A magas koleszterinszint nem okoz fájdalmat, hosszú távú következményei viszont „fájdalmasak”. Az érelmeszesedés, az erek falának károsodása magas vérnyomás kialakulásához, romló vérellátáshoz vezet, ami rontja a szervezet működését és az életminőséget. Épp ezért a normál koleszterinszint fenntartása kiemelt jelentőségű. Ennek egyik (és igen fontos) eszköze az étrend – amelyben növelni kell a növényi összetevők arányát – , valamint a mozgás. Ha ez nem elegendő a cél eléréséhez, gyógyszeres beavatkozásra is szükség lehet. A koleszterinszint-csökkentésre leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a sztatinok.

A koleszterin egy zsíroldékony vegyület, mely kulcsfontosságú szerepet játszik a sejtek felépítésében és különböző hormonok előállításában. Belőle képződnek az epesavak is, melyek elengedhetetlenek a megfelelő emésztéshez. A koleszterint felvehetjük táplálkozás során állati eredetű élelmiszerekkel, de a szervezetünk elő tudja állítani. A koleszterin tehát egy nélkülözhetetlen molekula az egészséges élethez, azonban ha túl sok van belőle, gondokat okozhat.

A koleszterin nem oldódik vízben, a véráramban úgynevezett lipoproteinek formájában szállítódik. A lipoproteineket két főbb csoportra oszthatjuk, ezek egyike a kis sűrűségű lipoproteinek (LDL, angolul: Low Density Lipoprotein) csoportja, amelyek a koleszterint az erek falán „rakják le”. A másik csoport a nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL, angolul: High Density Lipoprotein), amelyek a koleszterint a májba szállítják, csökkentve ezzel a vérben levő koleszterin mennyiségét. Leegyszerűsítve az LDL-t „rossz koleszterinnek”, a HDL-t „jó koleszterinek” nevezik. Tény, hogy nem csak a koleszterin abszolút koncentrációja, hanem a HDL/LDL arány is meghatározó jelentőségű

A vér koleszterinszintjének emelkedését főként a táplálékkal való túlzott koleszterinbevitel okozza. Mivel minden állati sejt fontos alkotóeleme a koleszterin, így tévedés azt feltételezni, hogy azt csak a zsírokkal, zsíros húsokkal vesszük magunkhoz. A csirkemell és a hal is kitűnő koleszterinforrás, míg a növényi eredetű ételekben egyáltalán nem fordul elő. Különböző megbetegedések (cukorbetegség, pajzsmirigybetegség), illetve egyes gyógyszerek is okozhatják a koleszterinszint megemelkedését. Előfordul, hogy a magas koleszterinszint elsősorban valamilyen örökletes állapothoz, és nem az életmódhoz kötődik.

Általában akkor beszélhetünk magas koleszterinszintről, ha a vérben jelen levő koleszterin mennyisége tartósan meghaladja a 4,9 mmol/l értéket. Ilyen mennyiségű koleszterinre a szervezetnek már nincs szüksége, így a feleslegben levő koleszterin elkezd lerakódni az erek falában. A szív- és érrendszeri betegségek hátterében meghúzódó, mára már népbetegségnek számító érelmeszesedés fő oka a magas koleszterinszint. De számos egyéb krónikus betegség (beleérve a daganatos megbetegedéseket is) hátterében is állhat a koleszterin túlzott mértékű jelenléte a szervezetben.

Kutatások igazolják, hogy a vér koleszterinszintjének csökkentése hozzájárulhat az agyi érkatasztrófák és a szívinfarktus kialakulási esélyének a csökkentéséhez főleg olyan betegek esetén, akiknél az emelkedett koleszterinszint mellett egyéb szív- és érrendszeri rizikófaktorok is jelen vannak.

A koleszterin szintjének normalizálása ezért egy kifejezetten fontos egészségmegőrző és betegség megelőző lépés a terápiában. Ilyenkor elsősorban az étkezésen keresztül bevitt koleszterin csökkentése, a mozgás fokozása az elsődlegesen ajánlható lépés. Ha azonban az életmódváltásra való hajlandóság a szükségesnél kisebb és a betegnél nem eredményezi a koleszterin vérszintjének kellő csökkenését, az orvosok gyógyszeres kezelést rendelhetnek el. A koleszterincsökkentő gyógyszerek négy főbb kategóriába sorolhatóak, ide tartoznak

• a sztatinok,
• a fibrátok,
• a koleszterinszint felszívódását gátló vegyületek és az erre alkalmazott
• ioncserélő gyanták.

A leghatékonyabb koleszterinszintcsökkentők közé tartoznak a sztatinok. Ezek a vegyületek a vér koleszterinszintjének csökkentése mellett bizonyítottan csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt kialakuló halálesetek számát azon betegek körében, akiknél erre kifejezetten magas az esély (például súlyos érelmeszesedést és érszűkületet találtak náluk, vagy már átestek szívinfarktuson vagy agyvérzésen). A sztatinok ezért mára világszinten a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak. A sztatinok a szervezetben a koleszterin előállításához szükséges egyik enzimet, a 3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim A (HMG-CoA) reduktáz enzimet blokkolják. Az enzim blokkolásának hatására a máj nem termel koleszterint, így a vérben levő koleszterin mennyisége jelentősen, akár 40-60%-kal csökkenhet. Magyarországon atorvasztatin, fluvasztatin, pravastatin, rozuvasztatin és szimvasztatin hatóanyagú készítmények vannak forgalomban.

A sztatinok látszólag biztonságosan alkalmazható gyógyszerek, a betegek zöme ugyanis nem tapasztal mellékhatást szedésük során. Leggyakoribb nemkívánatos hatásuk az izomfájdalom, illetve egyéb az izomzatot érintő tünet, mely a betegek 5-9%-ánál fordulhat elő. A betegek egy részénél az izomfájdalom a sztatinokkal szembeni intoleranciát jelzi, és megállapítást nyert, hogy az izomzattal kapcsolatos, orvosilag kezelt tünetek 1-10%-a a sztatin tartalmú gyógyszerek használatához köthető. Az izomfájdalom kialakulásának háttere nem teljesen ismert, feltételezések szerint a HMG-CoA enzim gátlása során több, az izmok működéséhez szükséges energia előállításában résztvevő folyamat is gátlódik. Emellett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a sztatinok hatására olyan gének átíródása növekszik, illetve olyan jelátvivő rendszerek aktiválódhatnak a szervezetben, melyek az izomzat lebontását serkentik. A kellő energia hiányában és a megnövekedett izomlebontás mellett az izmok működése nem lesz tökéletes, így a korábban természetesnek vett mozgásformák (lépcsőzés, séta) során gyengeség, fáradtság, vagy fájdalom alakulhat ki. Egy tanulmány szerint, melyben sztatint szedő betegek izommintáit elektronmikroszkóppal és biokémiai módszerekkel vizsgálták, mintegy 70%-ban találtak izomsejt–károsodást még akkor is, ha a betegeknél (még) nem jelentkezett izomfájdalom.

Ha az izomfájdalom nagyon erős, esetleg görcsös, fáradtsággal, lázzal, sötét vizelettel, vagy hasmenéssel társul azonnal orvoshoz kell fordulni.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!