[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Kánikula idején többet izzadunk, ezért a vízháztartás egyensúlyának megőrzése érdekében a szokásosnál több vizet kell inni. Logikusnak tűnik, hogy kerülni kell azokat az italokat, amelyek vizelethajtó hatásúak – ezért hangzik el ilyenkor az általános tanács, hogy hőhullám idején ne igyunk kávét.
De vajon tényleg indokolt-e ez a megszorítás? Nos, nem muszáj elméleti fejtegetésre alapozni, ugyanis ebben a témában is végeztek klinikai vizsgálatokat. Az egyik ilyen vizsgálatban 50 egészséges, rendszeres kávéfogyasztó férfi vett részt. A vizsgálat első felében, ami három napig tartott, a férfiak fele 4×2 dl kávét, másik csoportjuk ugyanennyi vizet ivott naponta (a szokásos vízfogyasztáson kívül). A kávéfogyasztást úgy állították be, hogy testsúlykilogrammonként 4 mg koffeint fogyasszanak naponta (ez kb. 3-4 átlagos presszókávénak felel meg egy átlagos testsúlyú férfi esetén). A vizsgálat második felében (ami szintén 3 nap volt), a csoportok felcserélődtek. Az ilyen keresztezett vizsgálatok előnye az, hogy kiküszöbölhető az a torzítás, ami a két csoportba osztott résztvevők eltérő adottságaiból adódik.
A vizsgálat eredménye szerint a kávéfogyasztás nem befolyásolta a test víztartalmát, a vizelettérfogatot, a vizelet sűrűségét, a hematológiai paramétereket, beleértve az ozmolalitást is. Kávéfogyasztás esetén a vizelet nátriumtartalma magasabb volt. Ez utóbbi megfigyelés nem meglepő, ugyanis a koffeinről ismert, hogy fokozza a nátrium ürítését. A koffein vizelethajtó hatása azonban – a vizsgálat tanúsága szerint – nem elég jelentős ahhoz, hogy a vizelettérfogatot, és ami még fontosabb, a test víztartalmát érdemben befolyásolja.
Hasonló eredményre jutott egy rövidebb távú vizsgálat is. Egy metaanalízis megállapításai szerint (amely 16 vizsgálat adatait összegezte) a naqpi mintegy 3 kávénak megfelelő koffeinbevitel mérsékelten (kb. napi 1 deciliterrel) növeli a vizelettérfogatot, ám ha a koffeinbevitelt mozgás követi, ez a hatás nem mutatható ki.
Összességében úgy tűnik tehát, hogy a mérsékelt kávéfogyasztás (3-nál nem több átlagos kávé) nem jelent számottevő kockázatot a kiszáradás szempontjából. Különösen akkor nem, ha hosszú kávét iszunk – vagy ha az espresso vagy ristretto után megiszunk egy jó nagy pohár hűs csapvizet.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.