Az atópiás ekcéma olyan krónikus gyulladásos folyamatok összessége, amelyek kellemetlen, az életminőséget rontó bőrtünetként jelentkeznek. Egyes becslések szerint az atópiás ekcéma a négyévesnél fiatalabb gyerekek 9,5%-át, míg az egy és öt év közötti gyerekek akár 16,5%-át is érintheti, és a betegek száma növekvő tendenciát mutat. Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a tényt, hogy az atópiás ekcéma kialakulása részben a születés előtti periódusra vezethető vissza. A genetikai adottságokon túl a környezeti tényezők is nagyban befolyásolják a fejlődő immunrendszert és a bőr természetes védekező képességét. A környezeti tényezők (így az anyai mikrotápanyag-bevitel) hatásainak a jobb megismerése hozzásegíthet a preventív stratégiák fejlesztéséhez.

Egyes felmérések szerint a terhesség ideje alatti D-vitamin-hiány sokakat érintő probléma még napjainkban is. A D-vitamin-tartalmú gyógyszerek, étrend-kiegészítők fogyasztása ezért is ajánlott ebben a periódusban – figyelembe véve azt is, hogy az étrenddel bevitt és a napozással termelt D-vitamin mennyisége nem fedezi a lakosság többségének szükségletét.

Kimutatták, hogy az anya vérének D-vitamin-szintjével szorosan összefügg a vitamin koncentrációja az újszülött vérében. A D-vitamin-pótlás szempontjából fontos felismerés, hogy az anyai D-vitamin-szint és az újszülöttek atópiás ekcémára vagy más típusú atópiás betegségre való hajlama között is összefügés van. Az atópiás betegségek közé sorolják az atópiás ekcémát, az allergiás rhinitist (szénanátha) és atópiás asztmát. Ezek kialakulásának hátterében hasonló folyamatok zajlanak, ez az oka annak is, hogy az asztma kilalakulásának legjelentősebb kockázati tényezője az egyéb atópiás betegség fennállása.

Több vizsgálat utal arra, hogy a szülés előtti anyai D-vitaminszedés csökkentheti az asztma kialakulásának kockázatát újszülötteknél. De mennyi D-vitamint kell szedni ahhoz, hogy az atópiás betegségek kockázata csökkenjen? A vitaminpótlás ideális mértékéhez támpontként szolgálhat az a nemrég elvégzett multicentrikus, kettős vak, randomizált, placebokontrollált vizsgálat, amelyben azt találták, hogy napi 1000 NE kolekalciferol szedése a terhesség 14. hetétől egészen a szülés kezdetéig csökkentheti a csecsemőkori ekcéma kialakulását. A hatás összefüggött azzal is, hogy az anyák mennyi ideig szoptattak. Ez alapján a vizsgálat alapján úgy tűnik, a napi 1000 NE D-vitamin kockázatcsökkentő hatása már jelentős. Azt is kimutatták, hogy az anyai D-vitamin-fogyasztás csökkenti a csecsemőkori ekcéma kialakulását azoknál az újszülötteknél, akiknél a szoptatás időtartama meghaladta az egy hónapot.

Nem csak a pótlásra kell odafigyelni, hanem arra is, hogy ne essünk át a ló túloldalára. Egyes felmérésekben ugyanis azt figyelték meg, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyjuk vérében túlságosan magas vitaminszintet mértek szülés előtt, nagyobb eséllyel alakult ki csecsemőkori ekcéma és kisgyerekkori asztma. Ezzel összefüggésben állhat az is, hogy a nemzetközi D-vitamin-ajánlás a még tolerálható felső beviteli értéknek 4000 NE/nap dózist javasol a terhesség ideje alatt, amely átlépése növelheti a kockázatát a fentebb említett betegségeknek is. Ezekből a megfigyelésekből egy úgynevezett „U-alakú” összefüggést valószínűsítenek a terhesség ideje alatt elfogyasztott D-vitamin mennyiség és a csecsemőkori ekcéma kialakulásának kockázata között, azaz mind az alacsony, mint a magas D-vitamin-szintet emelkedett csecsemőkori ekcéma-rizikóval kapcsolható össze. A legkisebb kockázat az “U” alján, azaz optimális bevitel esetén várható.

A hazai D-vitamin-ajánlás megállapítja, hogy terhességben a D-vitamin-hiány kockázata jelentős, ezért ajánlott a pótlás. Nem határoztak meg a várandósok számára ajánlott dózist, számukra a felnőtteknek általánosságban meghatározott 2000 NE/nap dózis javasolt. Az ajánlás szerint a naponta maximálisan bevihető D₃-vitamin mennyisége (várandósok számára is) 4000 NE.

A D-vitamin atópiás betegségek kockázatára kifejtett hatása feltehetőleg immunrendszeri hatásaival magyarázható. Számos vizsgálat arra is rámutat, hogy a D-vitamin gátolja az immunválasz egyes típusait, amelyek elsődleges szerepet töltenek be az atópiás ekcéma és más allergiás betegségek során. Egyes klinikai adatok azt mutatják, hogy a születés előtt, illetve közvetlen utána fellépő D-vitaminhiány az immunrendszerhez tartozó bizonyos típusú fehérvérsejtek számának növekedését, míg mások mennyiségének a csökkenését idézheti elő, mindez pedig gyulladásos folyamatokat idézhet elő. A D-vitamin bizonyos fehérjék szintézisére (pl. filaggrin), a bőr különböző rétegeit alkotó sejtek képződésére és differenciálódásukra is hat – vitaminhiányban ezek a folyamatok is rendellenesen zajlanak, ami szintén az atópiás bőrtünetek kialakulásának kockázatát fokozza.

Összességében elmondható az, hogy napi legalább 1000 NE D-vitamin szedése a terhesség 14-ik hetétől egészen a szülés kezdetéig csökkentheti az atópiás ekcéma kialakulásának kockázatát az újszülöttek esetén. Mivel a túl nagy dózis fogyasztása kedvezőtlen hatású lehet, ezért a javasolt 4000 NE/nap dózist nem ajánlott túllépni. Érdemes betartani a D-vitamin-ajánlás javaslatait, mert a vitamin pótlása a magzat és a csecsemő egészséges fejlődősének egyik záloga – és mint láthattuk, az atópiás betegségek kockázatát is csökkenti az optimális vitaminbevitel.

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

Kovács Balázs

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2017-ben végeztem orvosi biológusként. Már hallgatóként a figyelmem a növények kémiája és hatóanyagaik vizsgálata fele irányult. Jelenleg doktorandusz hallgatóként a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében folytatok gyógynövényekkel kapcsolatos kutatómunkát, ahol elsősorban ezek hatóanyagainak az izolációja és a vegyületek hatásainak a vizsgálata a fő feladatom. A kutatómunkában mindig is az új ismereteknek a megszerzése, az ismeretlen felfedezése az, amit motivált. Fontosnak tartom azt, hogy az emberek megfelelően legyenek tájékoztatva a legújabb tudományos eredményekről, naprakész és hiteles információkhoz jussanak hozzá gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban – hiszen ez is alapja annak, hogy akár betegségek megelőzésével, akár egészségünk megőrzésével kapcsolatban helyes döntéseket tudjunk hozni.