A rostfogyasztás, azaz a rostban dús étrend fogyasztása több szempontból bizonyítottan egészséges. A rostok gátolják a koleszterin és a cukor felszívódását, így azoknak, akik rostban gazdag étrendet fogyasztanak, az átlagnál alacsonyabb a koleszterinszintjük, és étkezés után kevésbé ugrik meg a vércukorszintjük.
A növényi rostok az emésztőrendszerben vizet kötnek meg, így székletlazító hatásuk is van. Akik székrekedésre hajlamosak, a rostbevitel (és ehhez párosulva a vízfogyasztás!) növelésével megelőzhetik a székrekedés kialakulását. A víz, a koleszterin és a cukor megkötésén kívül a rostok egyéb, káros anyagokat is megkötnek. A rostfogyasztás önmagában is egészségvédő hatású, amit kiegészítenek a növényekben található egyéb, biológiailag hasznos vegyületek. Ezzel magyarázható, hogy a rosttartalmú étrend egyes daganattípusok kockázatát is csökkentheti.
A daganatkockázatot csökkentő hatást egy most megjelent kutatás a mellrákkal kapcsolatban meggyőzően igazolta. 20 korábbi vizsgálat adatait vonták össze, amelyekben közel 2 millió nőt követtek nyomon 2-20 éven keresztül, és a legtöbb, illetve legkevesebb rostot fogyasztók adatait vetették össze. Azoknál, akik sok rostot fogyasztottak, kb. 10%-kal kisebb eséllyel alakult ki melldaganat. A gyümölcsökkel történő rostfogyasztás nagyobb védő hatásúnak tűnt, mint a hüvelyesek, a gabonatermékek vagy a zöldségek rosttartalma. A védő hatás a menopauza előtti és utáni életszakaszban is kimutatható volt.
 és a melldaganat kockázata összefügg: a rostok fogyasztása csökkenti a rák kockázatát.){kind=link}