Napjainkban a szívinfarktus még mindig az egyik fő vezető halálozási ok világszerte. Annak ellenére, hogy a szívroham kockázatának előrejelzésére régóta vannak törekvések, ezek rutinszerű alkalmazása máig nem terjedt el. Ez részben azzal magyarázható, hogy a legtöbb kockázat-előrejelző modell nem tökéletes. De még ha jó is a modell, a szívroham előtt számos olyan esemény lejátszódhat – így például egy válást követő pszichés megrázkódtatás – amelyek következtében megduplázódhat a szívroham kockázata, a halálos kimenetelű szívinfarktus kockázata pedig ötszörösére is növekedhet.
Ahhoz, hogy egy előrejelző módszer a gyakorlatban alkalmazható legyen, egyszerűnek és olcsónak kell lennie. Ezt figyelembe véve elvileg alkalmasnak tűnnek a vérvizsgálaton alapuló módszerek. A svédországi Uppsalai Egyetem kutatói egy olyan a hipotézissel álltak elő, amely szerint már hónapokkal a szívroham előtt elindulnak olyan biológiai folyamatok, amelyek egy egyszerű vérvizsgálattal kimutathatók. A svéd kutatók által elvégzett kohorszvizsgálatban Európai különböző országaiban élő kb. 2000 egyén vérmintáit és egyéb jellemzőit (a testsúlytól a koleszterinszinten át az alkoholfogyasztási szokásokig számos mutatót) elemezték. A kutatás egyediségét és értékét az adta, hogy a vérmintákban több mint 1800 (!) fehérje és egyéb metabolit szintjét mérték.
Ezt követően a kutatók megvizsgálták azoknak a betegeknek a vérmintáit, akik 6 hónapon belül szívrohamon estek át, és összehasonlították egészséges (szívrohamon át nem esett) résztvevők eredményeivel. A vérmintákban 48 fehérjét, 43 metabolitot, valamint 3 olyan klinikai változót (életkor, nem és szisztolés vérnyomás) azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a bekövetkezett szívrohammal. A beazonosított biomarkerek közül az agyi nátriuretikus peptid (brain natriuretic peptide, BNP) volt az, amelynek megemelkedett szintje leginkább összefüggésbe volt hozható a későbbiekben bekövetkezett szívinfarktussal. A szívizomsejtek terhelés hatására BNP-t termelnek, mérésével következtetni lehet egy fennálló szívelégtelenség súlyosságára, de korábban nem használták a szívinfarktus diagnosztizálásában vagy előrejelzésében.
A kutatók kifejlesztettek egy online is elérhető alkalmazást (miscore.org), amellyel bárki letesztelheti, hogy mekkora az esélye egy szívrohamnak a következő 6 hónapban.
Mindezzel elsősorban a kockázati tényezőkre és a kockázatcsökkentésre való figyelemfelhívás a cél. A BNP-mérést is magában foglaló, előrejelző célú laborvizsgálat ma még nem része a rutinszerű kockázatbecslésnek, de ha a svéd kutatók eredményeit egyéb kutatások is megerősítik, a nagy kockázati csoportba tartozók esetén ennek lehet létjogosultsága.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Kép forrása: tengr.ai
A cikket szakmailag lektorálta Csupor Dezső
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemen 2017-ben végeztem orvosi biológusként. Már hallgatóként a figyelmem a növények kémiája és hatóanyagaik vizsgálata fele irányult. Jelenleg doktorandusz hallgatóként a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetében folytatok gyógynövényekkel kapcsolatos kutatómunkát, ahol elsősorban ezek hatóanyagainak az izolációja és a vegyületek hatásainak a vizsgálata a fő feladatom. A kutatómunkában mindig is az új ismereteknek a megszerzése, az ismeretlen felfedezése az, amit motivált. Fontosnak tartom azt, hogy az emberek megfelelően legyenek tájékoztatva a legújabb tudományos eredményekről, naprakész és hiteles információkhoz jussanak hozzá gyógynövényekkel, gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban – hiszen ez is alapja annak, hogy akár betegségek megelőzésével, akár egészségünk megőrzésével kapcsolatban helyes döntéseket tudjunk hozni.
