[fusion_builder_container hundred_percent=”no” hundred_percent_height=”no” hundred_percent_height_scroll=”no” hundred_percent_height_center_content=”yes” equal_height_columns=”no” menu_anchor=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” status=”published” publish_date=”” class=”” id=”” border_size=”” border_color=”” border_style=”solid” margin_top=”” margin_bottom=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_position=”center center” background_repeat=”no-repeat” fade=”no” background_parallax=”none” enable_mobile=”no” parallax_speed=”0.3″ background_blend_mode=”none” video_mp4=”” video_webm=”” video_ogv=”” video_url=”” video_aspect_ratio=”16:9″ video_loop=”yes” video_mute=”yes” video_preview_image=”” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″][fusion_builder_row][fusion_builder_column type=”1_1″ layout=”1_1″ spacing=”” center_content=”no” link=”” target=”_self” min_height=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” hover_type=”none” border_size=”0″ border_color=”” border_style=”solid” border_position=”all” border_radius=”” box_shadow=”no” dimension_box_shadow=”” box_shadow_blur=”0″ box_shadow_spread=”0″ box_shadow_color=”” box_shadow_style=”” padding_top=”” padding_right=”” padding_bottom=”” padding_left=”” margin_top=”” margin_bottom=”” background_type=”single” gradient_start_color=”” gradient_end_color=”” gradient_start_position=”0″ gradient_end_position=”100″ gradient_type=”linear” radial_direction=”center” linear_angle=”180″ background_color=”” background_image=”” background_image_id=”” background_position=”left top” background_repeat=”no-repeat” background_blend_mode=”none” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=”” filter_type=”regular” filter_hue=”0″ filter_saturation=”100″ filter_brightness=”100″ filter_contrast=”100″ filter_invert=”0″ filter_sepia=”0″ filter_opacity=”100″ filter_blur=”0″ filter_hue_hover=”0″ filter_saturation_hover=”100″ filter_brightness_hover=”100″ filter_contrast_hover=”100″ filter_invert_hover=”0″ filter_sepia_hover=”0″ filter_opacity_hover=”100″ filter_blur_hover=”0″ last=”no”][fusion_text columns=”” column_min_width=”” column_spacing=”” rule_style=”default” rule_size=”” rule_color=”” hide_on_mobile=”small-visibility,medium-visibility,large-visibility” class=”” id=”” animation_type=”” animation_direction=”left” animation_speed=”0.3″ animation_offset=””]
Bármilyen meglepő, ez előfordulhat. Sőt, sokaknak még meglepőbb lehet, hogy ezzel jogilag nincs is semmi probléma.
A gyógyszer-engedélyezés ugyanis kicsit bonyolultabb a focinál, ráadásul nem is közvetítik állandóan a tévében, ami alapján az egyszerű néző is lassacskán megértheti a szabályokat. Mégis sokan véleményt nyilvánítanak a sajtóban, a facebookon ebben a témában, különösen tavaly év vége, az első Covid-vakcina engedélyezése óta.
Sokak szerint túl gyorsan engedélyezték a védőoltásokat, mások szerint nem ismertek a hosszú távú szövődmények. Lehet, hogy kevésbé bombasztikus állítás, de az a helyzet, hogy az engedélyezés során minden, a korábban engedélyezett védőoltások esetén érvényes szabályt betartottak. Tény, hogy a hatóságok a várakozást minimalizálva tették a dolgukat, de ez semmilyen engedményt nem jelentett a hatásosság, biztonságosság és minőség szempontjából.
Legújabban az okoz felhorgadást, hogy a “kínai vakcinával” (azaz a Sinopharm BBIBP-CorV védőoltásával) kapcsolatos vizsgálati eredményeket nem publikálták. Azaz nem tudhatjuk, hogy mennyire hatásos és biztonságos az oltás. Hogy bízhatunk egy olyan oltásban, amelyről ezek az alapvető adatok nem nyilvánosak?
Nos, az a helyzet, hogy a hatásossággal kapcsolatos vizsgálatokat nem kötelező publikálni. Ahhoz, hogy egy gyógyszer engedélyt kapjon, a jogszabályok szerint a bizonyítékokat az Európai Gyógyszerügynökségnek vagy a nemzeti hatóságoknak kell benyújtani. Ezek lehetnek nyilvánosan elérhető anyagok (pl. tudományos cikkek), de lehetnek olyan vizsgálati dokumentációk, amelyeket az adott gyártó nem tesz közzé, csak a hatóságnak ad át. A hatóságok a benyújtott dokumentáció alapján hoznak döntést a forgalomba helyezésről.
Nem tudjuk, hogy a Sinopharm vakcina dokumentációjában mi áll. Ha benyújtják engedélyeztetésre valamelyik európai hatóságnak, akkor az ottani szakemberek mérlegelnek a bizonyítékok alapján, és elutasítják vagy jóváhagyják a forgalomba hozatali kérelmet. A döntés azonban teljesen független attól, hogy a bizonyítékokat közzéteszi-e a cég tudományos közleményekben.
.A védőoltásokkal kapcsolatos gyanakvást csökkentené, ha az oltások vizsgálati eredményeit minél transzparensebb módon közzétennék a gyártók. Az információhiány bizalmatlanságot szül, de az is rombolja a bizalmat, ha a publikus adatok hiánya miatt eleve kétségbe vonják egy gyógyszer hitelességét.
torstensimon képe a Pixabay -en.
A hiteles információkhoz való hozzáférést támogatandó a PirulaKalauz összes, COVID-dal kapcsolatos írása ingyenesen elérhető.
Ha támogatni szeretnéd munkánkat, vagy hozzáférni egyéb tartalmainkhoz, lépj be a PirulaKalauz Klubba!
[/fusion_text][/fusion_builder_column][/fusion_builder_row][/fusion_builder_container]
Szakgyógyszerész, gyógynövénykutató, az MTA doktora. Több könyv és sok száz cikk szerzője, rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat. A Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, gyógyszerész- és orvostanhallgatók számára fitoterápiát oktat. Munkáját több díjjal és ösztöndíjjal ismerték el.
