Egy 1994 és 2018 között lefolytatott adatgyűjtés eredményeit vizsgálva egy amerikai kutatócsoport összefüggést fedezett fel a szürkehályogműtét és a demencia (a szellemi teljesítmény romlása) kialakulásának kockázata között. Az adatgyűjtés során 65 év és afeletti, az adatgyűjtés megkezdése idején nem demens idősek betegéletútját követték nyomon kétévenkénti adatfelvétellel. Az adatok elemzése során a kutatók megfigyelték, hogy a szürkehályogműtét erős összefüggést mutatott a demencia kialakulási kockázatának csökkenésével.
Mi is a katarakta és a glaukóma?
Elsőre meglepőnek tűnhet, de a tudósok régóta vizsgálják a beavatkozás mentális egészségre gyakorolt hatását, így a kutatás eredménye nem volt váratlan, csupán igazolta a korábbi sejtéseket. A szürkehályog (katarakta, latinul cataracta) a szemlencse elszürküléséhez vezet, ezáltal a lencse homályossá válik, mivel a retinára kevesebb fény jut be. A beteg látása így romlik, ami akár vaksághoz is vezethet. A zöldhályog (glaukóma) szintén látáskárosodást vált ki, viszont itt a problémát a csarnokvíz nem megfelelő elvezetése által okozott szembelnyomás-növekedés okozza. Ez többek között a látóidegek nem megfelelő vérellátásához vezet, ami homályos látás és egyéb tünetek formájában (fájdalom, hányinger) jelentkezhet. A vizsgálat nem mutatott ki összefüggést a zöldhályogműtét és a kognitív funkciók között.
A látásromlás idegrendszeri következményei
Az elváltozással járó látásromlás jelentős és többrétű változásokat idézhet elő a betegek életvitelében és idegrendszerében. Sok más (érzékszervi) tünethez hasonlóan a látásromlástól a páciens visszahúzódhat a társas életből, ami a kognitív stimuláció és mozgás csökkenéséhez vezet. Ezek mind a kognitív funkciók (a szellemi teljesítmény) romlását eredményezik, akár gyorsítva a neurodegeneráció, azaz a központi idegrendszer működés romlásának folyamatát. Az agyban a látásromlás esetén a látókéreg szerkezeti romlása figyelhető meg, a szürkehályogműtétet követően viszont a szürkeállomány térfogati növekedését tapasztalták a vizsgálatok során.
A válasz talán a szemben keresendő
A másik magyarázat a javulásra a szemlencsében keresendő: a katarakta kialakulásával a lencse homályossá válik, sárgás árnyalata miatt a kék színű (alacsony hullámhosszú) fény nem jut el a retinában lévő fényérzékeny dúcokig. Így a kérgi aktivitást ezek nem tudják serkenteni, ami szintén ronthatja a kognitív funkciókat, demenciához vezetve.
Genetikai vonatkozások
A kutatás során az alanyokat genetikai vizsgálatnak is alávetették, ekkor felfedeztek egy bizonyos génvariáns által kódolt fehérjét, amelynek jelenléte erős összefüggést mutatott a demencia kialakulásával. Sőt, az elemzés során vizsgált változók közül egyedül ennek a génvariánsnak a hiánya nyújtott nagyobb „védelmet” a demencia ellen, mint a szürkehályogműtét elvégzése.
Miért is fontos ez a kutatási irány?
A demencia jelenleg több tízmillió embert érint a világon. A betegség az életminőséget jelentősen rontja mind a beteg, mind a környezete esetében, és egyelőre sajnos nem találtak rá hatásos gyógymódot. Ezért különösen fontos, hogy a megelőzés összes lehetőségét kiaknázzuk.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Az összefoglalót készítette: Elek Petra
Szerkesztette és szakmailag ellenőrizte: dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
