A D-vitamin emberi szervezetre gyakorolt hatásai olyan szerteágazók, hogy az egészséges élet nem is képzelhető el a vitamin nélkül. Régóta ismert, hogy a D-vitaminhiány fokozza az influenza kockázatát. Újabb kutatások alapján már az is egyre valószínűbb, hogy a D-vitaminnak a Covid-19 fertőzés megelőzésében és kezelésében is van szerepe. Bár a fertőzést nem lehet elkerülni a D-vitaminnal, a legfrissebb eredmények alapján a betegség súlyossága összefügg a betegek D-vitaminszintjével.

Egy idén novemberben megjelent közleményben állapították meg a fenti összefüggést, vagyis, hogy a Covid-19 fertőzés lefolyása enyhébb lehet azokban, akik folyamatosan szednek D-vitamint. Először is érdemes leszögezni, hogy a D-vitamin ellátottság nem étrendi kérdés. A hiány elkerüléséhez ajánlott D-vitamin bevitel felnőttek esetében napi 1500-2000 NE (nemzetközi egység, 1 NE D-vitamin 0,025 µg-nak felel meg), ezzel szemben az étrend napi 80-150 NE-t biztosít. Hazánkban ősztől tavaszig a napsugárzás nem megfelelő arra, hogy elegendő D-vitaminképződést biztosítson a bőrben. Éppen ezért, a hiány elkerülése érdekében javallott egész évben pótolni a D-vitamint, még akkor is, ha nyáron sokat napozunk. Napozással ugyanis nem lehet túladagolni a D-vitamint, ha a szervezet D-vitaminszintje megfelelő, akkor a napozás hatására inaktív termékek képződnek.

A világjárvány alatt úgy tűnik kiemelten fontossá vált a folyamatos D-vitaminpótlás. Az idős, kórházi ellást igénylő Covid-19 vírussal fertőzött betegek bevonásával végzett vizsgálat során összesen 77 beteg D-vitamin szedési szokásait és eredményeit hasonlították össze.

A kutatók három csoportot alakítottak ki: az első csoportba tartozó betegek a kórházba kerülésüket megelőzően rendszeresen szedtek D-vitamint, a második csoport tagjai csak azután kezdtek D-vitamint szedni, miután megfertőződtek a vírussal, a harmadik csoport tagjai pedig egyáltalán nem szedtek D-vitamint. A vizsgálatban a betegség lefolyásának súlyosságát és a 14 napon belüli halálozásra vonatkozó adatokat hasonlították össze a csoportok között; az eredmények részben meglepők voltak.

Azoknál, akik a vírusfertőzés előtti legalább egy évig folyamatosan szedtek D-vitamint a betegség sokkal enyhébb lefolyású volt és a halálozás is kisebb mértékű volt, mint a másik két csoportban. A másik két csoport eredményei azonban nem különböztek jelentősen. Ebből arra lehet következtetni, hogy míg a hosszú távú vitaminpótlás védőfaktor lehet, a rövid távú pótlástól hasonló hatások nem várhatók. Az eredmények megerősítéséhez azonban további (több beteg részvételével végzett) vizsgálatokra van szükség. Elmondható, hogy mivel az emberi szervezet sajnos nem képes a D-vitaminhiányt ellensúlyozni, a hosszú, egészséges élet érdekében javasolt a folyamatos D-vitaminpótlásról gondoskodni.

A D-vitamin nem csodaszer, de egy olyan világjárvány idején, amikor nem dúskálunk a bizonyítottan hatásos gyógyszerekben, fokozott szerepe lehet a kockázatot csökkentő, bizonyítottan biztonságos (és más szempontból is hasznos) készítményeknek

Forrás:
Annweiler G. és mtsai: Vitamin D Supplementation Associated to Better Survival in Hospitalized Frail Elderly COVID-19 Patients: The GERIA-COVID Quasi-Experimental Study

Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!

dr. Tóth Barbara

Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.