Ez a bejegyzés április elsején jelent meg, tartalmának komolyságát ennek megfelelően kell értékelni!
Köztudott, hogy dédszüleink idejében nagyon sokan éltek 85-95 éves korukig, annak ellenére, hogy az életkörülmények a mainál rosszabbak voltak. A jelenség magyarázatára számos hipotézis létezik. Tény, hogy a környezetszennyezés, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás és az elhízás rontja a várható élettartamot, de mindez nem ad magyarázatot arra, hogy a hasonló életkörülményeket biztosító közép-európai országokban miért magasabb a születéskor várható élettartam, mint hazánkban. Szlovéniában például 81 év a születéskor várható élettartam, hazánkban viszont csak 76 év.
Génekben a magyarázat
Egy nemrég megjelent brit kutatás fényt derített a rossz hazai mutatók legvalószínűbb okára. A legkorszerűbb szekvenálási módszerekkel kimutatták, hogy a magyarok DNS-ében van egy olyan génszakasz, amely az életkor előrehaladtával összeroppan, és „összegubancolja” az örökítőanyagot. Mivel a jelenség hasonlít a puli szőréhez, a felfedezők ezt a DNS-szakaszt PuLI41-génnek nevezték el.
Ez a felfedezés önmagában drámai hatással lehet több tudományterületre, hiszen rámutat arra, hogy nemcsak a nyelvrokonsági viszonyokat szükséges újraértelmezni, de a régészeti kutatások terén is paradigmaváltástra van szükség. S ami még lényegesebb: ha megtalálják a módját a PuLi41 gén stabilizálásának, évekkel, évtizedekkel hosszabbítható meg az élettartam.
Giliszták és szalonna
Úgy tűnik, erre is van remény, ugyanis egy gagauz kutatócsoport egy állatkísérlet során talált egy olyan kombinációt, amely hatására olyan anyagok képződnek a sejtekben, amelyek stabilizálják a kérdéses génszakaszt.
A kutatók földigilisztákon (Lumbricus terrestris) tanulmányozták különböző toxinok, gyógyszerek és élelmiszerek hatását. A szűrővizsgálat eredeti célja az volt, hogy felmérjék a különböző anyagok mRNS-szintézisre kifejtett hatását, mivel ez a modern génterápiák hatásosságát döntően befolyásoló tényező.
A kutatás keretében néhány nemrég felfedezett génszakaszra, így a PuLI41-re kiemelt figyelem irányult. A vizsgálatok első szakaszában találtak olyan kombinációkat, amelyek a PuLI41 stabilitását szignifikánsan növelték. A leghatásosabbnak az aszpirin és a krétapor 4:1 arányú elegye bizonyult, amely 13,66%-kal növelte a PuLI41 stabilitását.
A kutatócsoportnak van egy magyar származású tagja is, aki felvetette, érdemes lenne megvizsgálni a magyar étrend néhány jellegzetes összetevőjét, hiszen elképzelhető, hogy koevolúciós okokból ezek hatásosak lehetnek.
Egészséges magyar ételek?
A vizsgálatba számos jellegzetes magyar ételalapanyagot és ételt is bevontak. Nem volt meglepő, hogy a halak némileg kedvező hatást mutattak, az azonban figyelemre méltó volt, hogy bár a bajai halászlé hatásosabbnak tűnt, mint a szegedi (1,96%-kal jobban stabilizálta a DNS-t), előbbit teljesen elutasították a giliszták, így gyomorszondával kellett beadni az állatoknak.
Az igazi meglepetés két, általában káros hatásúnak tartott élelmiszer, a szalonna és a pálinka vizsgálatánál született. Bár ezek külön-külön káros hatásúnak bizonyultak (a pálinka már kis dózisban „összegubancolta” a DNS-t, a szalonnától pedig szétcsúsztak a kettős spirál szálai), ha együtt adták ezt a két komponenst, a PuLI41-stabilizáló hatás döbbenetes, +526% mértékű volt. Ezen felbátorodva a kutatók a vöröshagyma hozzáadásával is megpróbálkoztak, s ez további 50% növekedést eredményezett.
Mindez önmagában csak érdekesség lenne, de azt is kimutatták, hogy a giliszták élettartama átlagosan 78 nappal meghosszabbodott – ez emberi életévekre átszámítva kb. 95-105 év átlagos élettartamot jelent. Ráadásul a giliszták nagyobbra is nőttek (átlagosan 5 centiméterrel), ez különösen a kutatócsoport férfi tagjainak figyelmét keltette fel. Mindenesetre elgondolkodtató, hogy érdemes-e feladni a jól bevált, hagyományos magyar étrendet holmi divatdiéták miatt…
Megvan a magyarázat a facebook leállására is
Ma még nem dönthető el, hogy ezek a felfedezések milyen mértékben írják újra a táplálkozástudomány dogmáit, de valószínű, hogy a szalonna és a pálinka hamarosan lekerül a „feketelistáról”. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, humán klinikai vizsgálatokra lenne szükség. Már terveznek egy olyan nagyszabású kutatást, amelyhez a közösségi médiában toborozzák a naponta szalonnát, hagymát és pálinkát fogyasztó résztvevőket. Az érdeklődést jelzi, hogy a toborzás megkezdésekor a facebook 2 órán át világszerte elérhetetlen volt a túlterhelés miatt.
Illusztráció: tengr.ai
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
