fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. június 23., szerda

CBD, végállomás?

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész- és orvostanhallgatókat oktat, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

cbd

A CBD az utóbbi évek slágerterméke. A vegyülettel kapcsolatos elvárások a Mount Everestet nyaldossák, miközben a molekula farmakológiai tulajdonságainak megismerése még az elején jár. A rendelkezésre álló bizonyítékok ugyanakkor elegendőek ahhoz, hogy a CBD vényköteles epilepsziagyógyszerként kerüljön forgalomban az Európai Unióban. A legtöbben azonban nem gyógyszer formájában, hanem élelmiszerként fogyasztják a CBD-t. És nem epilepsziájukat akarják vele kezelni, hanem minden mást, a depressziótól a pikkelysömörön át a rákig. Most azonban úgy tűnik, a reményteljes vegyület sorsa éles kanyart vehet.

A fűvel kezdődött

De mi ez a csodás vegyület, és mi lehet az oka a felfokozott várakozásoknak? A CBD, teljes nevén a kannabidiol, a kender (Cannabis sativa) egyik fő hatóanyaga. A legismertebb kendervegyület (kannabinoid) sokáig a tetrahidro-kannabinol (THC), a kender pszichoaktivitásért felelős molekulája volt. Ez a két vegyület az 1960-as évektől ismert, így felfedezésük nagyjából egybeesik a marihuánafogyasztás robbanásszerű elterjedésének idejével. A marihuána (másnéven fű, kannabisz) népszerűvé válását segítette az akkor kibontakozó beat- és hippimozgalom, de érdekes módon a vietnami háború is. Az Ázsiában harcoló katonák közül sokan alkohol helyett az olcsóbban beszerezhető fűvel vezették le a feszültséget, és ezt a szokásukat hazaérkezésük után is megtartották. Az 1960-as évek lázadó nemzedéke számára pedig a kikapcsolódás egyik módját jelentette a füvezés, amit számos irodalmi mű és dalszöveg is megörökített.

Bár a kannabiszt nemzetközileg az 1960-as évektől kábítószernek tekintették, a széles körű tiltás ellenére Hollandiában már az 1970-es évektől elkezdődött élvezeti célú használatának legalizálása. A kannabisztartalmú termékeket (cigarettákat, süteményeket) forgalmazó coffeeshopok látogatása sok turista számára kötelező program Amszterdamban, és néhány gramm kannabisz birtoklása nem számít bűncselekménynek az országban. A világ számos részén régóta küzdenek különböző civil szervezetek a hasonló legalizálás, dekriminalizálás érdekében, de pár éve ez a küzdelem némileg új irányt vett: a célkitűzések között egyre hangsúlyosabban jelenik meg a gyógyhatású kendertermékek engedélyezésének követelése.

A kannabisz, mint gyógyszer

A gyógyhatás elérése engedélyezett modern kenderkészítményeknek mintegy 40 éves történelme van. Bár a kendert az ókor és a középkor gyógyászatában is alkalmazták, a 20. század közepére elvesztette jelentőségét a hatásosabb és megbízhatóbb hatású szintetikus gyógyszerek mellett. A reneszánsz az 1980-as években kezdődött, ekkor engedélyezték az első kendertartalmú gyógyszereket az USÁ-ban. Ezidőtájt fedezték fel az ún. endokannabinoid-rendszert az emberi szervezetben: azokat a receptorokat, amelyeken a THC és néhány rokon vegyülete kifejti hatását, valamint azokat a molekulákat, amelyek a szervezetben termelődnek, és szintén ugyanezen receptorokon hatnak. A kannabinoidok hatásmódjának megismerése lendületet adott a kutatásnak.

Európában az 1990-es évek végén jelentek meg az első engedélyezett gyógyszerek, ezek alkalmazása azonban csak a 2010-es években vált igazán széles körűvé. Ebben a folyamatban mérföldkő volt 2019, amikor az Európai Gyógyszerügynökség egyetlen döntéssel az EU összes tagállamában engedélyezett egy CBD-tartalmú gyógyszert epilepszia kezelésére. Korábban a THC és egy származéka, a nabilon, valamint a CBD és THC elegye csak egyes tagállamokban került forgalomba gyógyszerként. Az európai gyakorlat ma is elég sokszínű: Hollandiában, Svájcban, Csehországban, Olaszországban, Németországban és az Egyesült Királyságban nemcsak tiszta vegyületeket tartalmazó gyógyszerek, hanem különféle kivonatok vagy a marihuána is kapható gyógyászati célokra. A hozzájutás módja, az ellenőrzés szigorúsága államonként eltérő. Míg a legtöbb országban csak célzottan (rák, Parkinson-kór, szklerózis multiplex, súlyos pikkelysömör kiegészítő kezelése) alkalmazhatóak a termékek, addig Németországban az alkalmazási célok köre nincs szabályozva.

Mindenre is jó?

A gyógyászati célú alkalmazás elterjedése a kendert némileg átpozicionálta: egyre többen gyógynövényként tekintenek rá, mintsem élvezeti céllal használható növényként. Ebben kulcsszerepe van a CBD-nek, amely nem pszichoaktív, így nem (illegális) kábítószernek minősülő vegyület. A CBD pleiotróp hatású vegyület, ami annyit tesz, hogy hatását nem egyetlen mechanizmus útján, hanem a szervezet számos enzimére, receptorára hatva fejti ki. Ez a fogyasztó számára előnyösnek tűnik hiszen azt az ígéretet hordozza, hogy ez az egyetlen molekula számos (ha nem az összes) betegség gyógyítására alkalmas.

Mindez tükröződik a CBD iránti igény hihetetlen mértékű növekedésében. A trendet az USA diktálja, ahol a CBD-tartalmú termékek évek óta két (vagy három) számjegyű növekedést produkálnak, és vezetik az eladási listákat. Némileg meglepő lehet, hogy nem gyógyszerként, hanem élelmiszerként. És ez nemcsak az USÁ-ban van így, hanem Európába is, ahol a termékek zöme étrend-kiegészítő (jogilag élelmiszer).

Miért élelmiszer a CBD?

Ennek az az egyik oka, hogy sokkal egyszerűbb és gyorsabb piacra vinni élelmiszerként, mint gyógyszerként: sok éves fejlesztés és sok százmillió eurós befektetés spórolható meg így. És bár a CBD-t számos gyógyhatás reményével fogyaztják, ezek zömét nem támasztják alá megfelelő vizsgálati bizonyítékok. Élelmiszerként azonban semmilyen bizonyíték nem kell a hatásosságra, igaz, ennek ígéretével reklámozni sem szabad a terméket. A CBD viszont, javarészt az internet nyilvánosságának köszönhetően olyan széles körben és olyannyira népszerű lett, hogy különösebb reklámot, ajánlást sem igényel. A sikerhez bőven elegendő, ha a termék csomagolásán ott van a három betű: CBD.

Mindez nem példa nélküli, hiszen időről időre feltűnnek (és idővel némileg megkopnak) hasonló növények (pl. aloe, noni) vagy egyéb természetes eredetű szerek (algák, gyógygombák stb.). A CBD még felszálló ágban van, a varázstalanodás még nem kezdődött meg.

Bár a CBD valóban számos markáns hatással bír, épp ez az egyik hátránya: a kívánt gyógyhatás (bármi legyen is az) mellett megjelenő egyéb hatások tulajdonképpen mellékhatásnak tekinthetőek. Ha kellőképpen fontos a gyógyászati cél (pl. makacs epilepszia kezelése), akkor beleférnek bizonyos nemkívánatos hatások, ha viszont élelmiszer vagy wellness jellegű a felhasználás, akkor nagyfokú biztonságosság jogos elvárás. A CBD sokirányú hatásait ismerve fennállhat a veszély, hogy a napjainkban tömegessé váló alkalmazás során új, korában nem ismert mellékhatásokat figyelnek meg.

Vagy valami, vagy megy valahová: új élelmiszer

Ez az elméleti veszély (nem a CBD kapcsán, hanem általánosságban) a jogalkotókat is foglalkoztatja. Ha egy élelmiszer úgy válik hirtelen nagyon elterjedtté, hogy kísérletes adatok vagy a tapasztalat nem támasztja alá biztonságosságát, fogyasztása akár veszélyes is lehet. Ez a felismerés vezetett az ún. új élelmiszer szabályozás megalkotásához az EU-ban.

Ha egy élelmiszer esetén nem igazolható, hogy az EU területén hagyományosan alkalmazták élelmiszerként, akkor annak biztonságosságát kísérletesen igazolni kell. Amíg ez nem történik meg, az adott termék engedély nélküli új élelmiszernek minősül. A kenderből előállítható termékek közül a kender magját, annak lisztjét, vagy a magból préselt olajat nem érinti ez a szabályozás, hiszen ezek fogyasztásának sok évszázados hagyománya van (s ezek egyébként THC-t sem tartalmaznak, így a kábítószertörvények sem vonatkoznak rájuk).

Más a helyzet a CBD-termékekkel, amelyek általában ún. CBD-olajként vannak forgalomban. A CBD-olaj név némileg megtévesztő, mert ezek a készítmények nem a magból préselt, természetes úton CBD-t tartalmazó termékek, mivel a mag CBD-t nem (pontosabban: nyomokban) tartalmaz. A CBD-olajokat úgy állítják elő, hogy a növény CBD-ben dús részeiből (levél, virág) kivonják a CBD-t, majd ezt összekeverik olajjal. Ezeknek a termékeknek ugyanakkor nincs hagyománya élelmiszerként, azaz nem rendelkezünk tapasztalati tudással arról, hogy hová vezet a tartós vagy nagy dózisú használat. A biztonságosságot megfelelően tervezett, kivitelezett vizsgálatok sem támasztják alá, így nem tudjuk, mennyi CBD tolerálható, fogyasztása milyen mellékhatásokkal jár.

A CBD-olajok tehát a nem engedélyezett új élelmiszerek kategóriájába tartoznak. Mindez nem újdonság azoknak, akik ismerik az új élelmiszerek EU-s szabályozásának alapját képező rendeletet (amelynek első változata még 1997-ben született meg). A jogszabály nem új, az ellentmondásokra szakmai szervezetek, sőt, az OGYÉI is felhívta a figyelmet, a gyakorlatban mégsem utalt arra semmi, hogy előírásainak bármelyik tagállamban érvényt szereznének. Az EU-ban évente sok száz új CBD-tartalmú étrend-kiegészítő kerül forgalomba, jóllehet engedély nélküli új élelmiszerként ezek forgalmazás tulajdonképpen illegális.

Hogy miért van ez így? Erre nincs egzakt magyarázat, az azonban lehet, hogy a kendert körüllengő dekriminalizálási hangulat befolyással van a jogalkalmazókra, a piacfelügyeletet gyakorlókra. És az is nagyon valószínű, hogy a lakosság részéről fennálló igénynek, az érintett piaci szereplők lobbitevékenységének is szerepe van abban, hogy eddig nem sok minden történt a jogszabály betartatása érdekében. Az pedig tény: az évente piacra kerülő sok ezer termék ellenőrzése, felügyelete szinte lehetetlen feladatot jelent, különösen az internetes forgalmazás térhódításának korában.

Az étrend-kiegészítők (és így a CBD-termékek) piacra kerülését nem előzi meg engedélyezési folyamat, a forgalmazónak mindössze bejelentési kötelezettsége van az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) felé. Ha valamelyik termékkel probléma adódna (például veszélyezteti a fogyasztók biztonságát), a piacfelügyeleti feladatokat ellátó szervek, a kormányhivatalok eljárást indítanak, és ha indokolt, megtiltják a készítmény forgalmazását.

A forgalmazástól eltiltott termékek listáját böngészők az utóbbi időben érdekes jelenségre lehettek figyelmesek: az újonnan betiltott termékek zöme (30-ból 28!), legalábbis nevéből kiindulva, CBD-t tartalmaz. A betiltás okait kiderítendő megkerestünk több, tiltó határozatot hozó kormányhivatalt, és tájékoztatásukból kiderült, a határozatok indoklása szinte szó szerint ugyanaz: „A termék új élelmiszer összetevőt tartalmaz, mely az Európai Unió területén, így Magyarországon sem hozható engedély nélkül forgalomba. (..) Az új élelmiszer biztonságossága a 2015/2283/EU szerint nem bizonyított, így a Termék forgalmazását, az emberi egészség és a fogyasztók érdekeinek magas szintű védelme biztosítása érdekében, a határozat rendelkező részében rögzítettek szerint megtiltottam.”

A határozatok hivatkoznak az OGYÉI kockázatértékelésének megállapításaira is: „A kannabinoidokat tartalmazó Cannabis sativa kivonatok és egyéb származékok korábban sem hagyományos élelmiszerben, sem étrend-kiegészítő összetevőjeként nem fordult elő a Közösség területén, azért azt új élelmiszernek kell tekinteni.”

A helyzet, legalábbis jogi szempontból, világos. Úgy tűnik, a CBD-termékek, legalábbis jelenlegi formájukban nem maradhatnak piacon. Hogy miért éppen most jött el az a pillanat, hogy elkezdenek érvényt szerezni egy 24 éve létező jogszabálynak, nem tudni. Mindenesetre az utóbbi időben átlagosan naponta egy tiltó határozat került fel a listára. És bár a CBD-t tartalmazó étrend-kiegészítők száma becslések szerint 400 fölötti, ilyen tempó mellett napjaik meg vannak számlálva.

A CBD történetének ugyanakkor koránt sincs vége. A vegyület karrierjének történetében csak az első fejezetek íródtak meg, gyógyhatásainak kutatása intenzíven folyik. Az azonban nagyon valószínű, hogy ez a markáns hatású vegyület nem élelmiszerként találja meg a helyét a piacon.

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.