[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

Az édesburgonya egy édeskés ízű, magas keményítőtartalmú gyökérzöldség, amit a világ egyre több részén termesztenek. Az édesburgonya különböző színekben pompázhat, megtalálható narancssárga, lila, vagy akár fehér változatban is, és igen gazdag vitamin-, ásványianyag-, antioxidáns- és rostforrás. Mindebből kifolyólag igen egészséges zöldségeként tartják számon. Az édesburgonya néhány, az egészség megőrzésére gyakorolt jótékony hatását a következőkben mutatjuk be.

Kiemelkedő tápanyagforrás

Az édesburgonya jelentős mennyiségű A- és C-, valamint B₆-, B₃– és E-vitamint tartalmaz. Magas kálium- és rosttartalma miatt is érdemes beilleszteni az étrendünkbe. Emellett, különösen a színesebb változatok gazdag forrásai az antioxidáns vegyületeknek, melyek elengedhetetlen szerepet töltenek be a szabadgyökök elleni védekezésben. A szabadgyökök olyan molekulák, melyek a szervezetben kialakulva képesek arra, hogy gyulladásos folyamatokat indítsanak el, amivel bizonyítottan részt vesznek olyan krónikus betegségek kialakításában és fenntartásában, mint a daganatos megbetegedések, szívbetegség és az öregedés.

Az édesburgonyát sokan a burgonya egészségesebb alternatívájának tekintik. A két növény, ugyan botanikailag nem közeli rokon (más növénycsaládba tartoznak), a gumók gasztronómiai felhasználása azonban hasonló. A hasonlóság az összetételbe is felfedezhető: mindkettő magas keményítőtartalommal jellemezhető, kalória-, szénhidrát- és zsírtartalmuk nagyjából azonos. Az édesburgonya mintegy másfélszer annyi rostot tartalmaz, mint a burgonya (3-3,5 g/100 g). A vércukorszintet emelő hatás tekintetében nehéz sorrendet felállítani, mert a különböző burgonya- és édesburgonyafajták glikémiás indexe (GI) jellemzően 40-90 között van, és mindkét fajnak vannak alacsony/magas GI-vel jellemzett változatai. Az az általánosító állítás nem igaz, hogy az édesburgonya kevéssé emeli meg a vércukorszintet. Bár a batáta több cukrot (répacukrot) tartalmaz, a gumók tömegének nagy részét mindkét faj esetén kitevő keményítő ugyanúgy emeli a vércukorszintet.

A két faj B₆– és C-vitamintartalma nagyjából azonos, 100 grammjuk a napi ajánlott beviteli mennyiség mintegy 20%-át tartalmazza. Amiben viszont jelentős különbség van, az az A-vitamintartalom, amiből a krumpli elenyésző mennyiséget tartalmaz, a batáta 10 dekája pedig a napi teljes szükséges mennyiséget. A sárga érdesburgonya jelentős mennyiségű karotint, a lila sok antociánt tartalmaz.

Elősegíti az egészséges bélműködést

Mind az édesburgonyában található rostok, mind pedig az antioxidánsok segítenek az egészséges bélműködés fenntartásában.

Az édesburgonyában megtalálhatóak rostoknak mind az oldható, mind pedig az oldhatatlan változatai. Ezeket az anyagokat az emberi emésztő enzimek nem tudják lebontani, és a teljes molekulák nagy méretük miatt nem képesek felszívódni a bélcsatornából. Ugyanakkor fizikai és kémiai tulajdonságaik révén a bélben lezajló folyamatokat, mint például a széklet formálása, ürítése, egyes anyagok felszívódása, nagy mértékben befolyásoljak. Emellett, a vastagbélben jelenlévő bélflóra fermentáció útján jelentős mértékben lebontja őket úgynevezett rövid szénláncú zsírsavakat hozva létre. Ezek felszívódva elsődleges energiaforrásai a bélhámsejteknek, de fontos szerepük más szervek és szervrendszerek (mint például az immunrendszer és az idegrendszer) működésének szabályozásában is bizonyított. A rostgazdag táplálkozás, ami minimum 20-33 g napi rostbevitelnél kezdődik, bizonyítottan csökkenti a vastagbéldaganat, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoriságát, valamint elősegíti a rendszeres székletürítést. Az édesburgonya rosttartalma ugyan hozzájárul a napi bevitelhez, önmagában nem megfelelő rostforrás (mivel 100 grammonként csak kb. 3 g-t tartalmaz).

Az édesburgonya lila változatában előforduló antioxidáns vegyületekről laboratóriumi körülmények között kimutatták, hogy támogatják az egészséges bélflóra összetételében nélkülözhetetlen Bifidobacterium és Lactobaccillus fajok növekedését. Az egészséges bélflóra felborulása szintén számos krónikus betegség kialakulása mögött állhat oki tényezőként, így annak megőrzése vagy helyreállítása fontos egészségügyi prevenciós cél, és ebben némi szerepe a batátának is lehet.

A lila édesburgonyában található antociánoknak az egészséges látás fenntartásában is lehet szerepe. Egy laboratóriumi vizsgálatban bizonyították, hogy ezek a vegyületek támogatják bizonyos, a látásban nélkülözhetetlen sejtek növekedését és szaporodását, ami pozitív hatással lehet a szem alapvető egészségére is.

Szerepe az agyi funkciók megőrzésében

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

dr. Crul-Tóth Noémi

2006-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán gyógyszerészként és gyyógyszerész szakfordítóként. Doktori disszertációját 2010-ben védte meg. A Szegedi Biológiai Kutatóközpontban dolgozott kutatóként, majd gyógyszerfejlesztőként.