A magas koleszterinszint nem okoz fájdalmat, hosszú távú következményei viszont „fájdalmasak”. Az érelmeszesedés, az erek falának károsodása magas vérnyomás kialakulásához, romló vérellátáshoz vezet, ami rontja a szervezet működését és az életminőséget. Épp ezért a normál koleszterinszint fenntartása kiemelt jelentőségű. Ennek egyik (és igen fontos) eszköze az étrend – amelyben növelni kell a növényi összetevők arányát – , valamint a mozgás. Ha ez nem elegendő a cél eléréséhez, gyógyszeres beavatkozásra is szükség lehet. A koleszterinszint-csökkentésre leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek a sztatinok.

A koleszterin egy zsíroldékony vegyület, mely kulcsfontosságú szerepet játszik a sejtek felépítésében és különböző hormonok előállításában. Belőle képződnek az epesavak is, melyek elengedhetetlenek a megfelelő emésztéshez. A koleszterint felvehetjük táplálkozás során állati eredetű élelmiszerekkel, de a szervezetünk elő tudja állítani. A koleszterin tehát egy nélkülözhetetlen molekula az egészséges élethez, azonban ha túl sok van belőle, gondokat okozhat.

A koleszterin nem oldódik vízben, a véráramban úgynevezett lipoproteinek formájában szállítódik. A lipoproteineket két főbb csoportra oszthatjuk, ezek egyike a kis sűrűségű lipoproteinek (LDL, angolul: Low Density Lipoprotein) csoportja, amelyek a koleszterint az erek falán „rakják le”. A másik csoport a nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL, angolul: High Density Lipoprotein), amelyek a koleszterint a májba szállítják, csökkentve ezzel a vérben levő koleszterin mennyiségét. Leegyszerűsítve az LDL-t „rossz koleszterinnek”, a HDL-t „jó koleszterinek” nevezik. Tény, hogy nem csak a koleszterin abszolút koncentrációja, hanem a HDL/LDL arány is meghatározó jelentőségű

A vér koleszterinszintjének emelkedését főként a táplálékkal való túlzott koleszterinbevitel okozza. Mivel minden állati sejt fontos alkotóeleme a koleszterin, így tévedés azt feltételezni, hogy azt csak a zsírokkal, zsíros húsokkal vesszük magunkhoz. A csirkemell és a hal is kitűnő koleszterinforrás, míg a növényi eredetű ételekben egyáltalán nem fordul elő. Különböző megbetegedések (cukorbetegség, pajzsmirigybetegség), illetve egyes gyógyszerek is okozhatják a koleszterinszint megemelkedését. Előfordul, hogy a magas koleszterinszint elsősorban valamilyen örökletes állapothoz, és nem az életmódhoz kötődik.

Általában akkor beszélhetünk magas koleszterinszintről, ha a vérben jelen levő koleszterin mennyisége tartósan meghaladja a 4,9 mmol/l értéket. Ilyen mennyiségű koleszterinre a szervezetnek már nincs szüksége, így a feleslegben levő koleszterin elkezd lerakódni az erek falában. A szív- és érrendszeri betegségek hátterében meghúzódó, mára már népbetegségnek számító érelmeszesedés fő oka a magas koleszterinszint. De számos egyéb krónikus betegség (beleérve a daganatos megbetegedéseket is) hátterében is állhat a koleszterin túlzott mértékű jelenléte a szervezetben.

Kutatások igazolják, hogy a vér koleszterinszintjének csökkentése hozzájárulhat az agyi érkatasztrófák és a szívinfarktus kialakulási esélyének a csökkentéséhez főleg olyan betegek esetén, akiknél az emelkedett koleszterinszint mellett egyéb szív- és érrendszeri rizikófaktorok is jelen vannak.

A koleszterin szintjének normalizálása ezért egy kifejezetten fontos egészségmegőrző és betegség megelőző lépés a terápiában. Ilyenkor elsősorban az étkezésen keresztül bevitt koleszterin csökkentése, a mozgás fokozása az elsődlegesen ajánlható lépés. Ha azonban az életmódváltásra való hajlandóság a szükségesnél kisebb és a betegnél nem eredményezi a koleszterin vérszintjének kellő csökkenését, az orvosok gyógyszeres kezelést rendelhetnek el. A koleszterincsökkentő gyógyszerek négy főbb kategóriába sorolhatóak, ide tartoznak

• a sztatinok,
• a fibrátok,
• a koleszterinszint felszívódását gátló vegyületek és az erre alkalmazott
• ioncserélő gyanták.

A leghatékonyabb koleszterinszintcsökkentők közé tartoznak a sztatinok. Ezek a vegyületek a vér koleszterinszintjének csökkentése mellett bizonyítottan csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt kialakuló halálesetek számát azon betegek körében, akiknél erre kifejezetten magas az esély (például súlyos érelmeszesedést és érszűkületet találtak náluk, vagy már átestek szívinfarktuson vagy agyvérzésen). A sztatinok ezért mára világszinten a leggyakrabban felírt gyógyszerek közé tartoznak. A sztatinok a szervezetben a koleszterin előállításához szükséges egyik enzimet, a 3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim A (HMG-CoA) reduktáz enzimet blokkolják. Az enzim blokkolásának hatására a máj nem termel koleszterint, így a vérben levő koleszterin mennyisége jelentősen, akár 40-60%-kal csökkenhet. Magyarországon atorvasztatin, fluvasztatin, pravastatin, rozuvasztatin és szimvasztatin hatóanyagú készítmények vannak forgalomban.

A sztatinok látszólag biztonságosan alkalmazható gyógyszerek, a betegek zöme ugyanis nem tapasztal mellékhatást szedésük során. Leggyakoribb nemkívánatos hatásuk az izomfájdalom, illetve egyéb az izomzatot érintő tünet, mely a betegek 5-9%-ánál fordulhat elő. A betegek egy részénél az izomfájdalom a sztatinokkal szembeni intoleranciát jelzi, és megállapítást nyert, hogy az izomzattal kapcsolatos, orvosilag kezelt tünetek 1-10%-a a sztatin tartalmú gyógyszerek használatához köthető. Az izomfájdalom kialakulásának háttere nem teljesen ismert, feltételezések szerint a HMG-CoA enzim gátlása során több, az izmok működéséhez szükséges energia előállításában résztvevő folyamat is gátlódik. Emellett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a sztatinok hatására olyan gének átíródása növekszik, illetve olyan jelátvivő rendszerek aktiválódhatnak a szervezetben, melyek az izomzat lebontását serkentik. A kellő energia hiányában és a megnövekedett izomlebontás mellett az izmok működése nem lesz tökéletes, így a korábban természetesnek vett mozgásformák (lépcsőzés, séta) során gyengeség, fáradtság, vagy fájdalom alakulhat ki. Egy tanulmány szerint, melyben sztatint szedő betegek izommintáit elektronmikroszkóppal és biokémiai módszerekkel vizsgálták, mintegy 70%-ban találtak izomsejt–károsodást még akkor is, ha a betegeknél (még) nem jelentkezett izomfájdalom.

Ha az izomfájdalom nagyon erős, esetleg görcsös, fáradtsággal, lázzal, sötét vizelettel, vagy hasmenéssel társul azonnal orvoshoz kell fordulni.

Ezek a tünetek egy nagyon súlyos, az izomzat felgyorsult lebontásával járó kórképre utalnak, melynek során másodlagosan, súlyos, akár életveszélyes máj- és veseelégtelenség alakulhat ki. Ezt mellékhatást minden Magyarországon forgalmazott hatóanyag esetében megfigyelték már, de szerencsére csak kifejezetten ritkán fordul elő. Az előfordulás gyakoriságát befolyásolhatja a sztatinok dózisa, illetve egyéb a sztatinokkal együtt szedett gyógyszerekkel való kölcsönhatás is.

Ismert, hogy a sztatinok alkalmazása előidézhet májkárosodást, vércukorszint–emelkedést (ami akár a kettes típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet), illetve memóriazavarokat. Ezek a mellékhatások viszonylag ritkák és nagyobb eséllyel jelennek meg olyan betegeknél, akik egyszerre több, a koleszterinszint csökkentését előidéző gyógyszert is szednek. További rizikótényező a nem (nők), a testmagasság (alacsonyabbaknál gyakoribb), az életkor (kifejezetten a 80 év feletti), a már meglévő vese- vagy májprobléma, az alkoholfogyasztás és bizonyos alapbetegségek (pl. pajzsmirigy-alulműködés). Egyéb gyógyszerekkel és élelmiszerekkel (pl. a grapefruit) való kölcsönhatások miatt előfordulhat, hogy a sztatinok szintje hosszabb távon emelkedett marad a vérben. Éppen ezért oda kell figyelni, hogy sztatinkezelés alatt ilyen szereket és élelmiszereket nem fogyasszunk tartósan – például ne együnk minden nap grapefruitot (az alkalmankénti fogyasztás nem veszélyes).

A sztatinokat a legújabb ajánlások szerint már nem csak az érszűkülettel élők vagy a már szívinfarktuson átesett betegeknek ajánlják úgynevezett másodlagos prevencióra, hanem elsődleges megelőzésre is minden olyan betegnek, akinek az LDL-értéke emelkedett (>4,9 mmol/l). Ebbe lassan a 40 éven felüli populáció 90%-a beletartozik a nyugati világban. Kérdéses azonban, hogy a klinikai vizsgálatokban kimutatott eredményes koleszterinszint csökkentés valójában jelent-e egyéb pozitívumot egy alacsony rizikójú beteg esetében, vagyis egészségesebben, esetleg hosszabb ideig fog-e élni? A sztatinok hosszú távú szedése mellett az alacsony kockázati csoportba tartozó betegeknél szív- és érrendszeri problémák miatt kialakuló halálozás csak minimálisan volt csökkenthető, és ez, egy életen keresztül tartó, potenciálisan komoly mellékhatásokkal rendelkező gyógyszeres terápiával szembeállítva már nem tűnik olyan nagy terápiás haszonnak. Nem is kérdéses, hogy a magas koleszterinszint hosszú távon komoly betegségek kialakulásának ágyaz meg, de talán egészségesebb és biztonságosabb megoldás lenne azon gondolkodni, hogy hogyan tudnánk az okokat megszüntetni. Természetesen, mint a legtöbb krónikus betegség esetében, itt is elsősorban az életmódunkat kellene legelőször felülvizsgálni.

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Crul-Tóth Noémi

2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.