A fejlett világ felnőtt lakosságának közel fele szed vitaminokat, az étrend-kiegészítők közül talán a legnépszerűbbek a multivitamin-készítmények. A vitaminok piaca évről évre egyre nő és becslések szerint 2022-re elérheti a 220 milliárd dolláros forgalmat. A népszerűség kulcsa talán abban keresendő, hogy az emberek gyors és egyszerű megoldást keresnek a betegségek megelőzésére és gyógyítására. Éppen ezért a piac egyre bővül, és újabb gyártók és forgalmazók belépésével egyre olcsóbbá válnak ezen termékek. Az ígéretek (és a valós előnyök) ellenére azonban nem tekinthetjük teljesen kockázatmentesnek ezeket a termékeket. Egyrészt a termékek minősége és biztonságossága nagyban függ a gyártótól – érdemes kerülni a gyanúsnak tűnő termékeket. Másrészt a termékek sokszor eredendően alkalmatlanok azokra a célokra, amelyeknek reményében a fogyasztók választják őket. A vitaminok alapvetően ugyanis a szervezet egészséges működését biztosítják, nem rendelkeznek csodás gyógyhatásokkal.
A vitaminok és az étrend-kiegészítők soha nem látott népszerűségnek örvendenek, de vajon minden arany, ami fénylik? Az interneten se szeri, se száma az ezekkel a készítményekkel kapcsolatos félinformációknak és tévhiteknek. Lássunk most pár gyakran elhangzó állítást és a mögöttük lévő igazságot.
Tévhit 1. Minél több, annál jobb.
A vitaminoknak hatásuk van az emberi szervezetre, naiv elképzelés, hogy bármennyit bevehetünk belőlük. A vitaminok és ásványi anyagok biztonságos legfelső szintjéről (UL értékek) az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet honlapján tájékozódhatunk. Sokakat talán meglephet, hogy a vitaminokat is túl lehet adagolni. Különösen érdemes odafigyelni a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) bevitelére, ezek ugyanis (túladagolás esetén) könnyebben felhalmozódnak a szervezetben, mint a vízben oldódó vitaminok, amelyekből a felesleg könnyebben távozhat a vizelettel.
Tévhit 2. Ami természetes, az biztonságos.
Nem lehet elégszer elmondani, hogy a természetes eredet nem jelent automatikus ártalmatlanságot. Gondoljunk csak a légyölő galócára, teljesen természetes, mégsem javasolt elfogyasztani…
A vitaminok sem teljesen ártalmatlanok: az USÁ-ban 2018-ban több mint 48 000 mérgezési esetet jegyeztek föl vitaminokkal kapcsolatban. A D-vitamin esetén különösen jelentős emelkedést regisztráltak: a 2000-2005 és a 2005-2011 közötti időszakok között 1600%-os emelkedés volt kimutatható. Ehhez persze jó nagy dózisokat kell fogyasztani, de itt is érvényes a figyelmeztetés: jóból is megárt a sok.
Tévhit 3. C-vitamin szedésével elkerülhető a nátha.
A közhiedelemmel ellentétben a C-vitamin nem véd meg a náthától, még akkor sem, ha több grammot veszünk be. Egyes vizsgálatok alapján, a megfázás időtartama némileg csökkent (kb. 10%-kal) és a tünetek is enyhébbek voltak azok körében, akik a betegség kezdetétől 1000 mg C-vitamint vittek be. Más vizsgálatok azonban egyáltalán nem találtak összefüggést a C-vitamin fogyasztás és a nátha súlyossága és lefolyása között.
Tévhit 4. A C-vitamin gyógyítja a rákot.
A legtöbb tévhit kétség kívül a C-vitaminnal kapcsolatos, ezek közé tartozik a vitamin állítólagos daganetellenes hatása is. A C-vitamin felerősítheti bizonyos daganatellenes szerek hatását, más szerekét azonban gyengítheti. Egyes esetekben kedvezően befolyásolja a betegség lefolyását, más esetekben pedig éppen, hogy kedvezőtlenül. Nem szabad tehát a C-vitaminból felelőtlenül több grammot szedni, vagy C-vitaminra cserélni a daganatellenes gyógyszereket. Tilos és életveszélyes a C-vitamint házi körülmények között infúzióban használni.
Tévhit 5. Koronavírus-fertőzés esetén több 10 000 NE D-vitaminra van szükség.
Egyre több helyen lehet olvasni túlzó ajánlásokat a D-vitaminról. A D-vitamin folyamatos, javasolt dózison belüli pótlása, ahogy korábbi cikkünkben már bemutattuk, akár a Covid-19 fertőzés alakulására is hatással lehet. A napi ajánlott beviteli érték maximuma 4000 NE, ha azonban több héten keresztül 10 000 NE feletti mennyiséget viszünk be, akkor a vérben jelentősen megnő a kalcium mennyisége és a károsodhatnak a csontok, a vese és szív is.
Tévhit 6. Ajánlott napi 500-1000 mg C-vitamint szedni.
A C-vitamin ajánlott napi dózisa átlagos életmódot folytató felnőttek számára napi 80 mg. Ennek forrása lehet gyümölcs (pl. narancs) és zöldség (pl. paprika, káposzta) is. A természetes eredetű C-vitamin nem másabb, vagy egészségesebb, mint a szintetikus C-vitamin. A gyümölcsök, zöldségek egyéb kedvező hatású vegyületei (pl. rostok, más vitaminok, flavonoidok) hozzájárulhatnak az egészség megőrzéséhez, de a C-vitamin a gyümölcsökben és az étrend-kiegészítőkben, gyógyszerekben is ugyanaz a vegyület, amelytől ugyanazok a hatások várhatók. Nem C-vitamin hiányos emberekben, 200 mg-ot meghaladó napi bevitel esetén a felesleg a vizelettel ürül és nem hasznosul, felesleges tehát több grammot magunkhoz venni belőle. A 200 mg-t meghaladó mennyiség azok számára lehet indokolt, akik kifejezetten aktív életmódot folytatnak (pl. intenzíven sportolnak).
Tévhit 7. Az étrend-kiegészítők minden esetben biztonsággal szedhetők a gyógyszerekkel együtt.
Nincs olyan készítmény, amelynek van hatása, de nem várható tőle mellékhatás. Előfordulhat, hogy egy ártalmatlannak hitt étrend-kiegészítő megváltoztathatja a rendszeresen szedett gyógyszerek által kiváltott hatásokat. A gyógyszerek hatásait fokozhatja vagy csökkentheti is az étrend-kiegészítő, így mielőtt vény nélkül kapható szert kezd használni, mindenképp kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét a várható kölcsönhatásokról. Amennyiben orvosa utasítására szed vitamint, ne hagyja abba saját felelősségére, mielőtt felfüggesztené a szedést, beszéljen kezelőorvosával.
Ez a cikk mindenki számára ingyenesen hozzáférhető – a PirulaKalauz készítése azonban költségekkel is jár. Kérjük, támogasd a munkánkat – pár kattintással megteheted itt!
Gyógynövénykutató gyógyszerész, egészségügyi szakfordító-tolmács. Főbb kutatási területe a gyógynövények hatásosságának, biztonságosságának és tartalomanyagainak vizsgálata. Évek óta részt vesz gyógyszerész- és orvostanhallgatók egyetemi oktatásában és egészségügyi szakemberek továbbképzésében. Több fórumon és módon is közreműködik a nagyközönség hiteles és szakszerű tájékoztatásában, az érdeklődők számára elérhetővé és megérthetővé téve a legfrissebb tudományos eredményeket.
