fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. október 19., kedd

Karikó Katalin továbbra is esélyes a Nobel-díjra

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész- és orvostanhallgatókat oktat, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

Karikó Katalin

Október első hetében kihirdették az orvosi-élettani és a kémiai Nobel-díjak díjazottjait. Előbbit David Julius és Ardem Patapoutian kapta a hőmérséklet- és tapintásérzetért felelős receptorok felfedezéséért, utóbbit Benjamin List és David MacMillan az aszimmetrikus organokatalízisben elért eredményeiért.

Magyarországon (és nem csak itt) sokan reménykedtek abban, hogy az orvosi vagy kémiai Nobel-díj birtokosa idén Karikó Katalin lesz, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés elleni mRNS-oltóanyag kifejlesztésében. Bár a vezetésével kifejlesztett oltás milliók életét mentette meg, eredményei messze túlmutatnak az Covid-vakcinával kapcsolatos sikereken. Az mRNS-vakcinák nem csak a Covid-19 betegség elleni védekezésben betöltött szerepük miatt jelentősek, hanem azért is, mert több súlyos betegség, így például különböző daganatos betegségek célzott kezelésének eszközei lehetnek.

Karikó Katalin Covid-ellenes védőoltásának diadalmenete 2020 legvégén kezdődött, de az oltást csak idén kezdték tömegesen beadni. Ha a Nobel-díj bizottság díjazási gyakorlatát megvizsgáljuk, egyáltalán nem meglepő, hogy a magyar kutatónő idén nincs a díjazottak között.

Egy átfogó elemzés ugyanis rámutat: az áttörést jelentő felfedezések és ezek (Nobel-)díjazása között eltelt idő egyre hosszabb. 647 fizikai, kémiai, fiziológiai vagy orvosi, közgazdasági és irodalmi Nobel-díjas adatainak vizsgálatából kiderül, hogy a természettudományi Nobel-díjban részesülők életkora a 20. század során folyamatosan növekedett. A 61 éves és annál idősebb korban díjazottak aránya az 1901-1925 közötti 23%-ról az 1975-2003 közti szakaszra 53,1%-ra nőtt, míg a 40 éves kor előtt díjazottak aránya ugyanebben az időszakban 19%-ról 2,7%-ra csökken.

Ami nem változik: az áttörést jelentő eredményeket a kutatók többnyire fiatalon érik el. A kémiai és orvosi Nobel-díjak többségét olyan kutatók kapták, akik 31-40 éves korukban érték el legjelentősebb, a díjazást megalapozó eredményeiket (41,8% és 47,4%). A felfedezés és a kémiai Nobel-díj elnyerése közötti átlagos időintervallum az 1901-1925 közötti 12,6 évről az 1975-2003-ra 23,7 évre nőtt, míg az orvosi Nobel-díjasok esetében ugyanez az időtartam 16,9 évről 20,1 évre nőtt.

Bár a felfedezés és a díjazás között eltelő idő folyamatosan nő, ne feledjük: a század első felében is jellemzően több év telt el a két esemény között. Szent-Györgyi Albert a (pozitív) kivételek közé tartozik: ő a C-vitamin felfedezésének publikálását követő ötödik évben kapta meg a Nobel-díjat.

A “kivárás” nem véletlen, ugyanis a forradalmi, gyakran a korábbi paradigmák megváltoztatását igénylő felfedezések esetén érdemes kivárni, hogy megerősítést nyerjenek az eredmények, és hogy valódi jelentőségük felmérhető legyen.

Karikó Katalin felfedezése (tudományos értékét és társadalmi hatásait tekintve) már ma is Nobel-díjra “érett”. Ha az mRNS-alapú vakcinákat a gyógyászatban a jelenleginél szélesebb körben alkalmazzák majd, a magyar kutatónő elismerésének esélyei tovább nőnek.

Fotó: szeged365

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.