Az almaecet hazánkban is a népszerű fogyasztószerek közé tartozik. Bár hatásossága nem igazolt, sokak szerint hatásos – igaz, a saját tapasztalaton alapuló megfigyeléseket ebben az esetben különös óvatossággal kell kezelni, hiszen aki fogyni akar, az feltehetőleg az ecet mellett az étrendjére is figyel, vagy éppenséggel többet is mozog. Ilyen esetben nehéz felmérni, mi az, ami valójában az ecetnek köszönhető.
Ráadásul az ecetfogyasztásnak a feltételezett kedvező hatáson túl kellemetlen következményei is lehetnek. A rendszeres ecetivás károsíthatja a fogzománcot, a túlzott savbevitel irritálhatja a gyomornyálkahártyát, valamint a csontritkulást is gyorsíthatja. Merthogy az ecet (legyen almaecet vagy borecet) a víz mellett legnagyobb mennyiségben (5-10%-ban) ecetsavat tartalmaz. A vízen és az ecetsavon kívül egyéb növényi savakat és számos különféle növényi vegyületet tartalmaz. A legnagyobb figyelem az ecetsavra irányul, ugyanis az említett kellemetlen hatások ehhez kapcsolódnak (a 20%-os ecetesszencia fogyasztása épp a magas savtartalom miatt kifejezetten veszélyes és tilos).
De korántsem biztos, hogy az ecet fogyasztó hatása (ha létezik), az ecetsavtartalommal függ össze – legalábbis erre utalnak egy nemrég közzétett vizsgálat eredményei, amelyben a modenai balzsamecet, a Shanxi ecet és vízzel hígított ecetsav hatásait vizsgálták állatokon.
A vizsgálat keretében hörcsögökön alakítottak ki magas koleszterinszintet koleszterinben dús táp adásával, majd 9 héten át az állatokat a kétféle ecettel, vagy az ezekkel azonos mennyiségű ecetsavat tartalmazó ecetsav-oldattal kezelték. A vizsgálat végére az ecettel kezelt állatok összkoleszterin-szintje jelentősen (mintegy 20%-kal) csökkent, míg az ecetsav oldata nem fejtett ki koleszterinszint-csökkentő hatást. A máj koleszterintartalmára kifejtett hatás hasonló volt (azaz a „valódi” ecetek csökkentették, az ecetsavoldat nem befolyásolta érdemben).
A jelenség azzal magyarázható, hogy a két vizsgált ecet nem csak ecetsavat és vizet tartalmaz, azokban számos egyéb vegyület (polifenolos anyagok, flavonoidok stb.) is megtalálható. A koleszterinszint-csökkentő hatás minden bizonnyal ezzel függ össze. Bár ennek a vizsgálatnak az eredménye nem hozható összefüggésbe a hazánkban divatos almaecet-ivással, joggal vethető fel, hogy utóbbi ecet esetleges fogyasztó hatása sem a savtartalom függvénye. Az is elképzelhető, hogy a fogyasztó hatás (ha létezik), a zsíranyagcserére kifejtett hatás eredménye. Erre azonban egyelőre valódi bizonyíték nincs (az ecet fogyasztó hatásához hasonlóan). A modenai balzsamecet és a Shanxi ecet állatokon koleszterinszintet csökkentő adagja emberre átszámítva mintegy 30 ml, ami valószínűleg nagyobb, mint az átlagosan elfogyasztott (Shanxi- vagy balzsam)ecetmennyiség, de nem irreális dózis.
Forrás:
Zhao és mtsai: Vinegars but not acetic acid are effective in reducing plasma cholesterol in hamsters fed a high-cholesterol diet
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
