[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Teát főzni még a konyhai antitálentumok is tudnak. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy jó teát is tudnak készíteni, ugyanis a jó ízű ital elkészítéséhez számos részletre oda kell figyelni: a teafű minőségére, mennyiségére, a víz minőségére, hőmérsékletére és az áztatás idejére. Egyesek szerint mindent el lehet rontani azzal, ha a teakészítéshez fém eszközöket használunk:

Nem szabad a teakészítéshez fém eszközöket használni, mert egyes anyagok gyógyhatását semlegesíti a fém. A vizet lehet fém teaforralóban melegíteni, de amivel a növény közvetlenül érintkezik (szűrő, csésze), az ne készüljön fémből.

Számos gyógytea csomagolásán olvashatod, hogy fémmel nem érintkezhet. Amennyiben filteres változatot fogyasztasz, – jó esetben – a dobozon találkozhatsz a következő mondattal: a filterek rögzítéséhez nem használunk fémkapcsot. […] Egyes anyagok gyógyhatását semlegesíthetik a fém kanalak, teatojások, bögrék. A legtöbb gyógytea esetében ezért nem szabad, hogy bármilyen fémeszközökkel – legyen az alumínium, vagy rozsdamentes acél – érintkezzen a teafű. Természetesen a vizet melegítheted fémedényben, de az az csésze, teakiöntő, amivel a teafű közvetlenül érintkezik, legyen üveg vagy porcelán.

Mi az igazság? Valóban elrontja a tea ízét, csökkentheti gyógyhatását, ha a készítéshez fémedényt, fémkanalat vagy fémszűrőt használunk?

Ha csak elvi oldalról közelítjük meg a kérdést, akkor a válasz igen is lehet. A teakészítésre használt növények egy része (és köztük a teacserje levele) tartalmaz ún. polifenolos vegyületeket. Ezek a molekulák aromás gyűrűikhez kapcsolódva több hidroxilcsoportot tartalmaznak, és képesek fémionokkal komplexeket, kelátokat képezni. Ezeknek a komplexeknek egy része nem szívódik fel a bélből, ráadásul a folyamat a tea összetételét, ízét is befolyásolhatja.

A polifenolos vegyületek és a különböző fémionok kölcsönhatásait számos vizsgálatban tanulmányozták. A vas esetén azt állapították meg, hogy a kompexképzés csökkenti a vasionok felszívódását, ugyanakkor ennek egészséges embereknél nincs különösebb jelentősége. Igazolt vashiányosoknál viszont célszerű arra figyelni, hogy a teafogyasztás és az étkezések között legalább 1 óra elteljen. Az egyéb ionok közül a réz felszívódását nem befolyásolja a teafogyasztás, míg a cinkét gátolja, a mangánét pedig fokozza. Ugyanakkor ennek inkább elméleti jelentősége van, mivel úgy tűnik, a vason kívül egyéb ionok mennyiségét a vérben nem befolyásolja érdemben a teafogyasztás.

A képletet bonyolítja, hogy maga a tea(cserje levele) is tartalmaz fémionokat (pl. króm, réz, ólom, alumínium, mangán, nikkel), és ezek mennyisége nagyon eltérő lehet a származási helytől függően. Ha a teát iparilag szennyezett területen termesztették, ezek mennyisége olyan szintet is elérhet, ami már meghaladja az egészségügyi határértéket.

És hogy még bonyolultabb legyen: a fémeszközök fémtartalma csak akkor tud kapcsolatba lépni a tea vegyületeivel, ha az ionok beoldódnak a teába. Mivel a konyhai eszközök nagy része rozsdamentes acél, ettől nem igazán kell tartani, mert az ilyen fémekből az ionok kioldódása nagyon csekély. A teakészítésre rendszeresített teatojások, szűrők esetén a kioldódás mértékét csökkenti a felületükön a tea polifenoljaiból képződő védőréteg. A fémmel kapcsolatos figyelmeztetések egy része kifejezetten abszurd: a teavizet lehet forralni fémedényben, de a teakiöntő nem lehet fém…

Az fönt bemutatott vizsgálatokat a teacserje (Camellia sinensis) leveléből készült italokkal végezték. Más (gyógy)teák is tartalmaznak jelentős mennyiségű polifenolt (pl. a málnalevél), azonban a teák jelentős részének hatása nem a polifenoloktól függ. A gyulladáscsökkentő kamilla és cickafark, az emésztőrendszerre és légutakra ható menta, a légúti panaszok esetén fogyasztott kakukkfű, mályva, zilíz, a görcsoldó édeskömény és ánizs, a húgyúti rendszerre ható csalán, a sokoldalú gyömbérteától hatásaiért nem, vagy nem elsősorban a polifenolos vegyületek felelnek. Ezek hatását nem befolyásolják az esetlegesen beoldódó fémionok.

Egyébként nem mindenkit aggaszt ennyire a beoldódó fémionok problémája. Japánban, a világ egyik legnagyobb teakultúrájú országában a zöld teát egy bevonat nélküli öntöttvas kannában (tecubin, angol átírásban tetsubin) készítik. Ebből valószínűleg bőségesen oldódnak be vasionok, amelyek reakcióba lépnek a teapolifenolok egy részével. Viszont a zöld tea annyira dús ezekben a vegyületekben, hogy érdemben nem befolyásolja a tea ízét. Vagy ha igen, akkor ez a japánokat nem zavarja.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]