[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A Covid-19 betegséggel kapcsolatos hírekre érzékeny közösséget egy görög betű tartja izgalomban. Az o hangot jelölő omikron egy nemrég felfedezett, még kevéssé ismert vírusvariáns névadója.

2021 november 11-én, Botswanában (majd néhány napra rá a Dél-Afrikai Köztársaságban) mutatták ki először a SARS-CoV-2 koronavírus azon variánsát, amelyben az ún. S-gén jelentős mutációját figyelték meg az eredeti vírushoz képest. A mutációk következtében főleg a receptorkötő fehérjékben, kisebb részt pedig a tüskefehérjékben van eltérés. Ezt a változatot 2021. november 26-án az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aggodalomra okot adó variánssá nyilvánította, és Omikron jelöléssel látta el. Az omikron koronavírust ugyanezen a napon Európában és Ázsiában is kimutatták betegekből.

Dél-Afrikában a legtöbb tartományban november közepe óta a Covid-19-betegek száma hirtelen megnövekedett, a legmarkánsabb növekedést Gauteng tartományban mérték. 77, Gautengből származó, november 12-20 között gyűjtött minta mindegyikéből a vírus Omikron változatát mutatták ki. Afrikában nagyon alacsony a vírusváltozatok detektálására irányuló vizsgálatok száma, így nem lehet megbízhatóan megbecsülni, hogy a kontinensen az omikron változat milyen arányban van jelen. November 26-ig a Dél-Afrikai Köztársaságon kívül csak Bostwanában jelezték az Omikron előfordulását. Ezt követően azonban a nemzetközi légiközlekedés segítségével világszerte több országban kimutatták, és a légiutasok szűrése során az Afrika déli részéből érkező Covid-pozitívak között jelentős arányban van jelen ez a variáns. A cikk közzétételének idején 9 európai országból (Egyesült Királyság, Dánia, Belgium, Hollandia, Ausztria, Svájc, Németország, Csehország, Olaszország) jelentették a változat előfordulását.

Miért lehet veszélyes?

Az omikron variáns az eredeti vírustól leginkább eltérő változat azok közül, amelyeket jelentősebb mintaszámban mutattak ki a Covid-19 járvány kezdete óta. Ez azért ad okot aggodalomra, mert minél jobban eltér egy vírusváltozat az eredetitől, annál nagyobb az esélye, hogy a védőoltások kevésbé hatásosak vele szemben. A tüskefehérje megváltozása a fertőzőképesség fokozódásával is járhat. Mindez azonban csak elmélet: további virológiai és vakcinahatékonysági vizsgálatokra van szükség annak felméréséhez, hogy a variáns milyen mértékben lesz hatással a vakcinák hatékonyságára és a járvány esetleges felerősödésére.

A változat jelentőségét mutatja, hogy „nevet” is kapott. Az újonnan felfedezett vírusvariánsokat először kóddal látják el, majd csak azok kapnak jelzést, amelyeket járványtani vagy egyéb szempontból jelentősnek vagy veszélyesnek tartanak. Így lett a B.1.1.529 vírusváltozatból omikron, miután a WHO aggodalomra okot adó variánsnak minősítette.

Sok a bizonytalanság

A Delta változat tévesztése és az omikron térnyerése Dél-Afrikában aggodalomra adhat okot, ugyanis arra is utalhat, hogy ez a variáns jelentősen fertőzőképesebb, mint a delta. Azonban mivel a Covid-19-es esetek száma Dél-Afrikában alacsony, ez a következtetés nem feltétlenül helytálló. Az omikron gyors terjedése arra is utalhat, hogy ez a változat „kikerüli” az eredeti vírusvariáns ellen kialakított védelmet, de egyelőre ez is csak hipotézis. Az sem ismer egyelőre, hogy az omikron által okozott tünetek (azok jellege, súlyossága) eltérnek-e az eddig tapasztaltaktól, ennek felméréséhez ugyanis nagyobb esetszám szükséges. Dél-Afrikai jelentések azt emelik ki, hogy a fertőzöttek jelentős levertségről, fáradtságérzésről panaszkodnak.

A védekezés lehetőségei

Mindezek alapján az omikron potenciálisan komoly járványügyi veszélyt hordozhat. Számos ország utazási korlátozásokat vezetett be annak érdekében, hogy a vírusváltozat terjedését megakadályozzák (lassítsák) és a még nem ismert mértékű kockázatot mérsékeljék. Az intézkedéseket a legrosszabb forgatókönyv alapján hozzák meg, de ez nem jelenti azt, hogy a legrosszabb forgatókönyv fog megvalósulni. Látszólag racionális intézkedés az utazások korlátozása, de ennek is lehetnek hátulütői. A dél-afrikai külügyminisztérium a korlátozásokat büntetésként értelmezi, amit méltánytalannak tartanak, hiszen az omikront az ő erőfeszítéseik eredményeként azonosították. Ha túlságosan szigorú korlátozások követik egy új változat megjelenését, az azzal a veszéllyel járhat, hogy egyes országok a mielőbbi figyelmeztetés helyett a titkolózást választják. A WHO éppen ezért a határok nyitva tartására szólított fel.

Míg az omikron tüskefehérjében kimutatható többszörös mutáció fokozza az antitest-közvetített védekezésből való menekülés valószínűségét, a memória T-sejtek által közvetített immunitásra kifejtett hatás nehezebben mérhető fel. Ugyanakkor feltételezhető, hogy ez utóbbi védekezési mechanizmus hatásossága kevésbé csökken.

A jelenleg használt vakcinák Omikron elleni hatásosságának mértéke ugyan nem ismert, de mivel a védőoltás a sejtes immunitásra is hat, ezért feltételezhető, hogy az oltottak védettebbek a súlyos megbetegedéssel szemben omikron-fertőzés esetén is. A pontos hatásosság felmérése azonban még hátra van. Az első lépést azok a kutatások jelenthetik, amelyek során laboratóriumi körülmények között tanulmányozzák beoltottak vérének vírusellenes hatását, ezt követik majd a klinikai vizsgálatok.

A vírusváltozat jobb megismeréséig – a pánik helyett –a már jól ismert védekezési lehetőségeket (védőoltás, maszkviselés, higiénés fegyelem) kell alkalmazni és betartani.

De miért omikron?

Az omikron a görög ábécé 15. betűje. A WHO néhány hónapja úgy döntött, hogy az új vírusvariánsokat – felfedezésük helye helyett – a görög ábécé alapján nevezik el. Ennek az volt az oka, hogy politikailag nem tartották korrektnek, hogy egyes népeket, országokat esetlegesen megbélyegezzenek ilyen alapon. Ezt a döntést az indiai variáns megjelenése után hozták – amelyet azóta delta variánsnak neveznek.

De van itt egy kis érdekesség: két betű ugyanis kimaradt a nevezéktanból. Az omikront közvetlenül megelőző nű és kszí jelzést egyetlen variáns sem viseli. A hivatalos magyarázat szerint a nű (angolul: nu) összetéveszthető a new (új szóval. A kszít (angolul: xi) pedig azért vetették el, mert ez egy nagyon gyakori családnév. Valóban, Kínában tényleg gyakori, és történetesen a kínai elnököt is így hívják: Xi Jinping (magyar átírással Hszi Csin-Ping).

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]