A várandósgondozás kötelező szűrővizsgálatainak egyike a cukorterheléses teszt, amely a szénhidrátháztartás terhesség hatására bekövetkező eltéréseit hivatott felderíteni. A vizsgálatot a második trimeszterben, a terhesség 24-28. hetében végzik el. Eredménye cukorbetegség fokozott kockázatára hívhatja fel a figyelmet, vagy már kialakult cukorbetegséget igazolhat. Ha ezt az állapotot első ízben a terhesség alatt észlelték, terhességi cukorbetegségről (gesztációs diabéteszről) beszélünk, ami lényegét tekintve, az anyai szervezetre nézve ugyanolyan szénhidrátanyagcsere-zavar, mint a 2-es típusú cukorbetegség. A terhességi diabétesz kivételes veszélye abban rejlik, hogy a magzat állapotát, a szülés kimenetelét, sőt, a következő terhességet is befolyásolhatja. A szülés után az esetek többségében rendeződik a cukorháztartás, ugyanakkor érdemes intő jelként tekinteni a terhességi cukorbetegségre: évek múlva 2-es típusú diabétesz kialakulása követheti.
Terhesség alatt a cukorháztartás felborulásának hátterében bonyolult, részben feltáratlan folyamatok állnak. Ismert, hogy a terhességi hormonok rontják a cukrot felhasználó sejtek inzulinérzékenységét, amelynek következtében a táplálékból származó cukrot a sejtek kisebb hatásfokkal tudják felvenni a vérből. A csökkent működést a hasnyálmirigy fokozott inzulintermeléssel igyekszik kompenzálni. Ezek a változások önmagukban természetes élettani (fiziológiás) jelenségek. Onnantól tekinthető kórosnak a folyamat, amikor az inzulin fokozott termelődése ellenére sem tudja kielégítő mértékben csökkenteni a megemelkedett a vércukorszintet. Elégtelen kompenzációra (azaz gesztációs diabétesz kialakulására) nagyobb az esély, ha az anya idősebb, túlsúllyal rendelkezik, vagy a terhessége alatt nagy volt a súlygyarapodás, ha a korábbi terhességében nagy súlyú babát hozott világra. Hajlamot jelenthet még a terhességi magas vérnyomás, a visszatérő húgyúti fertőzés, a méhszájgyulladások.
További kockázati tényezők után kutatva, egy iráni kutatócsoport arra kereste a választ, hogy az E-vitamin szintje, esetleges hiánya befolyásolhatja-e a betegség megjelenését. Frissen közölt tanulmányukban 285 terhességi cukorbetegséggel diagnosztizált és 311 egészséges várandós nő vizsgálati eredményét elemezték. A mérések azt mutatják, hogy a cukorbeteg várandósok E-vitaminszintje a harmadik trimeszterben alacsonyabb, mint az egészségeseké, ugyanakkor a szülés idején ez a különbség nem mutatható ki.
Az E-vitamin (alfa-tokoferol) növényi zsírokban (magvakban) felhalmozódó antioxidáns vegyület, az emberi szervezet nem tudja előállítani. Bevitele elemi fontosságú, mert védi a sejtalkotókat a szervezetben lejátszódó oxidációs folyamatoktól, így a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit is az emelkedett vércukorszint által előidézett oxidatív stressztől. (Oxidatív stressznek azt a jelenséget nevezzük, amikor a szervezetben jelenlévő oxidáló termékek és az oxidációtól védő rendszerek közti természetes egyensúly megbomlik, utóbbi kárára, ami sejtkárosodást okoz. Az oxidatív stressz szinte minden kóros folyamatban jelen van.) Hogy az E-vitamin alacsony szintje közvetlen oka vagy inkább következménye lehet a cukorbetegségnek, az a tanulmány készítői számára is kérdés egyelőre. Az egyik lehetséges magyarázat az összefüggésre, hogy cukorbetegségben a gyulladásos folyamatok eredményeként keletkező oxidatív termékek (szabadgyökök) semlegesítése olyan mennyiségű antioxidánst emészt fel, hogy a szervezet rendelkezésére álló E-vitaminkészlete jelentősen megcsappan.
Forrás:
Sharifipour F. és mtsai: Serum vitamin E level and gestational diabetes mellitus: a systematic review and meta-analysis.
Garon Piceli fotója a Pexels oldaláról
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán szerzett diplomát 2004-ben. Tumorellenes növényi vegyületek felderítéséről beszámoló doktori disszertációját 2012-ben védte meg, ezt követően kutatóként dolgozott a Szegedi Tudományegyetemen, ahol gyógyszerészhallgatók oktatásában gyakorlatvezetőként és témavezetőként is részt vett. Jelenleg szakértői munkát végez, valamint a PTE Transzlációs Medicina Intézetének külső munkatársa, a Magyar Fitoterápiás munkacsoport tagja.