fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. július 24., szombat

Napi 1500 méter is megteszi – mozgással a gyermekkori depresszió ellen

Tudtad?

dr. Tóth Barbara
Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.

mozgás

A kisgyermekeket sokszor örökmozgónak látjuk, kifogyhatatlan energiával. És valóban: a rendszeres testmozgásnak csupa kedvező hatása van már gyermekkorban is.

Skóciai iskolákban 2012-ben vezették be a „Napi 1 mérföld” programot, amelynek részeként a programban résztvevő iskolák tanulói naponta kb. 15 percet töltenek sétálással, kocogással vagy futással, mialatt kb. 1 mérföldet (ami nagyjából 1600 méter) tesznek meg az iskola udvarán vagy futópályáján. A program előnye, hogy könnyen kivitelezhető és nem kell hozzá külön átöltözni, mint a testnevelésórához, ezért könnyen beépíthető a napi iskolai rutinba. A rendszeres mozgás nemcsak az egész napos ülés monotóniáját töri meg, de a diákok egészségére is nagyon kedvező hatással van.

A gyermekeknek sok mozgásra van szükségük és a mozgásszegény életmód különösen káros lehet számukra. A testmozgás egészségre gyakorolt kedvező hatásait azonban viszonylag kevés vizsgálat tanulmányozta körükben. A „Napi 1 mérföld” program jó lehetőséget biztosított a kutatóknak, hogy a rendszeres testmozgás kedvező hatásait felmérje. Egy vizsgált során két olyan általános iskola tanulóinak az egészségét hasonlították össze, amelyek közül az egyik iskola részt vett a „Napi 1 mérföld” kezdeményezésben, a másik nem. Az eredmények alapján a programban részt vevő diákok több időt töltöttek mozgással, és kevesebbet ültek, mint azok a tanulók, akiknek az iskolája nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Emellett a fittségüket felmérő fizikai teszteken is jobban teljesítettek és a testzsírszázalékuk is csökkent. A változások 3 hónap után nem voltak hatalmas mértékűek, de már egészen kis lépésekkel is sokat lehet tenni az egészség megőrzéséért. Az elhízás sem egyik napról a másikra alakul ki, hanem egyik kilóról a másikra kezdenek szaporodni a felesleges zsírpárnák. A skóciai eredmények sikerén felbuzdulva a programot más országokban is átvették.

A rendszeres testmozgásnak nemcsak a testi, hanem a mentális egészségre is kiemelkedő hatása van. A folyamatos ülés, akár a képernyő előtt, akár az iskolapadban, a hangulatra is kedvezőtlen hatással van. Az inaktivitás következtében leült hangulat azonban már egészen kis mozgással is visszafordítható. A gyermekeket nem nyugton ülésre, hanem a több mozgásra kellene sarkallnunk. Kutatások alapján ugyanis különösen kedvezőtlen, hogy a gyermekek az életkor előrehaladtával mind több időt töltenek egyhelyben ülve. Ülnek az iskolában, a számítógépes játékok előtt és a telefonjukat nyomkodva. De nemcsak az inaktív életmód miatt kialakuló túlsúly és az abból fakadó betegségek fenyegetik a gyermekek egészségét, hanem a mentális egyensúlyuk is könnyebben felborul azoknak, akik túl sokat ülnek és csak nagyon keveset vagy egyáltalán nem mozognak. A kevés fizikai aktivitást végző gyermekeknél sokkal nagyobb eséllyel fordul elő a depresszió valamely tünete, mint aktívabb társaiknál. Kutatások alapján a fiatal tinédzserkorban végzett napi 60 perces testmozgás 10%-kal csökkenti a fiatal felnőttkori depresszió kialakulását.

Bár a gyermekkori mozgásszegény életmód egyre gyakoribb probléma, meglehetősen kevés vizsgálat foglalkozik a testmozgás mentális egészségre gyakorolt hatásával. A körükben végzett kutatások is megerősítik azt, hogy a gyermekkori depresszió növekvő előfordulása összefügghet az egyre csökkenő fizikai aktivitással.

Egy 4257 tinédzser bevonásával végzett vizsgálat során a bevont gyermekek fizikai aktivitását és mentális egészségét is folyamatosan nyomon követték 6 éven keresztül. A vizsgálatba 12, 14 és 16 éves korú fiatalokat vontak be. A mozgás felméréséhez a tinédzserek aktivitásmérőt viseltek, amely megbízhatóbb adatokkal szolgáltatott, mint az önbevallás. A vizsgálat során a fizikai aktivitás korcsoportról korcsoportra egyre csökkent és a serdülők az életkor előrehaladtával egyre több időt töltöttek üléssel. Az eredmények alapján minden újabb üléssel töltött óra 10%-kal növelte a depresszió mértékét. A depresszió tüneteinek értékeléséhez a klinikai gyakorlatban is használt kérdőíveket használtak, ezeken az egyre növekvő pontszám, egyre nagyobb mértékű lehangoltságot jelentett. Azok a gyermekek, aki mindhárom életszakaszban inaktívok voltak, 28%-kal magasabb értéket értek el a depresszióskálán, mint azok, akik rendszeresen mozogtak.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.