Egyesek szerint az egészséges élet egyik titka, hogy rendszeresen együnk koszt, mondjuk évente egy kilót. Természetesen a mennyiségre semmilyen tudományos ajánlás nincs, és nehogy bárkinek eszébe jusson koszt enni! A “koszevés” propagálása megalapozatlan és veszélyes is lehet, az ugyanakkor tény, hogy az immunrendszer működése szempontjából nem feltétlenül káros (sőt), ha a környezetben előforduló anyagok egy részével kapcsolatba kerül. Ha teljesen steril környezetben nőnénk fel, és csak felnőttkorunkban kerülnénk kapcsolatba a környezetünkben előforduló kórokozókkal, “kosszal”, az nagyon komoly kihívást jelentene az immunrendszernek. A védekezőendszerünk “éréséhez” ugyanis szükséges, hogy találkozzon olyan anyagokkal, mikróbákkal, amelyekkel szemben védelmi képességet alakíthat ki.
Az úgynevezett eltűnő mikrobiom elmélet szerint a modern életmód, a megváltozott életkörülmények, az egyre “sterilebb” környezet és az antibiotikumok használata oda vezet, hogy az emberi szervezetben (bélrendszerben) és a bőrön élő baktériumközösségek átalakulnak: eltűnnek olyan törzsek, amelyek az evolúció során velünk “együttélésre” rendezkedtek be. És ez nemcsak a baktériumoknak lehet rossz hír, hanem nekünk is. Bár napjainkban intenzíven kutatják a bélben és a bőrön élő baktériumok szerepét az egészség fenntartásában, valószínűleg sok fontos felfedezés várható még e téren. Ma már világos, hogy a bélflóra nemcsak az emésztési folyamatokban játszik szerepet, de hogy valójában milyen szerepe van olyan betegségek kialakulásában, mint az allergiás kórképek, még felderítésre vár.
Egy nemrég közölt kutatásban azt tanulmányozták, milyen hatással van óvodás gyerekekre, ha játszóidejük egy részét imitált erdei környezetben töltik. Az óvodák udvarára erdei talajt szállítottak, gyepet telepítettek, és a gyerekek ebben a környezetben játszhattak és maguk is részt vehettek a növények ültetésében.
A gyerekeket 4 héten át naponta 90 percet töltöttek az udvaron, eredményeiket olyan óvodásokéval hasonlították össze, akik hagyományos óvodába jártak. A vizsgálat végén az “erdei” környezetben játszó gyerekek bőrén és bélrendszerében a baktériumközösségek diverzitása megnőtt (többféle baktérium telepedett meg). Ami ennél is lényegesebb: a gyerekek vérében bizonyos gyulladáscsökentő és gyulladáskeltő citokinek aránya előbbiek javára változott (az IL-10:IL-17A arány javult). A bőrön tenyésző baktériumközösségben nőtt a gamma-proteobaktériumok, a bélrendszerben pedig egyes probiotikus törzsek aránya, ezzel párhuzamosan a gyulladáscsökkentő hatással összefüggésbe hozható TGF-β1 szintje emelkedett.
Ezek az eredmények rámutatnak arra, hogy a természetközeli környezet előnyös hatással lehet a gyerekek egészségére. Hogy ez hosszú távon milyen előnyökkel járhat, ebből a kutatásból nem derül ki. Az azonban biztos, hogy a gyermekek és a felnőttek normál bőr- és bélflórája eltérő összetételű. Ha a bőr- és bélflóra az évezredeken át jellemző, természetközeli életmód híján nem tud megfelelően “fejlődni”, annak káros következményei lehetnek. És ugyanide vezethet az is, ha a baktériumok egyensúlyát szükségtelen antibiotikumfogyasztással, egészségtelen étrenddel, túlzásba vitt tisztaságmániával mi magunk károsítjuk.
Forrás:
Roslund MI. és mtsai: Biodiversity intervention enhances immune regulation and health-associated commensal microbiota among daycare children
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
