fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. június 24., hétfő

Hatásosabbak a rákgyógyszerek a nemtudjuk-miknél?

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

csodaszer

A daganatos betegeket megtévesztők elleni küzdelem fontos dolog, de nem mindegy, hogy milyen módon és ki ellen küzdünk. Az első szempontnál maradva: jogos igény, hogy csak olyan szereket, módszereket alkalmazzanak a betegek kezelésére, amelyek hatásosságát, biztonságosságát megfelelő minőségű vizsgálatokkal igazolták.

A hivatalos gyógyászat eszközei a gyógyszerek; minden, ami ezen kívül van: alternatív szer. Szokás néha alternatív és komplementer szerekről is beszélni attól függően, hogy a gyógyszerek mellé, vagy azok helyett alkalmazzák ezeket a készítményeket. Az alternatív szerek és módszerek spektruma rendkívül széles: megtalálhatóak rajta teljesen képtelen, garantáltan hatástalan és veszélyes szerek („csodaszerek”), és potenciálisan olyanok is, amelyek hatásosak, csak ezt nem igazolták (még?) megfelelő módon. Ha az alternatív szer hatástalan, akkor a beteg rosszul jár, hiszen (ha jól van megválasztva a kezelés) a hatásos gyógyszer szedésének előnyeitől esik el a beteg. S ha daganatos betegségről van szó, ez az életébe is kerülhet.

Nagyon hasznosak azok a vizsgálatok, amelyek arra próbálnak választ keresni, hogy az alternatív szerek, módszerek mennyire hatásosak a már elfogadott gyógyszerekhez viszonyítva. Az ilyen vizsgálatok eredményei alapján a hatástalan szerek sorsa a feledés, a hatásosaké pedig a hivatalos gyógyszerré válás – kellene, hogy legyen. Sajnos, az ilyen kutatás kevés, részben épp azért, mert az alternatív bizniszben érdekeltek számára nem feltétlenül éri meg ilyenekbe fektetni, ha befektetés nélkül is megy az üzlet. A dolog ennél persze bonyolultabb, mert bizonyos szerek alapos kutatásába a szabadalmaztathatóság hiánya miatt nem is érdemes invesztálni – sajnos. Az ígéretes daganatellenes szerként indult, ám szabadalommal nem védhető diklór-ecetsavval kapcsolatban is a szabadalmaztathatóság hiányát azonosították a továbblépés akadályaként…

Vannak olyan vizsgálatok, amelyek elolvasása után az az első gondolatom: erre kár volt időt fecsérelni. Ez jutott eszembe akkor is, amikor a neves Yale Egyetem kutatóinak cikkét olvastam a bizonyítékokon alapuló rákterápiák és az alternatív módszerek hatásosságának összehasonlításáról. A kutatók 840 olyan rákos beteg túlélését hasonlították össze, akik egy része modern rákterápiában részesült, más részük csak alternatív  szereket alkalmazott. Előbbiek 78,3 százaléka volt életben a diagnózis után öt évvel, utóbbiaknak csak 54,7 százaléka. A verdikt egyértelmű: az alternatív módszerek hatástalanok.

Nos, a helyzet nem ennyire egyszerű. A baj az, hogy a vizsgálatot tervezők mintha alapvető dolgokkal nem lennének tisztában, vagy figyelmen kívül hagynák ezeket.

  • A legfőbb probléma az, hogy az alternatív szerek, módszerek nagy csoportját egy kalap alá veszik, egyáltalán nem nézték meg, hogy a betegek mit alkalmaztak (pedig az auramasszázstól a gyógygombákig elég széles a kör és a vélelmezhető hatásosság mértéke!).
  • Másrészt probléma, hogy egyes ráktípusok esetén is vizsgálták a hatásosságot, s megállapították, hogy daganattól függően az alternatív kezelések és a hagyományos terápia hatásossága közötti különbség eltérő lehet. Ez megint egy olyan megállapítás, amelynek megalapozottsága kétséges: mi van akkor, ha a tüdőrákos alternatívok nagy része pránagyógyászhoz járt, a prosztatarákosok meg döntően piócával kezelték magukat? Mivel egyáltalán nem vizsgálták, hogy a betegek milyen alternatív szereket alkalmaztak, az általánosító, ráadásul még egyes daganattípusokra levont következtetések is hamisak. Ha nagyon sarkítani akarok, akkor akár az is előfordulhat, hogy az összes vizsgált esetben auramasszázst alkalmaztak – ennek hatástalanságából mi következik az összes többi módszerre?
  • Harmadrészt (s ez az egyik legnagyobb gyengeség): nem vizsgálták, hogy a modern terápiát alkalmazók szedtek-e egyéb (komplementer) szert az előírt terápia mellé. Elvileg ez is befolyásolhatja a végeredményt, szertől függően eltérő mértékben, akár negatív irányba is.

Még mielőtt bárki félreértené: nem az alternatív szerek melletti védőbeszédet olvashattak. Egy daganatos betegnek az a legjobb esélye, ha orvoshoz fordul, hiszen így részesülhet a legjobb eséllyel gyógyulást nyújtó kezelésben. Elég jó rálátással rendelkezem a hazai alternatív palettára, s ez alapján az a benyomásom: az alternatív szerek jó része esetén esély sincs arra, hogy valaha gyógyszerré váljanak. Az általánosító ítélkezés azonban tudományosan, az ilyen kutatások pedig módszertanilag elfogadhatatlanok. Ha elvárjuk, hogy az alternatív szerek gyártói tudományos igényességgel bizonyítsák szereik hatásosságát, ne tudományosan igénytelen módon mondjuk ki felettük az ítéletet!

Illusztráció: tengr.ai

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!