[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Az antibiotikumok felfedezésével a gyógyászat új korszaka nyílt meg, segítségükkel fel tudtuk venni a harcot olyan kórokozókkal, amelyek ellen korábban esélyünk sem volt. Nagyon fontos szerepet töltenek be a gyógyászatban, viszont sokszor indokolatlanul használják ezeket a gyógyszereket, ezzel negatív hatásaiknak feleslegesen teszik ki a betegeket.

Európai összehasonlításban Magyarországon a legmagasabb az antibiotikumfelhasználás szezonális ingadozása az alapellátásban és járóbeteg-szakellátásban. Ez helytelen gyógyszeralkalmazási gyakorlatra enged következtetni, hiszen arra utal, hogy az orvosok az őszi-téli időszak során a paciensek jellemzően vírus okozta felső̋ légúti fertőzéseire nagy arányban írnak fel antibiotikumot, amelyek vírusfertőzések esetén természetszerűen hatástalanok. Ráadásul az antibiotikumválasztás sem mindig optimális: a betegek esetenként indokolatlanul kapnak második vonalbeli, széles spektrumú́ antibiotikumokat, amelyek több mellékhatással és a rezisztencia gyorsabb kialakulásával járnak.

Az antibiotikumok használatának számos mellékhatása lehet, és egyre nagyobb figyelem fordul a bélflórára kifejtett káros hatásra, ami hosszú távú következményekkel is járhat. Nemcsak az fontos, hogy milyen baktériumok élnek a bélrendszerben, hanem az is, hogy milyen arányban, milyen mennyiségben és mennyire változatos az összetételük. Az antibiotikumok a erősen csökkentik a bélflóra változatosságát, és a baktériumflóra egyensúlyának a felborulásához, diszbiózishoz vezethetnek. A diszbiózis pedig számos betegség (pl. irritábilis bél szindróma, allergiás betegségek, cukorbetegség, elhízás vagy szív- és érrendszeri betegségek) fokozott kockázatával járhat együtt. Sőt, lehetséges, hogy az autizmussal összefüggő biológiai mechanizmusokat is okozhatja és/vagy fenntarthatja a diszbiózis. A születés utáni első 3 évben veszi fel a baktériumflóra a felnőttekéhez hasonló összetételt, ezért is kiemelkedően fontos a kezdeti években ennek a folyamatnak a támogatása és a felesleges antibiotikumkúrák kerülése. Ráadásul az antibiotikumok által okozott diszbiózis valószínűleg hosszabb ideig tart a gyermekeknél, mint a felnőtteknél.

Az antibiotikumok hosszú távú hatását egy vizsgálatban közel 12500 gyereknél vizsgálták és azt találták, hogy az újszülöttkori antibiotikumkezelés utáni első 6 életévben a súly- és magassággyarapodás jelentősen mérsékeltebb volt fiúknál (lányoknál nem), továbbá az újszülöttkori periódus utáni, de az élet első 6 évében történő antibiotikumfelhasználás a fiúk és a lányok esetében is jelentősen magasabb testtömeg-indexhez vezetett. Ez nem teljesen meglepő, hiszen már tudjuk, hogy a bélbaktériumok jelentős szerepet töltenek be energiaháztartás szabályozásában is.

Számos más következménnyel is járhat a gyermekkori antibiotikumkezelés. Egy elemzésben több mint 100 vizsgálat eredményeit hasonlították össze, és azt találták, hogy az élet első 2 évében történő antibiotikumalkalmazás fokozhatja az atópiás betegségek (pl. kiütés, asztma, allergia) és egyes anyagcserezavarok kialakulásának kockázatát.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

dr. Roza Orsolya

Dr. Roza Orsolya, gyógyszerész. Doktori képzését gyógynövénykutatásban szerezte, majd az Európai Gyógyszerügynökség Növényi Gyógyszerbizottság munkáját támogatta. Jelenleg funkcionális gyógyászati amerikai képzésben vesz részt, ahol a betegségek kezelésnél nem csak a gyógyszerek, hanem a gyógynövények, az életmód és a táplálkozás is hangsúlyos szerepet kap. YouTube csatornáját (Egészséglabor), és FB oldalát azért kezdte, hogy segítsen az embereknek saját kezükbe venni egészségük irányítását az által, hogy legújabb tudományos eredményeken nyugvó információkat és gyakorlati tanácsokat osszon meg, mivel hisz benne, hogy egészségünk megőrzéséhez és helyreállításához elengedhetetlen több ismeret az elérhető készítményekről és az életmód szerepéről a betegségek kialakulásában és kezelésében.  Mindemellett egészségügyi szakemberek továbbképzésében is részt vesz és podcast adásaiban különböző szakemberekkel merül el számos egészséget érintő témában.