés csillapítására.
Vajon mi lehet az igazság? Egy biztos: ha hatásos a citromlé, akkor hatása nem a gyomorsav (kémiai) semlegesítésében rejlik. Bár a gyomorsav savasságát okozó sósav erős sav, a citromlében nagy mennyiségben megtalálható citromsav pedig gyenge sav, e kettő kölcsönhatása eredményeként a gyomorsósav nem semlegesítődik. Azok, akiknek rémlik a középiskolai kémia tananyag, még emlékezhetnek, hogy a két anyag együttes jelenléte miatt a citromsav nem tud savként viselkedni (azaz nem ad le protont), de a gyomornedv pH-ja semmiképp nem válik semleges kémhatásúvá, legfeljebb hígul egy kicsit.
Mindezt egy vizsgálat is alátámasztja, amelyben kísérleti körülmények között kelkáposzta, brokkoli, retek, uborka levét, tejet, aludttejet vizet, citromlevet vagy szódabikarbóna oldatát keverték össze 1,45-ös pH-jú gyomornedvvel. Az összes anyag jelentősen emelte a pH-t a vízhez képest a citromlé kivételével, amely alig változtatott a gyomornedv savas kémhatásán.
A citrusfélék gyomorégést fokozó hatásáról több vizsgálat is beszámol. Egy felmérés szerint, amelyben 400 GERD-es beteg vett rész, a betegek 72%-ának súlyosbodtak panaszai narancs- vagy grapefruitlé fogyasztása után. Egy másik, 500 fős felmérés szerint a citrusfélék fogyasztása után romlottak a panaszok. Sőt, GERD miatt kezelt betegeknél a visszaesés egyik gyakori oka épp a citrusfélék fogyasztása volt. Ennek oka nem csak a gyümölcslevek savas pH-ja, mivel semleges kémhatásúra állított narancslé fogyasztása után is fokozódtak a tünetek.
Nincsenek vizsgálat adatok, amelyek alapján feltételezni lehetne, hogy a citrusfélék fogyasztása javítaná a rosszul záró záróizom működését (a fent bemutatott adatok sem támasztják alá ezt). Érdekes, de a GERD szempontjából nem releváns megfigyelés, hogy a savas folyadékok fogyasztása némileg lassítja a gyomorürülést (ennek a fogyókúrázók örülhetnek talán)
A kérdést, azaz hogy a citromlé jó-e savtúltengésben, klinikai vizsgálatban is elemezték. Húsz, gyomorégésben szenvedő beteg hat héten át naponta ivott langyos mézes citromlevet – gyakorlatilag kézzelfogható haszon nélkül. A vizsgálat végén a betegek 90%-a továbbra is gyomorégésről panaszkodott, de a társuló panaszok sem enyhültek jelentősen.
Jelen tudásunk szerint a citromlé nem hasznos gyomorégésben – sem a józan ész, sem a klinikai bizonyítékok nem támasztják alá ezt. Persze ettől még bárki „kísérletezhet” önmagán, de lehetőleg másnak ne tanácsoljon olyat, ami legfeljebb az internetes folklór szerint hatásos.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
