fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2024. július 26., péntek

Visszafordítható-e a cukorbetegség D-vitaminnal?

Tudtad?

dr. Kúsz Norbert
dr. Kúsz Norbert
Diplomáját 2013-ban szerezte a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán, majd ugyanitt, a Farmakognóziai Intézetben PhD fokozatot szerzett. Kutatási területe a természetes vegyületek szerkezetvizsgálata. Gyógynövénykutatással kapcsolatos eredményeit több hazai és nemzetközi díjjal is elismerték. A gyógyszerészhallgatók egyetemi oktatása mellett számos ismeretterjesztő és szakmai továbbképző cikk szerzője.

[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]

A cukorbetegség (diabétesz mellitus) napjaink egyik legsúlyosabb, járványos ütemben terjedő népegészségügyi problémája. A WHO statisztikái alapján Európában mintegy 60 millió ember (a lakosság nagyjából 10%-a) szenved cukorbetegségben, és a szakemberek előrejelzései szerint az újabb esetek előfordulása a jövőben meredeken emelkedni fog. A diabétesz különféle típusai közül a leginkább felnőttkorban jelentkező 2-es számít a leggyakoribb kórképnek. A betegség pontos hátterét még nem ismerjük, ám az elhízás, a mozgásszegény életmód, a magas vérnyomás és családon belüli halmozódás egyértelműen növeli kialakulásának kockázatát. A betegség kockázatának csökkentésével kapcsolatban időről időre újabb anyagok neve merül fel: legújabban például a D-vitaminé.

A D-vitamin valójában nem egy anyag, hiszen ide soroljuk a növényi eredetű D2– (ergokalciderol) és az állati eredetű D3-vitamint (kolekalciferol) is. A D3-vitamint szervezetünk is elő tudja állítani abban az esetben, ha kellő mennyiségű napfény éri a bőrünket (figyelem: a szoláriumozás során nem termelődik bennünk ilyen vitamin!) A kolekalciferol önmagában nem hatásos, ugyanis a vesénkben és májunkban többlépcsős kémiai átalakításokon kell átesnie ahhoz, hogy hormonszerű aktivitását elnyerhesse. Mivel az aktív forma fő előanyagának, a D3-vitaminnak az elsődleges forrása a napfény, az ősztől tavaszig tartó periódusban mindenképpen gondoskodni kell a kellő utánpótlásáról: csupán a táplálékból nem tudjuk fedezni a napi szükségletünket. Döbbenetes az a tény, hogy a magyar lakosság 95%-a a telet követően D-vitamin-hiányos állapotba kerül! A D-vitamin komplex és jótékony hatásairól egyre többet tudunk: míg korábban a csontanyagcserében betöltött hatására fókuszáltak, napjainkra felismerték többek közt a daganatellenes, illetve az immun- és keringési rendszer működését támogató tulajdonságait is. Napi ajánlott bevitele ennek tükrében a korábbi ajánlások tízszeresére (!) emelkedett: ez jelenleg a felnőtteknek és várandósoknak 1500-2000 NE (nemzetközi egység), 1–18 év között pedig 500–1000 NE.

Egy friss tanulmányban a kutatók mintegy 5000 prediabéteszes (cukorbetegséget megelőző állapotban lévő) ember adatait vizsgálták meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy a D-vitamin napi ajánlott bevitele akár 11%-kal csökkentheti a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát. A prediabétesz a cukorbetegség előszobája, odafigyelés és kezelés nélkül akár rövid időn belül cukorbetegséggé fejlődhet. Úgy tűnik, ez az eredmény egybevág korábbi megfigyelésekkel, melyek szerint D-vitamin jelenlétében hatékonyabbá válik az inzulin termelése, és mérséklődik az inzulinrezisztencia. A kezdeti fejlemények biztatóak, ám a szerzők maguk is óva intenek a hurráoptimizmustól, mivel következtetéseiket több bizonytalansági faktor is befolyásolhatta; pl. az analízis alapját képező szakirodalmi forrásokban nem volt egységesen definiálva a prediabétesz emelkedett éhomi vércukorszintje, valamint nem ismerjük pontosan, egyénekre lebontva a vizsgálatokba bevont alanyok általános egészségi állapotát, etnikai hovatartozását, kultúráját és táplálkozási szokásait sem.

A teljes cikk klubtagsággal olvasható el

Előfizetőnk lehetsz  itt.

Ha elfelejtettél bejelentkezni, megteheted  itt.

Felhasznált irodalom:

https://www.euro.who.int/en/health-topics/noncommunicable-diseases/diabetes/data-and-statistics#:~:text=There%20are%20about%2060%20million,unhealthy%20diet%20and%20physical%20inactivity.

Effects of Vitamin D Supplementation on Prevention of Type 2 Diabetes in Patients With Prediabetes: A Systematic Review and Meta-analysis. (Diabetes Care American Diabetes Association), 2020 Jul; 43(7): 1650-1658. https://doi.org/10.2337/dc19-1708

[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]

Legfrissebb cikkek