[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
A szájpenész egy szájon belül jelentkező gombás fertőzés, amit Candida fajok, legfőképpen a Candida albicans okoz. A szájpenész kifejezetten gyakran fordul elő csecsemőknél és kisgyermekeknél. Erre a fertőzésre akkor gyanakodhatunk, ha a következő tüneteket, vagy tünetek valamelyikét észleljük:
- Fehér, vagy sárgásfehér foltok az orca belső nyálkahártyáján, a nyelven, a garatmandulákon, az ínyen, vagy az ajkakon.
- A foltok letörlése, lekaparása esetén enyhe felületi vérzés látható.
- Égő érzés, vagy fájdalom a szájüregben, ami csecsemőknél a szoptatás vagy etetés alatt tapasztalt nyűgösségben, elutasító viselkedésben nyilvánulhat meg.
- Szájszélek szárazsága, kirepedezése.
- Nyelési nehézségek.
- Előfordulhat még kellemetlen íz a szájban esetleg ízvesztés, amit nagyobb gyerekek esetleg már meg tudnak fogalmazni.
A szájpenész gyakran alakul ki a születés utáni első pár hétben, vagy hónapban, ami valószínűleg az újszülöttek még nem tökéletesen működő immunrendszerével magyarázható. A szájpenészt okozó gomba természetesen is előfordul a környezetünkben és a szervezetünkben is (száj, bélrendszer, hüvely), anélkül, hogy betegséget okozna, ugyanis a megfelelően működő immunrendszer és a szervezetben élő „jó” baktériumok megakadályozzák a túlszaporodását. Ezzel magyarázható, hogy a szájpenész megjelenése kifejezetten gyakori antibiotikumkúra után, ami megbontja a kialakult természetes egyensúlyt és kedvező feltételeket teremt a gombák elszaporodásához. Kortikoszteroid kezelések után (aminek egyik hatása az immunrendszer működésének csökkentése) is gyakrabban találkozhatunk szájpenésszel. Szintén gyakori jelenség, hogy a csecsemő születés közben fertőződik meg a hüvelyben élő, a terhesség során igen gyakori gombás fertőzésekért is felelős Candida albicans-szal.
Amennyiben kialakult a szájpenész, a kórokozó könnyen tovább terjeszthető. Szoptatott csecsemők esetében gyakori az anyai mellbimbók megfertőződése, ami az anyánál fájdalmas, égő vagy viszkető érzést és a szoptatás alatt és után éles, szúró fájdalmat okozhat. A gyermekeknél emellett szájpenész mellett gyakran előfordulhat makacs pelenkakiütés, amiért szintén ez a gomba lehet a felelős.
A szájpenész kezelése érdekében érdemes felkeresni a gyermekorvost, aki dönt arról, hogy egyáltalán szükséges-e kezelés. Míg korábban rutinszerűen gyógyszeres kezelést alkalmaztak szájpenész esetén, az újabb ajánlások szerint ez csak akkor szükséges, ha a fertőzés komolyabb panaszokat okoz a babának vagy a mamának. Ha szükség van kezelésre, az valamilyen, a gomba szaporodását gátló szer lehet, súlyosabb fertőzés esetén szükség lehet belsőleg alkalmazandó gombaellenes gyógyszerre is. Ha a pelenkázott terület is érintett, érdemes azt is fokozottan tisztán tartani, fertőtleníteni. Ha a gyermek idősebb, az orvos esetleg Lactobacillust tartalmazó probiotikummal is kiegészítheti a terápiát, mely segíthet visszaállítani a felborult baktériumflórát.
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
