[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Magyarországon először 2012-ben készült olyan ajánlás, amely több orvosszakmai szervezet egyetértése alapján fogalmazott meg ajánlásokat az ajánlott D-vitamin-bevitelre. Erre azt követően került sor, hogy egyértelműen beigazolódott: a D-vitaminnak sokkal szerteágazóbb szerepe van a szervezetben, mint a normál csontanyagcsere szabályozása. Nagy populációkon végzett megfigyelések alapozták meg az ajánlott napi bevitelre vonatkozó ajánlásokat, amelyek a korábbinál (azaz a csontok egészségéhez szükségesnél) nagyobb vitamindózisokat tartalmaztak.
Miért érdemes megelőzni a D-vitamin-hiányt?
Az egyik legjelentősebb felismerés az immunrendszer működésére kifejtett hatással volt kapcsolatos. A D-vitamin immunrendszerre kifejtett hatása – azon túl, hogy szükséges a normál működéshez – nagyon sokrétű. Több klinikai vizsgálat szerint a D-vitamin-pótlás (azaz a normál D-vitaminszint kialakítása) lerövidítheti a megfázásos betegségek és az influenzás megbetegedés időtartamát, és a betegség enyhébb tünetekkel jár, mint azoknál, akik nem szednek D-vitamint (azaz vitaminhiányosak). Több autoimmun betegségnél kimutatták, hogy azok alacsony D-vitamin-szinttel járnak együtt, és D-vitaminpótlás hatására enyhülnek tüneteik.
Nagy jelentőségű volt a D-vitaminszint és bizonyos daganatok kockázata közöti összefüggések felismerése. A D-vitamin daganatkockázatot csökkentő hatására akkor figyeltek fel, amikor kimutatták, hogy az USA-ban az emlő-, a petefészek- és a vastagbélrák gyakorisága fordított arányban áll az adott területen mért napsütéses órák számával. E témában számos vizsgálatot és megfigyelést végeztek, amik alapján a vastagbél-, az emlő- és a prosztatadaganatról állítható a leginkább megalapozottan, hogy a D-vitamin-hiány kockázati tényező, a vitaminpótlás pedig csökkenti a betegség kialakulásának esélyét, illetve a javítja túlélés esélyét.
A D-vitamin szív-érrendszeri hatásainak jelentősége vitatott. Bár egyes vizsgálatok szerint a D-vitamint szedők vérnyomása valamivel alacsonyabb, és a koleszterinszintre is kedvezően hat a D-vitamin, a vizsgálatok többsége és azok metaanalízisei nem igazolták, hogy a szív-érrendszeri halálozás csökkenne a D-vitamin-pótlás hatására.
A cukorbetegség vonatkozásában az 1-es típusú diabéteszt illetően bizonyított, hogy a gyermekkori D-vitamin-hiány fokozza a kockázatot, a 2-es típusú cukorbetegség tekintetében pedig a vizsgálatok zöme arra utal, hogy a D-vitamin-hiány kockázati tényező.
A D-vitamin alkalmazásának célja alapvetően a prevenció: a vitaminhiány megelőzése, és ezzel kapcsolatban bizonyos betegségek kockázatának mérséklése. Az étrend D-vitamintartalma nem elegendő a vitaminpótláshoz, és reálisan napozással sem érhető el az ideális plazmaszint – nyáron sem, de az ősztől tavaszig terjedő időszakban biztosan nem. Tél végén a magyarországi népesség több mint 90%-a D-vitamin-hiányos, és 20% azok aránya, akik vérében a D-vitamin koncentrációja annyira lecsökken, hogy az már közvetlen, akut veszélyt jelent a kalcium-anyagcsere szempontjából.
Ezek a felismerések vezettek a 2012-es ajánlás elkészítéséhez, amely szerint felnőtteknek az ideális napi beviteli mennyiség 1500-2000 NE. Ez az orvosi ajánlás magasabb, mint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság étrend-kiegészítőkre vonatkozó ajánlása, amely szerint a D-vitamin napi beviteli referenciaértéke 200 NE (azzal a megjegyzéssel, hogy a még biztonságosnak tekinthető beviteli mennyisége 4000 NE naponta).
A gyakorlatban a felnőtteknek szánttermékek zöme (gyógyszerek és étrend-kiegészítők is) napi 1000-2000 NE-nek megfelelő dózisban tartalmaz D-vitamint, a gyermekeknek szánt készítményekben jellemzően 400-1000 NE található.
Mi nem változott?
Az új ajánlás nem hoz gyökeres változást: a D-vitamin pótlására az októbertől-márciusig tartó időszakban
- napi 2000 NE javasol egy egészséges, normál súlyú felnőtt esetében.
- Csecsemők és kisgyermekek számára napi 400 NE,
- kisiskolás korban 1000 NE,
- a kamaszkorban 2000 NE
D-vitamin szedése javasolt ősszel-télen. A tavaszi, nyári hónapokban – áprilistól-októberig – napi mintegy félórányi szabad levegőn, napon töltött tartózkodással biztosíthatjuk szervezetünk számára a szükséges D-vitamint, így ilyenkor nem kell pótolni.
Mi változott?
Ami újdonság: a szükséges mennyiségű vitamint felnőtteknél
- heti egyszeri adaggal (14 000 NE) vagy
- havi egyszeri adaggal (60 000 NE) is lehet pótolni.
Ez azért lehetséges, mert a D-vitamin zsíroldékony vegyület, ami a szervezetből lassan ürül ki, ha nagy dózisban adják be a napi dózis többszörösét, azzal akár több hétre megoldható a vitaminpótlás. A tartósan magas napi dózisok (napi 6000-10 000 NE) hosszú rendszeres fogyasztása viszont egészségkárosító hatású is lehet.
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
