[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Az emésztőrendszerünk egy olyan mikrobiológiai közösségnek ad otthont, mely méltatlanul kevés figyelemben részesül annak ellenére, hogy létfontosságú szerepet játszik az egészségünk megőrzésében. Az emberi bélflórát gombák, vírusok és több, mint 1000 különböző baktériumfaj alkotja. A bélbaktériumok össztömege a 2 kg-ot is elérheti, és számukat tekintve nagyjából tízszer többen vannak, mint a testünket felépítő sejtek összesen. A bélflórában szép számmal előforduló kórokozó és opportunista kórokozó (potenciálisan fertőző, pl. az immunrendszer legyengülésekor betegséget okozó) fajokat csupán a vékony bélhám az azt fedő nyákréteg választja el a vérkeringéstől, ezért a nagy felületű bélfalat gazdagon behálózó nyirokrendszerben állomásozik az immunsejtjeink mintegy 70%-a. A bélflóránk és az immunrendszerünk fizikai közelségükből adódóan ezer szálon kötődnek egymáshoz, így az előbbi egyensúlyának megbomlása („diszbiózis”) komoly zavarokhoz vezethet az utóbbi működésében.
Számos tényező állhat a bélflóra egyensúlyának felborulása mögött (pl. antibiotikumkúra, helytelen és egysíkú táplálkozás, gyulladásos bélbetegségek). A legújabb kutatások alapján nagyon úgy tűnik, hogy a SARS-Cov-19 vírus okozta COVID-19 megbetegedés is ide sorolható. Két hongkongi kórházban 100 COVID pozitív személytől vettek vér- és székletmintákat, majd DNS-szekvenálással meghatározták a székletmintákban lévő baktériumfajokat és azok relatív mennyiségét. A kapott adatokat 78 egészséges ember adataival összehasonlítva a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a vírusfertőzés alatt a bélflóra összetételében olyan kedvezőtlen változások állnak be, amik kapcsolatba hozhatóak a betegség súlyosabb formájának megjelenésével. A fertőzöttek mintáiban jóval kisebb koncentrációban találtak olyan baktériumokat (pl. Bifidobacterium törzsek, Faecalibacterium prausnitzii, Eubacterium rectale), amelyek immunmoduláns aktivitásukból kifolyólag gátolják az immunrendszer kóros túlműködését. Ez különösen annak a fényében sokatmondó, hogy a COVID-19 szövetkárosító hatásaiért főként az azt kísérő gyulladásos reakciók agresszív fellángolása (ún. „citokinvihar”) okolható. A betegek székletében emellett nagyobb mennyiségben volt jelen a Ruminococcus gnavus nevű faj, ami gyulladáskeltő anyagainak termelése révén feltehetően szerepet játszik a Crohn-betegség kialakulásában.
A bélflóra kimutatható változásával párhuzamosan a gyulladásos citokinek és markervegyületek, illetve a szöveti károsodást jelző enzimek szintje (pl. IL-10, TNF-α, C-reaktív protein/CRP, aszpartát-aminotranszferáz/AST, gamma-glutamil-transzferáz/GGT, laktát-dehidrogenáz/LDH) is megemelkedett a kórházban ápolt betegek vérében. Érdekes módon a vizsgált alanyok egy részében a diszbiózis még hetekkel azt követően is fennállt, hogy szervezetükből már nem volt kimutatható a vírus. A probléma a szerzők véleménye szerint hozzájárulhat az akut megbetegedés utáni ún. „hosszú COVID” kínzó tüneteinek (krónikus légszomj, fáradtság, testszerte jelentkező fájdalmak, az ízlelés és/vagy szaglás elvesztése stb.) elhúzódásához.
A vizsgált alanyok kis egyedszámából adódóan korai lenne messzemenő következtetéseket levonni a tanulmányból. Mindettől függetlenül a friss kutatási eredmények tökéletes összhangban vannak egyre bővülő ismeretünkkel azt illetően, hogy a bélflóra összetétele mennyire fontos szerepet játszik nem csupán szervezetünk SARS-CoV-2 vírussal szembeni immunválaszának kialakításában, hanem immunrendszerünk normál működésének szabályozásában egyaránt.
Felhasznált irodalom:
Vodnar D. C. és mtsai: Coronavirus Disease (COVID-19) Caused by (SARS-CoV-2) Infections: A Real Challenge for Human Gut Microbiota
Yeoh Y. K. és mtsai: Gut microbiota composition reflects disease severity and dysfunctional immune responses in patients with COVID-19
Henke M. T. és mtsai: Ruminococcus gnavus, a member of the human gut microbiome associated with Crohn’s disease, produces an inflammatory polysaccharide
Langford B. J. és mtsai: Antibiotic prescribing in patients with COVID-19: rapid review and meta-analysis
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Diplomáját 2013-ban szerezte a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán, majd ugyanitt, a Farmakognóziai Intézetben PhD fokozatot szerzett. Kutatási területe a természetes vegyületek szerkezetvizsgálata. Gyógynövénykutatással kapcsolatos eredményeit több hazai és nemzetközi díjjal is elismerték. A gyógyszerészhallgatók egyetemi oktatása mellett számos ismeretterjesztő és szakmai továbbképző cikk szerzője.
