A Parkinson-kór az Alzheimer-kór után napjaink második leggyakoribb neurodegeneratív betegsége. Kialakulásának pontos oka még nem tisztázott: a betegség nagy valószínűséggel genetikai és környezeti faktorok együttes eredményeképpen jön létre.
Parkinson-kórban az agy egy speciális régiójában, az úgynevezett feketeállományban (substantia nigra) máig ismeretlen okból fokozatosan pusztulnak el az idegsejtek, melyek a dopamin nevű anyagot termelik, és fontos szerepet játszanak a mozgás szabályozásában. A Parkinson-kór tünetei ezért elsősorban a mozgást érintik: a betegség jellegzetesen alig észrevehető kézremegéssel indul, később pedig merevvé és nehézkessé is válnak a beteg mozdulatai. A Parkinson-kór nem halálos, a tünetei azonban folyamatosan súlyosbodnak, ami a betegek életminőségének jelentős romlását okozza.
A Parkinson-kór a tudomány mai állása szerint sajnos gyógyíthatatlan. A tünetek enyhítésére jelenleg többféle gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre, és egy műtéti eljárással, az úgynevezett mély agyi stimulációval hosszabb távú javulást is el lehet érni.
A betegség fiatal felnőtteknél ritkán fordul elő, tünetei általában középkorú vagy idősebb embereknél jelentkeznek. A kor előrehaladtával kialakulásának kockázata is nő – elsősorban a 60 év feletti korosztály érintett. Az idős kor mellett kockázati tényező a nem is: a Parkinson-kór 50 százalékkal gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben. A betegség kialakulásában egyes mérgek (pl.: rovarirtók, permetszerek) is szerepet játszhatnak. Egyes kutatások szerint az életmódnak is komoly jelentősége lehet, a Parkinson-kór megelőzését célzó vizsgálatok ezért nagy számban foglalkoznak azokkal a lehetséges védőfaktorokkal, melyeket mi magunk is alkalmazni tudunk.
A tudományos cikkek a rendszeres testmozgás mellett gyakran említik a koffein jótékony hatását is.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
