Brazil kutatók szerint a gyermekek által gyakran szedett gyulladáscsökkentő gyógyszerek összefüggésbe hozhatók a fogzománchibákkal, amelyek egyébként világszerte a gyermekek mintegy 20%-ánál fordulnak elő.
A téma kutatásához az a megfigyelés adta az indíttatást, hogy a São Paulo-i fogorvosi klinikán az elmúlt években jelentősen nőtt a kiskorú páciensek a száma, akik fogaik érzékenysége, törékenysége, vagy a fogakon megjelenő fehér vagy sárgás foltok miatt fordultak szakemberhez. Extrém esetben az is előfordult, hogy rágás során tört el a fog. Mindezek tünetek a fogzománc hipomineralizációjára (az ásványanyag-tartalom csökkenésére) utalnak, amelynek okai kevéssé ismertek. A hipomineralizáció következtében a fogszuvasodás hamarabb és gyakrabban jelenik meg ezeknél a betegeknél, ami egész életre ható következményekkel jár: több fogtömésük lesz, amelyeket gyakrabban kell cserélni, és a fogak elvesztésének kockázata is nagyobb.
A fogzománchibák kialakulásának okát vizsgálva a kutatók felfigyeltek arra, hogy abban az időszakban, amikor legkorábban jelentkeznek ezek a hibák, a gyermekek egy része gyakran kap lázcsillapításra ún. nemszteroid gyulladáscsökkentőket. Ezek a hatóanyagok azáltal csökkentik a gyulladást és a lázat, hogy gátolják a ciklooxigenáz (COX) nevű enzim aktivitását és csökkentik a prosztaglandin termelését. A COX és a prosztaglandin ugyanakkor a fogzománc fejlődése szempontjából is jelentős anyagok – ennek ellenére kevés figyelem irányult eddig arra, hogy vajon a lázcsillapítás nem fokozza-e a fogzománchibák kockázatát.
A gyulladáscsökkentők fogzománcra kifejtett hatását állatkísérletben tanulmányozták. Erre a célra a patkányok ideális modellállatok, mivel ezek metszőfogai folyamatosan nőnek, ami megkönnyíti az elemzést. A patkányokat 28 napig kezelték gyulladáscsökkentő szerekkel (celecoxibbal vagy indometacinnal), majd az ezt követő vizsgálat során megállapították, hogy a gyulladáscsökkentő kezelés a fogak fokozott törékenységéhez vezetett. További vizsgálattal kimutatták, hogy a fogak kalcium– és foszfátszintje a normálisnál alacsonyabb volt. Mindennek hátterében az állhat, hogy a gyulladáscsökkentők gátolják egyes olyan fehérjék termelését, amelyek szükségesek a sejtek differenciálódásához és a fogak mineralizációjához.
A cikk itt még nem ért véget!
Erről szól még a cikk:
- Mi okozza a fogak ásványianyag-tartalmának csökkenését?
- Milyen további kutatásokat terveznek?
- Mire kell figyelni a gyermekkori lázcsillapítás során?
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el.
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
A cikket lektorálta: dr. Csupor-Löffler Boglárka
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
