Mikor napozzunk óvatosan? A rövid válasz az, hogy mindig. A napsütésnek számos kedvező hatása van, nélküle a földi élet nem képzelhető el, a túlzott napozás azonban árt egészségünknek. Ma már egyre tudatosabban védjük bőrünket a napsütés káros hatásaitól, nem árt azonban tudni róla, hogy bizonyos gyógyszerek alkalmazása során még inkább oda kell figyelni a megfelelő napfényvédelemre.
Az emberi bőr alkalmazkodott a földrajzi környezethez; a bőrben megtalálható fényelnyelő színanyag (melanin) típusa és mennyisége égövenként változik. A melanin védi a bőrt a napsütés káros hatásaitól, ha azonban a bőr védelmi rendszere károsodik, vagy túlzott napsütésnek tesszük ki a bőrünket, az megéghet. A napégés gyulladásos folyamat, amely kellemetlen égő-viszkető érzéssel jár. Az egyszeri napégés nem jelent kockázatot, a bőr képes a regenerálódásra, megújulásra, melynek része az égett bőr lehámlása. Az életünk során azonban a napégések hatásai összeadódnak, és minél többször, minél nagyobb mértékben és területen sérül a bőr, annál nagyobb lesz a rosszindulatú bőrelváltozások kialakulásának a kockázata.
Fotoallergia és fototoxicitás
Az egyszerű napégésen túl más bőrelváltozásokat, például fototoxikus és fotoallergiás bőrgyulladást is okozhat a napsugárzás. A fotoallergiás reakció során az immunrendszer válasza miatt alakulnak ki bőrtünetek, míg a fototoxikus folyamat során a fényérzékenyítő anyag maga, vagy bomlástermékei közvetlenül károsítják a bőrsejtjeit. A fototoxikus és fotoallergén bőrgyulladások esetén valamely, a bőrben jelenlévő anyag vagy gyógyszer kölcsönhatásba lép a napsugárzással, és ez fokozott válaszreakcióhoz vezet a bőrben. A folyamat során az úgynevezett fényérzékenyítő anyagot vagy közvetlenül a bőrre kenjük, vagy a vérkeringés útján kerül oda. Fototoxikus bőrgyulladások a súlyos napégéshez hasonlítanak, gyakran járnak ödémával és hólyagképződéssel. Ebben az esetben a bőrgyulladás mértéke függ attól, hogy milyen mennyiségben volt jelen a fényérzékenyítő anyag a bőrben és milyen mértékű volt a napsugárzás, amely az adott bőrfelületet érte. A gyulladás a napozást követően rövid időn belül (fél-egy óra) kialakul. Fotoallergia esetén az érintett személynél már kialakult egy túlérzékenység a napsugárzással kölcsönhatásba lépő anyaggal szemben, ezért annak kis mennyisége is elegendő az allergiás válaszreakció elindításához. Fotoallergiát jellemzően közvetlenül a bőrön alkalmazott vegyületek váltanak ki. A tünetek a napozást követően minimum 12-24 óra elteltével jelentkeznek és viszketéssel kezdődnek, hasonlítanak az ekcéma tüneteire, továbbá nem csak a napsugárzásnak kitett bőrfelületen jelentkeznek, extrém esetben akár az egész test is érintett lehet. Előfordulásukat tekintve a fototoxikus bőrgyulladások sokkal gyakoribbak, mint a fotoallergiás reakciók. A két kórképet azonban nem mindig lehet egyértelműen megkülönböztetni.
Fényérzékenyítő gyógyszerek
A gyógyszerek viszonylag gyakran okoznak különféle bőrhöz kapcsolódó mellékhatásokat. Becslések szerint a napsütéshez kapcsolódó gyógyszermellékhatások az összes mellékhatás körülbelül 8%-át teszik ki. Az, hogy mely gyógyszernek van fényérzékenyítő hatása elsősorban a vegyület kémiai szerkezetétől függ, de nagyban befolyásolja az is, hogy a vegyületből milyen bomlástermékek képződnek a szervezetben, és hogy azoknak lesz-e fényérzékenyítő hatása. Számos gyógyszer és gyógynövény esetén igazolták már, hogy a napsugárzással kölcsönhatásba lépve bőrgyulladást okozhat az alkalmazása.
Fototoxikus reakciót okozhatnak
- egyes antibiotikumok (pl. doxiciklin, levofloxacin, ciprofloxacin, szulfametoxazol hatóanyaggal),
- gombaellenes szerek (pl. vorikonazol, grizeofulvin),
- maláriaellenes szerek (kinin, klorokin),
- vérnyomáscsökkentő hatású gyógyszerek (pl. nifedipin),
- vizelethajtók (pl. furoszemid, hidroklorotiazid),
- aritmiaellenes hatóanyagok (amiodaron, kinidin),
- antidepresszánsok (imipramin),
- egyes neurológiai kórképek kezelésére használt gyógyszerek (pl. klórpromazin),
- pattanások kezelésére is használt retinoidok (izotretinoin, acitretin),
- daganatellenes szerek (pl. (5-fluorouracil, vinblasztin), továbbá
- bizonyos, a cukorbetegség kezelésére használt gyógyszerek (pl. glimepirid hatóanyaggal), és
- növényi anyagok is (pl. az orbáncfű anyagai).
Fotoallergiás reakciót okozhatnak
- bizonyos helyileg alkalmazott gyulladáscsökkentő hatású krémek (ketotifen, fenilbutazon hatóanyaggal),
- fertőtlenítő- és fényvédőanyagok (előbbire példa a hexaklorofén és a klórhexidin, utóbbira a benzofenon, a cinnamát, a PABA és az oxibenzon származékok),
- a daganatellenes 5-fluorouracil és
- egyes növényi anyagok (pl. a citrusfélék héjában is megtalálható furokumarinok).
Hogyan védekezzünk a fotoallergia és a fototoxicitás ellen?
A teljes cikk klubtagsággal olvasható el
Előfizetőnk lehetsz itt.
Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted itt.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.