fbpx

Minden, ami gyógyszer, gyógynövény, vitamin - szakértőktől

2021. május 15., szombat

Beteg, nem bűnös! – a COVID-hibáztatásról röviden

Tudtad?

dr. Csupor Dezső
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetemen gyógyszerész- és orvostanhallgatókat oktat, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztályának elnöke. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.

Beteg, nem bűnös! – a COVID-hibáztatásról röviden

A COVID-19 világjárványnak csak egyetlen aspektusa, hogy a koronavírus-fertőzésben emberek milliói betegednek meg és százezrek halnak meg. A pandémia hatással van a gazdaságra, új szokásokat alakít ki (gondoljunk csak az újfajta “kézfogásra” vagy a maszkviselésre), amelyek egy része vélhetően a járvány után is velünk marad.

A betegségtől (okkal) nagyon sokan félnek. Ha ez a félelem az elővigyázatosságot fokozza, bizonyos mértékben még hasznos is, de ha paranoid mértékeket ölt, egyértelműen káros. Ennek megnyilvánulásai a helyes maszkviselés apropóján induló, késhegyre menő viták (persze ehhez kell partner is), de ebből fakad az egyre nagyobb mértékeket öltő COVID-hibáztatás.

Nem ritka, hogy egyesek a beteg ember felé nem empátiával fordulnak, hanem őt teszik felelőssé azért, hogy megbetegedett: “minek ment oda”, miért nem vigyázott jobban” – és sorolhatnánk. Természetesen az esetek zömében fogalmunk sem lehet arról, hogy az illető hogyan és hol kapta el a betegséget, de ennek ellenére egyesek mégis biztosak benne: a beteg maga tehet a betegségéről. Mindez szorongást, feszültséget válthat ki a betegben, de még rosszabb, ha ebbe a játszmába gyereket is bevonnak. Előfordul, hogy a gyerekek osztálytársaikat kiközösítik, verbálisan (vagy az online térben) bántalmazzák, miután megtudják: ők vagy családtagjaik elkapták a fertőzést. Mindebben nagy felelőssége van a felnőtteknek, akik – ezek szerint – nem beszélgetnek eleget a gyerekeikkel a járványról (sem). Vagy ha igen, az ő ismereteik is hiányosak, vagy az ismereteken felülkerekedik az előítéletesség.

A hibáztatás sokszor azokra irányul, akik a vélekedés szerint egy közösségben a fertőzés forrásai. Csakhogy ezek a feltételezések gyakran megalapozatlanok: nem biztos, hogy az a vírus forrása, aki köhentett egyet a kávészünetben, hiszen ismert tény, hogy a koronavírust a tünetmentes hordozók is terjeszthetik, no meg a tünetesek is, még az első tünetek jelentkezése előtt.  Előfordulhat tehát, hogy olyanra irányul a düh, akit tévesen tartanak a fertőzés forrásának, vagy éppenséggel olyanokra, akik úgy kapták el a betegséget hogy minden óvintézkedést betartottak. Sajnos, a maszkviselés, a kézmosás és az egyéb szabályok betartása sem ad 100%-os védelmet, mivel ez a vírus nagyon fertőzőképes.

Mindez nem jelenti azt, hogy ne kellene maximálisan betartani az észszerű és a jogszabályilag előírt óvintézkedéseket. Az azonban biztos, hogy a következő hónapokat társadalmi szinten akkor vészelhetjük át minél kevesebb sérüléssel, ha energiáinkat, indulatainkat nem egymás ellen fordítjuk.

Legfrissebb cikkek

PirulaKalauz - most ingyenes kiszállítással!

Egy kézikönyv, ami segíthet, hogy megőrizd az egészséged!

error: A tartalmat szerzői jog védi, vedd fel velünk a kapcsolatot, ha szeretnéd átvenni írásunkat.