Időskorban nő az elesés és ennek következtében a csonttörés kockázata. Egy tanulmány szerint az elesés a férfiak körében a 17., a nők körében pedig a 25. leggyakoribb olyan tényező, amely korai halálozáshoz vagy egészségkárosodáshoz vezet. Világszerte megközelítőleg több mint 1,6 millió csípőtáji törést és 700 ezer eleséssel összefüggésbe hozható halálesetet rögzítenek évente. Az idősebb korosztály esetében előforduló csípőtáji törések többségét (95%-át) elesés okozza.
A kor előrehaladtával az elesés és a csonttörések kockázata nő, az ebből adódó következmények pedig az életkor előrehaladtával súlyosabbak. Az elesés kockázatának növekedése részben a szervezetben bekövetkező változások (különböző társbetegségek miatti egyensúlyzavarok, a lábak teherbíró képességének csökkenése) eredménye. A csonttörés rizikója alacsony csontsűrűség és a csontok mikrosérülései esetén fokozott – a csontsűrűségcsökkenés és a mikrosérülések viszont az idősödés velejárói.
Hogyan befolyásolhatja az aszpirin az elesés kockázatát – elméletben?
Mivel az elesés következtében kialakuló csonttörés nemcsak az életminőséget, hanem az életkilátásokat is meghatározhatja, fontos azonosítani azokat a tényezőket (köztük a gyógyszereket is), amelyek a kockázatot csökkenthetik (vagy fokozhatják). Egyes feltételezések szerint az aszpirin (kémiai nevén: acetil-szalicilsav) lassíthatja a szellemi leépülést. Ha ez igaz lenne, akkor ez is hozzájárulhatna az elesési kockázat csökkentéséhez, ugyanis az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia növelheti az időskorban előforduló elesések kockázatát. Egy nemrég közölt tanulmány azonban rámutatott arra, hogy az alacsony dózisú napi aszpirinbevitel nem csökkentette a demencia, az enyhe kognitív zavar, illetve az időskori kognitív hanyatlás kockázatát – így, ha van is hatása az elesés kockázatára, akkor az mással magyarázható.
Egy 2017-es elemzés eredményei arra utaltak, hogy az aszpirin elméletileg csökkentheti a csonttörések és az elesések kockázatát azáltal, hogy lassítja a csontritkulást. Amikor azonban azt vizsgálták, hogy az aszpirinszedés valójában hogyan befolyásolja a csonttörés kockázatát, a helyzet kevésbé volt egyértelmű: az elemzés alá vont vizsgálatok zömében a csonttörésre nem volt kimutatható hatása az aszpirinnek, egy klinikai tanulmány azonban akár 17%-os kockázatnövekedést mutatott.
És mi történik a valóságban?
Az aszpirin elesés- és csonttöréskockázatra kifejtett hatását elemezte egy 2022-es tanulmány is, amelybe több mint 16 ezer, 74 év körüli személyt vontak be. A kutatás során azt követték nyomon, hogy 100 mg/nap dózisú aszpirin hogyan hat a csonttörések és az elesések kockázatára. A 4 és fél éves vizsgálati periódus alatt 2865 csonttörést és 1688 súlyos elesést rögzítettek. Bár a csonttörések aránya nem különbözött azok körében, akik kaptak, illetve akik nem kaptak aszpirint, a gyógyszer használata növelte az súlyos elesés és az ezzel összefüggő kórházba kerülés kockázatát. Úgy tűnik tehát, hogy az aszpirin nem alkalmas az elesésekkel kapcsolatos kockázatok csökkentésére.
Kinek és miért érdemes mégis aszpirint szednie?
A rendszeres aszpirinfogyasztás ugyanakkor bizonyos esetekben kifejezetten javasolt – igaz, nem a csonttörés kockázatának csökkentése miatt. Gyakran alkalmazzák napi 100 mg-os (vagy kétnaponta 300 mg-os) dózisban a heveny szívizomelhalás (latinul: miokardiális infarktus) kockázatának csökkentésére szív- és érrendszeri kockázati tényezőkkel rendelkező, 45-79 év közötti férfi- és 55-79 év közötti nőbetegek esetén. Erre azért alkalmas, mert meggátolja a vérlemezkék összetapadását és így csökkenti a vérrögök képződésének kockázatát.
Összességében elmondható, hogy az alacsony dózisú aszpirin használat, bár elméletileg fokozhatja a csontsűrűséget, nem csökkenti a csonttörések kockázatát, sőt, növelheti is az elesés esélyét. Bár az aszpirin szív-érrendszeri védő hatása közismert, érdemes figyelmet fordítani arra is, hogy ilyen célra csak a haszon/kockázat arány értékelését követően (azaz orvosi javaslatra) szabad alkalmazni, s csak 79 év alatt. Ha nem így teszünk, akkor az összességében akár több kockázattal is járhat, mint haszonnal.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakmailag lektorálta: dr. Csupor Dezső
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2017-ben végeztem orvosi biológusként. Már hallgatóként a figyelmem a növények kémiája és hatóanyagaik vizsgálata fele irányult. Jelenleg doktorandusz hallgatóként a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében folytatok gyógynövényekkel kapcsolatos kutatómunkát, ahol elsősorban ezek hatóanyagainak az izolációja és a vegyületek hatásainak a vizsgálata a fő feladatom. A kutatómunkában mindig is az új ismereteknek a megszerzése, az ismeretlen felfedezése az, amit motivált. Fontosnak tartom azt, hogy az emberek megfelelően legyenek tájékoztatva a legújabb tudományos eredményekről, naprakész és hiteles információkhoz jussanak hozzá gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban – hiszen ez is alapja annak, hogy akár betegségek megelőzésével, akár egészségünk megőrzésével kapcsolatban helyes döntéseket tudjunk hozni.
