Az antibiotikumok felfedezésével a gyógyászat új korszaka nyílt meg, segítségükkel fel tudtuk venni a harcot olyan kórokozókkal, amelyek ellen korábban esélyünk sem volt. Nagyon fontos szerepet töltenek be a gyógyászatban, viszont sokszor indokolatlanul használják ezeket a gyógyszereket, ezzel negatív hatásaiknak feleslegesen teszik ki a betegeket.

Európai összehasonlításban Magyarországon a legmagasabb az antibiotikumfelhasználás szezonális ingadozása az alapellátásban és járóbeteg-szakellátásban. Ez helytelen gyógyszeralkalmazási gyakorlatra enged következtetni, hiszen arra utal, hogy az orvosok az őszi-téli időszak során a paciensek jellemzően vírus okozta felső̋ légúti fertőzéseire nagy arányban írnak fel antibiotikumot, amelyek vírusfertőzések esetén természetszerűen hatástalanok. Ráadásul az antibiotikumválasztás sem mindig optimális: a betegek esetenként indokolatlanul kapnak második vonalbeli, széles spektrumú́ antibiotikumokat, amelyek több mellékhatással és a rezisztencia gyorsabb kialakulásával járnak.

Az antibiotikumok használatának számos mellékhatása lehet, és egyre nagyobb figyelem fordul a bélflórára kifejtett káros hatásra, ami hosszú távú következményekkel is járhat. Nemcsak az fontos, hogy milyen baktériumok élnek a bélrendszerben, hanem az is, hogy milyen arányban, milyen mennyiségben és mennyire változatos az összetételük. Az antibiotikumok a erősen csökkentik a bélflóra változatosságát, és a baktériumflóra egyensúlyának a felborulásához, diszbiózishoz vezethetnek. A diszbiózis pedig számos betegség (pl. irritábilis bél szindróma, allergiás betegségek, cukorbetegség, elhízás vagy szív- és érrendszeri betegségek) fokozott kockázatával járhat együtt. Sőt, lehetséges, hogy az autizmussal összefüggő biológiai mechanizmusokat is okozhatja és/vagy fenntarthatja a diszbiózis. A születés utáni első 3 évben veszi fel a baktériumflóra a felnőttekéhez hasonló összetételt, ezért is kiemelkedően fontos a kezdeti években ennek a folyamatnak a támogatása és a felesleges antibiotikumkúrák kerülése. Ráadásul az antibiotikumok által okozott diszbiózis valószínűleg hosszabb ideig tart a gyermekeknél, mint a felnőtteknél.

Az antibiotikumok hosszú távú hatását egy vizsgálatban közel 12500 gyereknél vizsgálták és azt találták, hogy az újszülöttkori antibiotikumkezelés utáni első 6 életévben a súly- és magassággyarapodás jelentősen mérsékeltebb volt fiúknál (lányoknál nem), továbbá az újszülöttkori periódus utáni, de az élet első 6 évében történő antibiotikumfelhasználás a fiúk és a lányok esetében is jelentősen magasabb testtömeg-indexhez vezetett. Ez nem teljesen meglepő, hiszen már tudjuk, hogy a bélbaktériumok jelentős szerepet töltenek be energiaháztartás szabályozásában is.

Számos más következménnyel is járhat a gyermekkori antibiotikumkezelés. Egy elemzésben több mint 100 vizsgálat eredményeit hasonlították össze, és azt találták, hogy az élet első 2 évében történő antibiotikumalkalmazás fokozhatja az atópiás betegségek (pl. kiütés, asztma, allergia) és egyes anyagcserezavarok kialakulásának kockázatát.

Ezeket a negatív hatásokat a mikrobiom által kiváltott változások közvetítik. Ezért is nem meglepő, hogy az élet első 6 hónapja a legkritikusabb ilyen szempontból, amikor a bélflóra a leginkább fogékony az irreverzibilis zavarokra. Ezzel összefüggésben a széles spektrumú antibiotikumok, amelyek több baktériumfajt képesek elpusztítani, erőteljesebb hatásokat mutattak.

Az anyák szülés előtti/alatti antibiotikumkezelése szintén kihat a baba bélflórájára. Ráadásul diszbiózist nem csak antibiotikumok okozhatnak, hanem fertőzés, stressz, gyulladás vagy a táplálkozás is. Ahogy egyre többet megtudunk a velünk élő mikroorganizmusokról, annál jobban látjuk, hogy a szervezet működésének számos területét befolyásolják. Bár Hippokrátésznek nem lehettek ismereti a bélflóráról, megfigyelése ma is megfontolandó: minden betegség a bélben kezdődik. Ma már tudjuk, hogy a bélflóra egyensúlyának fenntartása számos betegség megelőzése szempontjából kulcsjelentőségű. Az antibiotikumok használata ezért szakmai mérlegelést igényel – nem véletlen, hogy ezek a szereket csak orvosi javaslatra szerezhetjük be. Az antibiotikumok hatása szerteágazó, gyermekeknél kifejezetten károsak lehetnek, ha feleslegesen alkalmazzuk őket.

Források:
Akagawa S. és mtsai: Development of the gut microbiota and dysbiosis in children
Eshraghi R.S. és mtsai: Early Disruption of the Microbiome Leading to Decreased Antioxidant Capacity and Epigenetic Changes: Implications for the Rise in Autism
Uzan-Yulzari A. és mtsai.: Neonatal antibiotic exposure impairs child growth during the first six years of life by perturbing intestinal microbial colonization
Bejaoui S. és Poulsen M.: The impact of early life antibiotic use on atopic and metabolic disorders. Meta-analyses of recent insights
Dierikx T.H. és mtsai: The influence of prenatal and intrapartum antibiotics on intestinal microbiota colonisation in infants: A systematic review
Evidence.informed PolicyNetwork Europe: Az antibiotikumok felelős alkalmazásának ösztönzése az antibiotikum-rezisztencia visszaszorítására a humán gyógyászatban Magyarországon
Zhi C. és mtsai: Connection between gut microbiome and the development of obesity

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Roza Orsolya

Dr. Roza Orsolya, gyógyszerész. Doktori képzését gyógynövénykutatásban szerezte, majd az Európai Gyógyszerügynökség Növényi Gyógyszerbizottság munkáját támogatta. Jelenleg funkcionális gyógyászati amerikai képzésben vesz részt, ahol a betegségek kezelésnél nem csak a gyógyszerek, hanem a gyógynövények, az életmód és a táplálkozás is hangsúlyos szerepet kap. YouTube csatornáját (Egészséglabor), és FB oldalát azért kezdte, hogy segítsen az embereknek saját kezükbe venni egészségük irányítását az által, hogy legújabb tudományos eredményeken nyugvó információkat és gyakorlati tanácsokat osszon meg, mivel hisz benne, hogy egészségünk megőrzéséhez és helyreállításához elengedhetetlen több ismeret az elérhető készítményekről és az életmód szerepéről a betegségek kialakulásában és kezelésében.  Mindemellett egészségügyi szakemberek továbbképzésében is részt vesz és podcast adásaiban különböző szakemberekkel merül el számos egészséget érintő témában.