Megfázás esetén az egyik legrégebben és legelterjedtebben használt gyógymód a mézfogyasztás, amit már időszámításunk előtt több ezer évvel ezelőtt is alkalmaztak különböző megbetegedések kezelésére. Ez nem is csoda, hiszen a méz nemcsak édes és finom, ennél sokkal több arca van: kórokozóellenes, gyulladáscsökkenő és antioxidáns hatásokkal is rendelkezik. A tudomány is egyre több bizonyítékkal támasztja alá a tradicionális használatot, ezért gyermekek köhögésére már különböző ajánlásokban is szerepel a méz fogyasztása. Klinikai vizsgálatokban a méz csökkentette a gyerekek köhögési gyakoriságát, sőt, hasonló mértékben csillapította a köhögést, mint az egyik, erre a tünetre gyakran alkalmazott gyógyszer. Viszont azt fontos tudni, hogy a méz nem ajánlott 12 hónaposnál fiatalabb gyermekek számára, egyrészt mivel ebben a populációban nem tesztelték, másrészt pedig a botulizmus kockázata miatt. A méz tartalmazhatja a Clostridium botulinum kórokozó spóráit, ami ellen a babák védekezőrendszere még nem elég fejlett, így az általa termelt méreganyag megbetegedést okozhat.
De nem csak gyerekeknél és nem csak köhögés esetén vizsgálták a méz hatásait. 2020-ban egy több vizsgálatot összefoglaló elemzés a méz felső légúti fertőzések tüneteire való pozitív hatását állapította meg. Amikor placebo kezeléssel hasonlították össze a mézfogyasztást, akkor azt találták, hogy a placebocsoporthoz képest a méz jelentősen jobban enyhítette a tüneteket. A szokásos kezeléshez (pl.: köhögéscsillapító, köptető, antihisztamin) képest pedig a méz javította a kombinált tüneti pontszámot, köhögési gyakoriságot és súlyosságot.
Ennek azért is van kiemelkedő jelentősége, mivel a felső légúti betegségek kezelésében szükség lenne alternatív kezelési módszerekre. Ezeknek a megbetegedéseknek a döntő többségét vírusok okozzák, mégis rengetegszer antibiotikumokat alkalmaznak a gyógyulás érdekében, amelyek hatástalanok vírusfertőzés esetén. Az indokolatlan antibiotikumhasználat hozzájárul az antibiotikumrezisztencia kialakulásához, ráadásul az egészségünk megőrzésében fontos bélflórára is kártékonyan hatnak ezek a gyógyszerek. Éppen ezért lehet előnyös a méz alkalmazása, amely nemcsak a tüneteket enyhíti, hanem a bélflórára sincs kedvezőtlen hatással.
De vajon miért lehet hatásos a méz megfázás estén? A mézben eddig mintegy 30 különböző polifenolt azonosítottak, amelyek az antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásokért felelősek, a benne található probiotikumok (’jó baktériumok’) pedig hozzájárulnak antimikróbiális hatásához. Sőt antivirális hatása miatt több cikk a Covid-19-ben való alkalmazását is felveti. Antivirális hatásához több vegyület jelenléte is hozzájárul, mint pl. a metilglioxál, flavonoidok, nitrogén-oxid vagy hidrogén-peroxid. Ezek hatására csökkentheti a vírus szaporodását és virucid aktivitással rendelkezhet, ugyanakkor fontos megjegyezni: semmi nem támasztja alá, hogy a méz a Covid-19 hatásos kezelése lenne.
Mindezeken túl a méz prebiotikus oligoszacharidokat is tartalmaz. A prebiotikumok olyan, élelmiszerekben található vegyületek, amelyek bélflóránk hasznos mikroorganizmusainak növekedését vagy aktivitását fokozzák. Ez a hatás a legtöbb emberben jótékony, viszont aki sokat puffad vagy akinél SIBO-t (kontaminált vékonybél szindrómát) diagnosztizáltak és alacsony FODMAP diétát követ, azoknál a méz fogyasztás ellenjavallt, pont az oligoszacharidtartalma miatt. Magas cukortartalma miatt diabéteszes betegeknek sem ajánlott.
Az antibiotikumok nagy valószínűséggel nem hatnak a felső légúti betegségek kimenetelére, mivel legtöbbször vírusok állnak a háttérben, továbbá károsítják a bélflórát és használatuk hozzájárul az antibiotikumrezisztenciához. Ráadásul használatuk mellé sokszor probiotikumot kell szedni a bélflórára kifejtett hatás kivédésére. A méz ezzel ellentétben antibakteriális és antivirális hatással is rendelkezik, javíthatja a felső légúti megbetegedések tüneteit és jó hatással van a bélflórára, mivel pre- és probiotikumokat is tartalmaz. És ráadásul még finom is…
Források:
Alleva R. és mtsai: Organic honey supplementation reverses pesticide-induced genotoxicity by modulating DNA damage response
Mohan A. és mtsai: Effect of honey in improving the gut microbial balance
Hossain K. S. és mtsai: Prospects of honey in fighting against COVID-19: pharmacological insights and therapeutic promises
Naggar Y. A. és mtsai: Fighting against the second wave of COVID-19: Can honeybee products help protect against the pandemic?
Al-Hatamleh M. A. és mtsai: Antiviral and Immunomodulatory Effects of Phytochemicals from Honey against COVID-19: Potential Mechanisms of Action and Future Directions
Olofsson T. C. és mtsai: Lactic acid bacterial symbionts in honeybees – an unknown key to honey’s antimicrobial and therapeutic activities
Abuelgasim H. és mtsai: Effectiveness of honey for symptomatic relief in upper respiratory tract infections: a systematic review and meta-analysis
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Dr. Roza Orsolya, gyógyszerész. Doktori képzését gyógynövénykutatásban szerezte, majd az Európai Gyógyszerügynökség Növényi Gyógyszerbizottság munkáját támogatta. Jelenleg funkcionális gyógyászati amerikai képzésben vesz részt, ahol a betegségek kezelésnél nem csak a gyógyszerek, hanem a gyógynövények, az életmód és a táplálkozás is hangsúlyos szerepet kap. YouTube csatornáját (Egészséglabor), és FB oldalát azért kezdte, hogy segítsen az embereknek saját kezükbe venni egészségük irányítását az által, hogy legújabb tudományos eredményeken nyugvó információkat és gyakorlati tanácsokat osszon meg, mivel hisz benne, hogy egészségünk megőrzéséhez és helyreállításához elengedhetetlen több ismeret az elérhető készítményekről és az életmód szerepéről a betegségek kialakulásában és kezelésében. Mindemellett egészségügyi szakemberek továbbképzésében is részt vesz és podcast adásaiban különböző szakemberekkel merül el számos egészséget érintő témában.
