A Parkinson-kór az Alzheimer-kór után napjaink második leggyakoribb neurodegeneratív betegsége. Kialakulásának pontos oka még nem tisztázott: a betegség nagy valószínűséggel genetikai és környezeti faktorok együttes eredményeképpen jön létre.
Parkinson-kórban az agy egy speciális régiójában, az úgynevezett feketeállományban (substantia nigra) máig ismeretlen okból fokozatosan pusztulnak el az idegsejtek, melyek a dopamin nevű anyagot termelik, és fontos szerepet játszanak a mozgás szabályozásában. A Parkinson-kór tünetei ezért elsősorban a mozgást érintik: a betegség jellegzetesen alig észrevehető kézremegéssel indul, később pedig merevvé és nehézkessé is válnak a beteg mozdulatai. A Parkinson-kór nem halálos, a tünetei azonban folyamatosan súlyosbodnak, ami a betegek életminőségének jelentős romlását okozza.
A Parkinson-kór a tudomány mai állása szerint sajnos gyógyíthatatlan. A tünetek enyhítésére jelenleg többféle gyógyszeres kezelés áll rendelkezésre, és egy műtéti eljárással, az úgynevezett mély agyi stimulációval hosszabb távú javulást is el lehet érni.
A betegség fiatal felnőtteknél ritkán fordul elő, tünetei általában középkorú vagy idősebb embereknél jelentkeznek. A kor előrehaladtával kialakulásának kockázata is nő – elsősorban a 60 év feletti korosztály érintett. Az idős kor mellett kockázati tényező a nem is: a Parkinson-kór 50 százalékkal gyakrabban fordul elő férfiakban, mint nőkben. A betegség kialakulásában egyes mérgek (pl.: rovarirtók, permetszerek) is szerepet játszhatnak. Egyes kutatások szerint az életmódnak is komoly jelentősége lehet, a Parkinson-kór megelőzését célzó vizsgálatok ezért nagy számban foglalkoznak azokkal a lehetséges védőfaktorokkal, melyeket mi magunk is alkalmazni tudunk.
A tudományos cikkek a rendszeres testmozgás mellett gyakran említik a koffein jótékony hatását is.
Egy nemrég megjelent összefoglaló közlemény 13 kutatás eredményét vetette össze, és azt találta, hogy a rendszeres kávé- és teafogyasztóknál lényegesen ritkábban alakult ki Parkinson-kór. A vizsgálat ezen kívül azt is kimutatta, hogy a koffeinbevitel a már kialakult betegség lefolyására is kedvező hatással van, ugyanis lassítja a mozgást érintő tünetek súlyosbodását.
Összességében tehát elmondható, hogy a tea és a kávé rendszeres fogyasztása véd a Parkinson-kór kialakulásától, és a betegségben szenvedők esetében is jótékony hatású lehet. Az, hogy pontosan hogyan fejti ki a koffein ezeket a hatásokat, még nem ismert. További vizsgálatok szükségesek ahhoz is, hogy megállapítsák, pontosan milyen formában és mennyiségben érdemes koffeint fogyasztanunk, hogy a legideálisabb eredményt érhessük el – annyi azonban bizonyos, hogy a téma kutatói újabb érvet találtak a reggeli kávé mellett.
Irodalom:
Hong CT .és mtsai: The Effect of Caffeine on the Risk and Progression of Parkinson’s Disease: A Meta-Analysis
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Gimnazistaként, a pályaválasztás előtt állva csak annyit tudtam, hogy nagyon szeretem a kémiát és a matematikát, és olyan hivatásra vágyom, amivel tudok segíteni az embereknek. A gyógyszerészi pálya ezek alapján jó döntésnek tűnt − és az is maradt. 2016-ban szereztem diplomát a Szegedi Tudományegyetemen, ezután 3 évig egy közforgalmú gyógyszertárban dolgoztam. 2019-ben oktatási rezidens lettem a Gyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézetében, ahol negyed- és ötödéves gyógyszerészhallgatókat tanítok, és igyekszem átadni nekik a patikában szerzett tapasztalataimat.
Amikor gyógyszerről beszélünk, nem csupán egy hatóanyagra gondolunk, hanem a tudatos felhasználáshoz szükséges tájékoztatásra is. Gyógyszerészként a szakmai felkészültség mellett ezt a hiteles tájékoztatást tartom az egyik legfontosabb feladatomnak. A Gyógyszerészek a Jövőért Egyesület tagjaként is azon dolgozom, hogy a helyes gyógyszerhasználattal és az egészség megőrzésével kapcsolatos információk minél több emberhez eljussanak.
