fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. július 26., péntek

Mit tehetünk, ha epilepsziás rohamot látunk?

Tudtad?

dr. Tóth Barbara
dr. Tóth Barbara
Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.

[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

epilepszia

Az epilepszia gyakori betegség, a világ népességének körülbelül 1%-át érinti. Magyarországon a betegek száma 60-150 ezer közé tehető. Bármely életkorban kialakulhat, az okai nem mindig ismertek. Az epilepszia több éves, sokszor élethosszig tartó kezelést igényel, ugyanakkor a gyermekkori epilepszia akár ki is nőhető. A betegeknek rendszeres orvosi ellenőrzésre és folyamatos gyógyszeres terápiára van szükségük, emellett nagyon fontos, hogy a beteg környezete is ismerje az állapottal járó lehetséges tüneteket és rohamokat. Bár számos gyógyszer elérhető az epilepszia kezelésére, és elméletileg a megfelelő gyógyszerekkel a rohamok jó eséllyel elkerülhetők, nem minden esetben könnyű egyensúlyban tartani a beteg állapotát.

Bár az epilepsziával élők már gyakran előre érzik a roham jeleit, előfordulhat, hogy váratlanul jelentkeznek. Jó tehát, ha nemcsak a közvetlen családtagok ismerik az epilepsziás roham elsősegélyét, hanem azok is, akiknek nincs a környezetében ilyen beteg, könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az utcán vagy más nyilvános helyen látunk epilepsziás rohamot.

Kevesen tudják, hogy mi a teendő epilepsziás roham esetén, de annál is inkább érdemes erről beszélni. Egy, az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint a megkérdezettek 43%-a tanácstalan lenne, ha látna egy rohamot, míg mások úgy próbálnának segíteni, hogy az valójában többet árt, mint használ.

Mit tehetünk tehát, hogy valóban segítsünk az epilepsziás rohamon áteső betegen?

Többféle epilepsziás roham létezik, ezek okai és tünetei is eltérőek. Mivel a rohamok nem egyformák, a teendők sem általánosíthatók. A legveszélyesebb kétségtelenül a teljes eszméletvesztéssel és görcsös rángással járó nagyroham, vagyis az ún. grand mal. Az orvostudomány ezt tónusos-klónusos rohamként ismeri. A nagyroham során az egész agy izgalomba kerül, és ez kihat a beteg minden izmára, szervére, légzésére és szívműködésére is. Az orvosi elnevezés jól leírja az állapot két jellemző szakaszát: a tónusos szakasz elején az izmok folyamatos görcse légzészavarhoz, a végtagok és a törzs megfeszüléséhez vezet, majd a roham második felében, a klónusos szakaszban az ismétlődő rángások dominálnak. Az előbbiben a légzészavar az arc elkéküléséhez, utóbbiban a rángások pedig a levegő hullámokban való kipréseléséhez és a szájban lévő nyál habzásához vezetnek. A görcsök gyakran okoznak inkontinenciát, aminek következtében a beteg vizeletet vagy székletet ürít. A nagyrohamra a beteg nem emlékszik, viszont tartósan kimeríti, akár több napig is tarthat utána az izomláz és a fáradtság.

Sokan azt hiszik, hogy a betegek le kell fogni, vagy valamit a szájába kell tenni, hogy a nyelvét ne harapja el. Ez azonban téves megközelítés. Az epilepsziás nagyroham közben a legfontosabb a biztonság: próbáljuk biztosítani a beteg testi épségét a roham alatt, például megóvhatjuk a fejét, ha egy párnát teszünk alá, és várjuk ki vele a roham végét. Fontos az is, hogy a beteget a roham alatt ne korlátozzuk a mozgásában. Ne fogjuk le, és a roham elmúltával segítsük kényelembe helyezni, vagy olyan helyre juttatni, ahol kipihenheti a rohamot! Bár a nagyroham a külső szemlélő számára nagyon riasztó lehet, többnyire nem igényel orvosi ellátást.

Hívjunk mentőt,

  • ha a roham több mint 5 perce tart, vagy
  • ha a beteg megsérült, vagy
  • ha tudomásunk szerint első rohamát észleljük, vagy
  • ha a rohamok úgy követik egymást, hogy közben nem tér magához, vagy
  • ha a roham elmúltával is légzési nehézségei vannak, vagy
  • ha nem ismerjük a rohamot elszenvedőt, vagy
  • ha más okból szükségét érezzük.

Azzal egészen biztosan nem követünk el hibát, ha segítséget kérünk, de a mentők kiérkezéséig maradjunk a beteg mellett, hiszen ő nem fog tudni beszámolni a roham alatt történetekről.

A korábban petit malként (kisrohamként) leírt absence roham során a beteg rövid időre (pár másodpercre) elveszíti a kapcsolatát a külvilággal. Ennek során a beteg elbambul, mozgása megakad, környezetével való kapcsolata beszűkül vagy teljesen elveszik. A tudatvesztés mértékétől függően előfordulhat amnézia is. A testtartás sokszor megtartott, vagy csak kis mértékű rángás, dőlés figyelhető meg. Absence roham esetén a balesetveszélyre kell figyelni, ügyelni arra, hogy beteg ne tegyen kárt magában vagy másban, amíg vissza nem tér a tudata.

A komplex parciális rohamok rövidek, általában fél percen belül lezajlanak. A beteg érezheti a kezdetét valamilyen előjel észlelésével. A roham alatt a beteg részben vagy teljesen elveszíti a kapcsolatát a külvilággal, miközben különböző automatikus mozgások jelentkezhetnek. A roham elmúltával időbe telik, míg a beteg teljesen visszanyeri a tudatát és elmúlnak a tünetei. Ebben az esetben is ügyeljünk arra, hogy a roham alatt ne sérüljön meg.

Más típusú epilepsziás rohamoknál is a legjobb, amit tehetünk, ha úgy vigyázunk a beteg testi épségére, hogy közben nem korlátozzuk a mozgásban és nem teszünk semmit a szájába, azt ugyanis könnyen lenyelheti, ez pedig fulladáshoz vezethet. Ha a beteg állapotát nem tudjuk felmérni és aggodalmaskodunk, akkor ne habozzunk mentőt hívni, de addig is maradjunk a beteg mellett.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Legfrissebb cikkek