Már statisztikai tények is bizonyítják, hogy a világban jelenleg zajló COVID-19 járvány sokkal súlyosabb tünetekkel jelentkezik az időseknél és bizonyos krónikus betegségekben (magas vérnyomás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri problémák) szenvedőknél. Megemelkedett halálozási ráta jellemző az elhízott és dohányzó személyek esetében is, de a betegség általában enyhébb lefolyású a gyermekekben és a fiatalabb népesség körében. Ugyanezt a jelenséget figyelték meg az évekkel ezelőtt megjelent, súlyosabb kórlefolyású SARS (angolul Severe Acute Respiratory Syndrome. magyarul súlyos akut légzőszervi szindróma) betegség esetében, aminek a hátterében a jelenlegi világjárványt okozó vírushoz nagyon hasonló koronavírus, a SARS-CoV állt.
Bár rengeteg kutatás folyik a témában, a különböző korcsoportokban és krónikus betegségekben tapasztalt eltérés oka és molekuláris mechanizmusa jelenleg még nem pontosan ismert. Egy, a közelmúltban elvégzett vizsgálat a COVID-19 kórlefolyásának súlyosságát a tüdő, illetve egyéb szervek sejtjeinek koleszterinnel való telítettségének mértékéhez köti.
Már bizonyítást nyert, hogy a bizonyos sejtek, és ide tartoznak a tüdősejtek is, nagy mennyiségű koleszterint vesznek fel a vérből akut vagy hosszabb távon fennálló krónikus gyulladás esetén is. Emellett az életkor előrehaladtával, illetve az állati eredetű zsírok fokozott bevitelével a sejtek koleszterinfelvétele szintén megnő. Állatkísérletek során kimutatható volt, hogy a felnőtt korú egerek tüdősejtjeiben 22%-al több koleszterin volt található a fiatal egerek tüdősejtjeihez viszonyítva. Ez a különbség ugyanakkor elérte a 40%-ot a felnőtt korú, de magas koleszterintartalmú diétával táplált, elhízott egerek esetében.
A kísérletet folytatásaként laboratóriumi körülmények között tenyésztett sejteken megvizsgálták, hogy a sejten belüli magas koleszterintartalom miként befolyásolja a SARS-CoV-2 (vagyis a COVID-19 megbetegedésért felelős vírus) fertőzőképességét. Kiderült, hogy a sejtekben tárolt nagy mennyiségű koleszterin kifejezetten elősegíti a vírus sejtekbe jutását és fertőzőképességét, ugyanis a SARS-CoV-2 háromszor akkora intenzitással fertőzte meg azokat a sejteket, amelyekben sok koleszterin halmozódott fel.
Ismert jelenség, hogy a SARS-CoV-2 vírus sejtekbe való bejutásához egy, a sejt felszínén elhelyezkedő fehérje, az angiotenzin-konvertáló enzim 2, azaz ACE2 is szükséges. A kísérlet következő lépéseként megállapították, hogy a sok koleszterint felhalmozó sejtekben majdnem kétszer annyi ACE2 helyeződött ki a sejtmembrán vírus belépését elősegítő területeire. Ha sok koleszterin van a sejtekben, megnő a sejtmembrán koleszterintartalma is. Ismert, hogy a koleszterin sejtfelszínre történő kihelyeződésével közös folyamat során ACE2 is érkezik a membránba. A folyamat szemléltethető úgy is, hogy az ACE2 fehérjét a koleszterin „húzza magával” a sejtfelszínre, teret biztosítva ezzel a SARS-CoV-2 fokozott behatolásának.
Ugyanez a jelenség megfigyelhető volt egerek esetében is, a tüdősejtek sejtmembránjában található ACE2 mennyisége körülbelül 1000%-kal nőtt meg a felnőtt korú, elhízott egerekben (a fiatalokéhoz viszonyítva) a SARS-CoV-2 ismert sejtfelszíni belépőpontjain.
Mivel a vírusok a sejten belül intenzív szaporodásba kezdenek, a vizsgálat folytatásaként megfigyelték, hogy a koleszterin hogyan befolyásolja a már megfertőződött sejtekben a vírusok kifejlődését. Az eredmények szerint a sok koleszterint felhalmozó sejtekben fertőzőképesebb, az ACE2-fehérjéhez erőteljesebben kötődő vírusok jöttek létre.
Mindezeket összegezve elmondható, hogy a nagy mennyiségű koleszterin jelenléte a sejtekben több mechanizmussal is támogatja a SARS-CoV-2 fertőzőképességét. Bár a sejtekben levő koleszterin mennyisége nem áll egyértelmű összefüggésben a vérben mért koleszterinszinttel (ezt szokták mérni laborvizsgálatok során), az állatkísérletes és a betegeken végzett megfigyeléses vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a helytelen életmód miatt kialakuló magas koleszterinszint, ami a legtöbb krónikus betegség előhírnöke, kifejezetten kedvez a súlyos, akár halállal végződő COVID-19 betegség kialakulásának.
Forrás:
Wang és mtsai: The role of high cholesterol in age-related COVID19 lethality
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.
